Magyar zsidó arcképcsarnok: Scheiber Hugó (1873-1950)

2022. Augusztus 11. / 13:15


Magyar zsidó arcképcsarnok: Scheiber Hugó (1873-1950)

Scheiber Hugó festő, a magyar avantgárd népszerű képviselője 1873-ban Budapesten született és 1950-ben Budapesten hunyt el.

Magyar zsidó arcképcsarnok Scheiber Hugó-cimlap.png

Scheiber Hugó egy tízgyerekes család gyermekeként született, édesapja díszletfestő volt Bécsben, maga a későbbi festő is ezzel kezdte pályafutását. Lakatosnak tanult, és formális művészi képzést alig kapott. 1898-1900 között az Iparművészet Főiskolára járt, de tanulmányait nem fejezte be, megmaradt autodidakta művésznek.  Az első világháborúban a fronton harcolt. Ámos Imrének is megmutatta alkotásait, de a nagy festőnek sem tetszettek munkái. A holokausztot Scheiber Hugó a gettóban élte végig, ahol egészsége meggyengült. Az utolsó nagy csapást azonban az jelentette, amikor 1949-ben a Képzőművész Szövetség nem volt hajlandó tagjai közé fogadni. 1950-ben magányosan és elfeledve hunyt el. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Művészetére először az impresszionizmus és a plein air hatott ebben az időszakban munkásságát a táj-, és életképek jellemezték. Később színvilágát az expresszionizmus befolyásolta. 1921-es, Kádár Bélával közös első kiállítást Berlinben Herwarth Walden galériájában tartotta, aki jó barátja volt. Számos nemzetközi kiállítása volt, Londonban, New Yorkban, Bécsben is és Rómában is, és többek között Moholy-Nagy Lászlóval együtt is szerepelt közös kiállításon. A harmincas évektől az art deco felé fordult, és egyre inkább a nagyvárosi életet ábrázolta műveiben, amelyekben megjelenik a dzsessz, az éjszakai szórakozóhelyek, kabarék, zenészek és dizőzök világa. De zsidó témákat is megfestett, rabbiportrét készített. Scheiber legendásan gyorsan dolgozott, néhány óra alatt megfestett egy képet, és több, mint tízezer festményt alkotott, de számos munkája eltűnt, sokat maga adott el gyakran egy tál ételért.

Scheibert a modern festészet egyik legmegosztóbb festőjeként tartják számon, akinek munkáit a magyar művészettörténet, nemzetközi sikerei ellenére, nem ismerte el. P. Szűcs Julianna az Art magazin online felületén megjelent írásában, a Kieselbach Galéria tárlata kapcsán így írt Scheiber Hugó művészetéről: „Mekkorára értékeljük – és nemcsak műkereskedelmileg – ezt a páratlanul széles, egyes szellemi rétegekből ajakbiggyesztést (lásd a Kállaitól Forgácsig idézett irodalmat), másokból meg heves gyűjtőszenvedélyt (lásd a kötet egyik legérdekesebb fejezetét, amely a New Yorkba szakadt Kövesdy-féle tranzakciót írja le szellemesen), sőt hamisítási furort váltott ki? […]   Analógiát ajánlok. Volt egyszer egy Rejtő Jenő a magyar kultúrában. Légiósregényeit, Piszkos Fred-sorozatát, krimi-persziflázsait – függetlenül az önszerveződő irodalmi életen belül kialakult hierarchiától – nemre, fajra, felekezetre tekintet nélkül – falta a közönség. […] Teljesítményét az úgynevezett „Spenót”, az 1966-os hatkötetes irodalomtörténeti összefoglaló, említésre sem méltatta. […] Ő is gyorsan dolgozott, ő is műveinek egy-egy lapjával fizette ki aznapi kávéját, ő is úgymond „eltékozolta tehetségét”. […] Túl a szimultaneista technikával összeszerkesztett képeken, túl a hiperurbánus viccmesélési technikán, túl a részletekkel nem bíbelődő szóválasztékon Rejtő és Scheiber alkotói módszerében van valami megejtően rokon. […] Mindketten ezerszámra ontottak bóvlit, de álruhás remekműveket is. Mindkettő csillagát hamisítók csóvája követte. És ha valaki meg akarja ismerni a magyar kapitalizmus időleges, részleges és viszonylagos, végső soron pedig balsorsra ítélt feelingjét, mindkettejük életművében meg fogja találni ezt az elsüllyedt Atlantiszt. Ezért van az, hogy Rejtő szövegei ma ifjú szívekben épp úgy élnek, mint Az ember tragédiájának kulcssorai, és ezért történhetett úgy, hogy Kieselbachnál az emberek hosszú tömött sorokban nézik ezt a körülfanyalgott világot.”

Scheiber Hugó emlékét a 7. kerületi, Kertész utca 22-es szám alatti lakóházának falán emléktábla őrzi.

Felhasznált források:

 ▪ https://kultura.hu/monografia-scheiber-hugo/
 ▪ Magén István (1991), „Scheiber Hugó kiállítása”, online hozzáférés: https://www.szombat.org/archivum/scheiber-hugo-kiallitasa
 ▪ Molnos Péter (2014), Scheiber Hugó. Kieselbach Galéria: Budapest
 ▪ P. Szűcs Julianna (2015), „Scheiber nemes ponyvái”, online hozzáférés: https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/36ec9c438810e053ddd84ded46e3133a
 ▪ Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.– Láng Kiadó: Budapest (reprint)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Izrael
Séta Cfáton
2022. Augusztus 24. / 22:33

Séta Cfáton

Élet + forma
Ma este köszönt be Tu Be Áv, a zsidó Valentin-nap