Magyar zsidó arcképcsarnok: Komjádi Béla (1892-1933)

2022. Június 13. / 17:11


Magyar zsidó arcképcsarnok: Komjádi Béla (1892-1933)

Komjádi Béla, a magyar sportélet egyik legkiemelkedőbb alakja, vízilabdázó, edző és sportvezető, a magyar vízilabdasport világhírnevének megteremtője, 1892-ben Budapesten született, és 1933-ban Budapesteb hunyt el.

Komjádi Béla 1910-ben lett az MTK úszója, több versenyt megnyert, majd 1914-től vízilabdázni kezdett, és hátvédként játszott. A sport mellett tisztviselőként dolgozott. 1913-tól katonai szolgálatot teljesített, és a világháború alatt hadnagyi rangot ért el. Többször is megsebesült, ami miatt hadirokkantnak nyilvánították, és hamarosan be kellett fejeznie az aktív sportolást is. 1916-ban, budapesti lábadozása alatt, a Dunában úszó gyerekekből megszervezte az MTK vízilabdacsapatát. A csapat az óbudai TVE színeiben néhány év alatt a mezőny legerősebb csapatává vált, és 1923-ban és 1924-ben bajnokságot nyert. Komjádi külön edzéstervet dolgozott ki, amelyben nagy szerep jutott az erőnléti edzéseknek és a súlyzókkal végzett gyakorlatoknak is. 1919-től a Magyar Úszó Szövetség titkára lett, és a vízilabdával foglalkozott, emellett bekerült a játékvezetői karba is.

1921-től a MUSZ (Magyar Úszó Szövetség) főtitkára lett, majd miután lemondott, tanácstagként dolgozott tovább. 1930-tól a szövetség ügyvezető alelnökévé választották. Ekkor a Ferencváros edzője és szövegségi kapitány is volt, és a válogatottal olimpiai ötödik helyezést ért el. Alig egy év múlva nyugalomba vonult, és sporttudósítóként kezdett dolgozni, a Sporthírlap munkatársként, de még egy évig a Ferencváros edzője is volt. Folytatta a munkát a válogatott élén is, amellyel 1926-ban és 1927-ben is Európa-bajnoki címet szerzett, az 1932-es Los Angeles-i olimpián pedig olimpiai bajnok címet nyertek. Komoly szerepe volt a Nemzeti Sportuszoda felépítésben, és nevéhez fűződik a vízilabdáról szóló első szakkönyv megírása is. Komjádi azonban nemcsak sportolói fizikai felkészülésével foglalkozott, hanem ahogyan búcsúztatójában a Sporthírlap is megjegyezte:„Volt egyszer egy Ember, aki nemcsak sportfiai rekordjaival és góljaival törődött, hanem csendben, előzetes bejelentés nélkül betoppant a válogatott úszó lakásába és a nyomorgó szülők lakbértartozását kifizette — a sajátjából.” Közéleti tevékenységet is folytatott, a Nemzeti Szabadelvű Párt tagjaként a III. kerület törvényhatósági bizottságában. Komjádi Béla 1933-ban hunyt el. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Pályafutása során számos kitüntetésben részesült, 1915-ben megkapta a Nagy ezüst vitézségi érmet, 1906-ban a Signum Laudist, sporttevékenységéért pedig 1929-ben a Nemzeti Sport karácsonyi nagydíját. 1930-ban kormánytanácsosi kitüntetésben részesült, 1932-ben pedig koronás érdemrendet és III. osztályú polgári érdemkeresztet kapott. 1995-ben az Úszó Hírességek Csarnokának tagja lett. Magyarországon több városban utca viseli nevét, és róla nevezték el a Császár-uszodát, valamint a Komjádi kupát.

Felhasznált források:

1.) Ághassi Attia (2020), „Egy évet sem élt, miután összerakta az első aranycsapatot”.
2.) „Mai születésnapos: Komjádi Béla, a zsidó hős, aki naggyá tette a magyar vízilabdát
3.) Siegman, Joseph (2000), Jewish Sport Legends. The International Jewish Sports Hall of Fame. Brassey’s: Washington D.C.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek