Felavattuk a Rumbach-ot: „Ma egy zsinagóga született”

2021. Június 10. / 20:33


Felavattuk a Rumbach-ot: „Ma egy zsinagóga született”

Szerző: Kácsor Zsolt

Magyar állami, kormányzati és egyházi méltóságok, hazai és külföldi diplomaták, politikusok részvételével, valamint a magyar zsidó közösség rabbijainak, vezetőinek, képviselőinek jelenlétében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ma átadta rendeltetésének a teljes körűen felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. Az avatás előtt a Tóra díszmenetben érkezett meg új otthonába. 

A magyar állam 3,2 milliárdos támogatásával valósulhatott meg a  Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga külső-belső felújítása és rekonstrukciója, a munkálatok végére ma került pont az épület ünnepélyes felavatásával. 

Az ünnepségen többek között részt vett Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Jákov Hadas-Handelsman, Izrael állam budapesti nagykövete, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, Erdő Péter katolikus bíboros-érsek, Balog Zoltán református püspök,  Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, továbbá Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Tóth József, Budapest XIII. kerületének polgármestere, és Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere is. 

tóra.jpgIndul a menet, előtérben Deutsch Péter főrabbi

A ceremónia a zsidó hagyományoknak megfelelően a Tóra díszmenetével kezdődött: a díszes ruhába öltöztetett Tekercset a hitközség és a közösség rabbijai, vezetői, dolgozói által vezetett menet vitte körbe a környező utcákban. A Tóra Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével indult el az Emanuel-emlékfától, majd Mester Tamással, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnökével érkezett meg új lakhelye elé, az utcáról két bár micvo fiú, Gordon Áron és Gordon Balázs vitte be a zsinagógába, majd helyezte be a frigyszekrénybe. 

tóra2.jpgGordon Áron és Gordon Balázs a Tórával

Amint azt Kiss Henriett, a Rumbach igazgatónője az ünneplő közönség előtt elmondta: különleges és ritka nap ez a mai, hiszen a magyar neológ zsidó irányzat utoljára az 1930-as években avatott zsinagógát. Az avatás részeként három mezüzét helyeztek el a ház bejáratánál. Kiss Henriett kifejtette: jelképesnek szánták, hogy kiket kérnek meg a mezüzék áldással kísért felrakására, így e tisztességben hatan részesültek. 

hen.jpgKiss Henriett, a ház igazgatója

Az első mezüzét Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress) elnöke helyezte el: e gesztussal a Mazsihisz kifejezte köszönetét a magyar kormány és a nemzetközi zsidó szervezetek segítségéért. A második mezüzét – mivel komoly szerepet játszott a Rumbach felújításában – Kőnig Tamás építész rakta fel a még tanuló Kramer-Nagy Ráchel társaságában: e jelképes gesztussal az ifjúság is otthagyta kézjegyét az újonnan felavatott zsinagógában. A harmadik mezüze elhelyezésére Gádorné Wéber Ágnest – aki a Mazsihisz önkénteseivel éjt-nappallá téve dolgozott a vírusjárvány alatt – és Nagy Gergelyné Hajnalkát kérték fel, aki kórházi ápolónőként, a betegek szolgálatában kapta el a koronavírus-fertőzést, és az maradandó egészségkárosodást okozott számára. Kiss Henriett azt mondta: e gesztussal a zsidóságért dolgozó önkéntesek és az országért dolgozó egészségügyisek munkáját ismerték el. 

mécs.jpgFelgyullad az örökmécses, középen Kardos Péter főrabbi

A Tóra elhelyezése és a mezüzék felrakása után az avatás immár a belső térben folytatódott: az ünnepségen többek között közreműködött Deutsch Péter főrabbi, aki az új zsinagóga vallási vezetője lett, valamint Fekete László főkántorZucker Immánuel főkántor és a Hamsa zenekar. Kardos Péter főrabbi áldása mellett gyulladt fény az örökmécsesben, majd az ünnepi beszédek következtek.

