Nagy elődeink: Dr. Domán István főrabbi (1922-2015)

2019. Június 20. / 11:26


Nagy elődeink: Dr. Domán István főrabbi (1922-2015)

Domán István főrabbi, történész 1922-ben Budapesten született, és 2015-ben hunyt el. A hagyományos zsidó oktatásban, a jesivában és a Rabbiképző Intézetben elsajátított rabbinikus tudását a felnőttként megszerzett kimagasló világi műveltségével ötvözve vált a klasszikus neológ rabbieszmény holokauszt utáni egyik legkiemelkedőbb képviselőjévé.  


Domán István rabbicsaládban született. Édesapja, Domán Ernő többek között a Páva utcai és a Hunyadi téri zsinagóga főrabbija volt, valamint az Országos Rabbiképző Intézet Talmud-tanára. Fiának is a legelmélyültebb vallásos neveltetést igyekezett biztosítani, így Domán István a polgári iskola első négy osztályának befejezése után különböző jesivákban tanult. Azonban világi tanulmányait sem adta fel, és a Madách Imre Állami Főgimnáziumban érettségizett. A soá idején munkaszolgálatra hurcolták, és tanulmányait csak 1945-ben tudta folytatni. Az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult történelmet, földrajzot és művészettörténetet, és 1948-ban szerzett bölcsészdoktori fokozatot summa cum laude minősítéssel. 

domanistvan-cikkbe.jpg

Bölcsészettudományi tanulmányaival párhuzamosan végezte tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben. Rabbivizsgáját azonban ekkor, kitűnő elővizsgái ellenére, politikai okokból nem tehette le, így történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, és 1950-1956 között a Tankönyvkiadónál történelemtankönyv-szerkesztőként dolgozott. A forradalom leverését követően az Egyesült Államokba emigrált, ahol hittanárként helyezkedett el. 1965-ben – dr. Scheiber Sándor, a Rabbiképző Intézet akkori igazgatójának hívására – tért vissza Magyarországra, ekkor tehette le a rabbivizsgát is, és avatták fel rabbivá. Több városban is működött rabbiként, többek között Kaposváron, Szegeden és Budapesten. A fővárosban Újpesten, a Vasvári Pál utcában, majd a Hunyadi téri zsinagóga rabbijaként tevékenykedett, édesapja örökébe lépve.

1983-tól 1991-ig az Új Élet főszerkesztője volt. 1981-től a Rabbiképző Intézet tanára, később habilitált egyetemi tanára és professor emeritusa lett, Dr. Schweitzer József mellett az igazgatóhelyettesi pozíciót is betöltötte. 1990-1991-ben az ELTE Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékén, 1992-1993-ban és 1996-1997-ben a folklór tanszéken előadó. Dr. Scheiber Sándor kérésére kezdte meg a soá idején elpusztult magyarországi zsidóság és a jesivák történetének és folklórjának kutatását, és a terület legavatottabb szakértőjévé vált.

Tagja volt a Nemzetközi (ICCJ) és a Magyar Keresztény – Zsidó Tanácsnak és a Keresztény – Zsidó Társaságnak. 1996-ban Scheiber Sándor-díjat kapott, 2002-ben pedig az OR-ZSE nyolcvanadik születésnapja alkalmából díszoklevélben részesítette, majd megkapta az egyetem díszdoktori címét is. A Zsidó Hitközségek és Közösségek Állandó Fóruma 2003-ban Életmű-díjjal jutalmazta munkásságát. 2012-ben a MAZSHISZ „Magyarországi Zsidókért” díjjal tüntette ki. Az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Szenátusától megkapta az Arany, a Gyémánt és a Vasdiplomát.

Domán István oktatói és vallástudományi tevékenységéből kiemelkednek Talmud-antológiái, amelyek szövegeit Domán István válogatta, fordította és látta el magyarázatokkal (Talmud, 1994, Origó könyvek; Talmud. Részletek, kommentárok magyarul, 2007, Ulpius Ház: Budapest). A magyarországi jesivák kutatásában végzett kiemelkedő munkájának eredményeit tartalmazza számos magyarul és angolul megjelent tanulmánya, valamint a 2001-ben az Ulpius Ház kiadásában A Talmudiskolák titkai címmel megjelent kötet. Fontos történelmi és vallástörténeti forrásgyűjtemény és elemzés a Múlt és Jövő kiadásában 2004-ben kiadott Ráv Elijáhu Domán élete – Domán Ernő: Buchenwaldi nyelvemlék című kötet is, amelyben Domán István édesapja rabbinikus és tudományos munkásságának állít emléket, közreadva édesapja életrajza mellett a Jad Vasem számára írt héber nyelvű buchenwaldi visszaemlékezéseinek magyarázatos fordítását is. Második kiadása A Talmud matróza címmel 2005-ben jelent meg. Könyvei közül kiemelkedik életrajzi ihletésű regénytrilógiája, amelynek kötetei 2006-2011 között jelentek meg (Rettegés, Múlt és Jövő, 2006; Menekülés. Egy zsidó fiatalember New Yorkban. Háttér Kiadó, 2009; Szembesülés. Háttér Kiadó, 2011). A Rabbinical Assembly is, amelynek tagja volt, megemlékezett a főrabbi haláláról New Yorkban, és 2015-ben kiadott Memorial Bookjában állított emléket Domán Istvánnak. 

Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben, a rabbiparcellában található.

Szeretnénk ezúton is megköszönni Domán Katalinnak és Domán Dávidnak a portré megírásához nyújtott segítségét.

Felhasznált források:
Domán István köszöntése 80. születésnapján
Gyász: 93 éves korában elhunyt Domán István főrabbi

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Gyakorlati tudnivalók az Engesztelés Napjára
Izrael
Parádésan búcsúzott el az Ég Királynője

Kommentek