Nagy elődeink: Dr. Domán István főrabbi (1922-2015)

2019. Június 20. / 11:26


Nagy elődeink: Dr. Domán István főrabbi (1922-2015)

Domán István főrabbi, történész 1922-ben Budapesten született, és 2015-ben hunyt el. A hagyományos zsidó oktatásban, a jesivában és a Rabbiképző Intézetben elsajátított rabbinikus tudását a felnőttként megszerzett kimagasló világi műveltségével ötvözve vált a klasszikus neológ rabbieszmény holokauszt utáni egyik legkiemelkedőbb képviselőjévé.  


Domán István rabbicsaládban született. Édesapja, Domán Ernő többek között a Páva utcai és a Hunyadi téri zsinagóga főrabbija volt, valamint az Országos Rabbiképző Intézet Talmud-tanára. Fiának is a legelmélyültebb vallásos neveltetést igyekezett biztosítani, így Domán István a polgári iskola első négy osztályának befejezése után különböző jesivákban tanult. Azonban világi tanulmányait sem adta fel, és a Madách Imre Állami Főgimnáziumban érettségizett. A soá idején munkaszolgálatra hurcolták, és tanulmányait csak 1945-ben tudta folytatni. Az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult történelmet, földrajzot és művészettörténetet, és 1948-ban szerzett bölcsészdoktori fokozatot summa cum laude minősítéssel. 

domanistvan-cikkbe.jpg

Bölcsészettudományi tanulmányaival párhuzamosan végezte tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben. Rabbivizsgáját azonban ekkor, kitűnő elővizsgái ellenére, politikai okokból nem tehette le, így történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, és 1950-1956 között a Tankönyvkiadónál történelemtankönyv-szerkesztőként dolgozott. A forradalom leverését követően az Egyesült Államokba emigrált, ahol hittanárként helyezkedett el. 1965-ben – dr. Scheiber Sándor, a Rabbiképző Intézet akkori igazgatójának hívására – tért vissza Magyarországra, ekkor tehette le a rabbivizsgát is, és avatták fel rabbivá. Több városban is működött rabbiként, többek között Kaposváron, Szegeden és Budapesten. A fővárosban Újpesten, a Vasvári Pál utcában, majd a Hunyadi téri zsinagóga rabbijaként tevékenykedett, édesapja örökébe lépve.

1983-tól 1991-ig az Új Élet főszerkesztője volt. 1981-től a Rabbiképző Intézet tanára, később habilitált egyetemi tanára és professor emeritusa lett, Dr. Schweitzer József mellett az igazgatóhelyettesi pozíciót is betöltötte. 1990-1991-ben az ELTE Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékén, 1992-1993-ban és 1996-1997-ben a folklór tanszéken előadó. Dr. Scheiber Sándor kérésére kezdte meg a soá idején elpusztult magyarországi zsidóság és a jesivák történetének és folklórjának kutatását, és a terület legavatottabb szakértőjévé vált.

Tagja volt a Nemzetközi (ICCJ) és a Magyar Keresztény – Zsidó Tanácsnak és a Keresztény – Zsidó Társaságnak. 1996-ban Scheiber Sándor-díjat kapott, 2002-ben pedig az OR-ZSE nyolcvanadik születésnapja alkalmából díszoklevélben részesítette, majd megkapta az egyetem díszdoktori címét is. A Zsidó Hitközségek és Közösségek Állandó Fóruma 2003-ban Életmű-díjjal jutalmazta munkásságát. 2012-ben a MAZSHISZ „Magyarországi Zsidókért” díjjal tüntette ki. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Szenátusától megkapta az Arany, a Gyémánt és a Vasdiplomát.

Domán István oktatói és vallástudományi tevékenységéből kiemelkednek Talmud-antológiái, amelyek szövegeit Domán István válogatta, fordította és látta el magyarázatokkal (Talmud, 1994, Origó könyvek; Talmud. Részletek, kommentárok magyarul, 2007, Ulpius Ház: Budapest). A magyarországi jesivák kutatásában végzett kiemelkedő munkájának eredményeit tartalmazza számos magyarul és angolul megjelent tanulmánya, valamint a 2001-ben az Ulpius Ház kiadásában A Talmudiskolák titkai címmel megjelent kötet. Fontos történelmi és vallástörténeti forrásgyűjtemény és elemzés a Múlt és Jövő kiadásában 2004-ben kiadott Ráv Elijáhu Domán élete – Domán Ernő: Buchenwaldi nyelvemlék című kötet is, amelyben Domán István édesapja rabbinikus és tudományos munkásságának állít emléket, közreadva édesapja életrajza mellett a Jad Vasem számára írt héber nyelvű buchenwaldi visszaemlékezéseinek magyarázatos fordítását is. Második kiadása A Talmud matróza címmel 2005-ben jelent meg. Könyvei közül kiemelkedik életrajzi ihletésű regénytrilógiája, amelynek kötetei 2006-2011 között jelentek meg (Rettegés, Múlt és Jövő, 2006; Menekülés. Egy zsidó fiatalember New Yorkban. Háttér Kiadó, 2009; Szembesülés. Háttér Kiadó, 2011). A Rabbinical Assembly is, amelynek tagja volt, megemlékezett a főrabbi haláláról New Yorkban, és 2015-ben kiadott Memorial Bookjában állított emléket Domán Istvánnak. 

Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben, a rabbiparcellában található.

Szeretnénk ezúton is megköszönni Domán Katalinnak és Domán Dávidnak a portré megírásához nyújtott segítségét.

Felhasznált források:
Domán István köszöntése 80. születésnapján
Gyász: 93 éves korában elhunyt Domán István főrabbi

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Izrael védelmében
Donald Trump: Engedjék el a túszokat most!