Frölich Róbert: A zsoltár szavainak értelmét most értjük meg igazán 

Frölich Róbert országos főrabbi Dávid király házavató zsoltárának szavait idézte, amely az Örökkévalóhoz szólva mondja: gyászomat víg örömmé változtattad, eltávolítottad gyászruhámat, s felöveztél vigassággal, boldogsággal, örömmel. E szavak elmondásához szükséges az áhitat – mondta a főrabbi –, s ehhez tudnunk kell, hogy ki előtt állunk, miért fohászkodunk, s tisztában vagyunk vele, hogy mit mondunk. 

fr.jpgFrölich Róbert országos főrabbi

Habár a vallásos zsidók ezt a zsoltárt minden reggel elmondják, a szavak értelmét most értjük meg igazán, ezekben a pillanatokban, amikor körülnézünk ebben a csodálatosan felújított templomban – mondta a főrabbi, felidézve egy évekkel ezelőtti Tisa BeÁvhoz (azaz a jeruzsálemi első és második szentély lerombolásának emléknapjához) kötődő emlékét. Azon a gyásznapon a zsidók a még elhanyagolt, lepusztult állapotban lévő Rumbach zsinagógában imádkoztak, s a környezet azt a benyomást keltette, mintha a lerombolt jeruzsálemi szentélyben ültek volna. Ám az épület mára megújult, újra a régi pompájában, fényében ragyog, s immár világossá válnak Dávid zsoltárának szavai: az Örökkévaló így változtatja gyászunkat víg tánccá és örömmé. 

Frölich Róbert megköszönte mindazok munkáját, akiknek köszönhetően az épület megújult és újra szívet-lelket melengető látványt nyújt. Ma itt egy zsinagóga született – fogalmazott –, és a zsinagóga dolga az, hogy kapocs legyen az anyagi és a spirituális világ között, ez a gyönyörű régi-új zsinagóga pedig méltó arra, hogy új kapocsként funkcionáljon a föld és az ég között. Az országos főrabbi a beszéde végén azt kívánta: amíg a zsinagóga ajtaja nyitva lesz, addig mindig legyenek itt zsidók, akik imáikkal kiemelkednek egy időre az anyagi világból és méltó örököseivé válhatnak e templom hagyományainak.

Novák Katalin: Hármas örömöt jöttem megosztani önökkel 

Magyarország kormánya támogatja, ha egy alkotó vallási közösség építkezésbe fog. Ha valami újjáépül, az kettős öröm, hiszen egyszerre mentjük meg a múlt egy darabját és készítünk valamit a jövőnek. Ha az újjáépítés ráadásul egy olyan közösség megerősödését segíti, amelyet a történelmi gonosz teljesen el akart pusztítani, akkor ez már hármas öröm. Ezt a hármas örömöt jöttem megosztani önökkel a magyar kormány nevében, a haza nevében – mondta beszédében Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. 

nov.jpgNovák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter

„Nemes feladat megmenteni egy épületet az enyészettől, ezért is támogattuk ezt az újjáépítést. De van ennél fontosabb okunk is: azt reméljük, hogy élet költözik e  falak közé” – fogalmazott. Hozzátette: büszkék vagyunk rá, hogy ma Magyarország a zsidó közösség számára biztonságot nyújtó otthon, szabadon megélhetik hitüket és a szükséges zsidó intézmények rendelkezésre állnak. Büszkék vagyunk arra is – mondta Novák Katalin –, hogy míg másutt erősödik az antiszemitizmus, Magyarországon az elmúlt tíz évben több zsinagóga megnyitását ünnepelhettük közösen. 

„Gratulálunk és köszönjük mindenkinek, akinek része volt abban, hogy ma együtt ünnepelhetjük az elkészült zsinagógát. Kívánom, hogy soha ne némuljon el itt az imádság szava, és legyen ez a hely a magyar zsidó kultúra egyik kiemelt otthona” – mondta a  családokért felelős tárca nélküli miniszter. 

Ronald S. Lauder: Nehéz könnyek nélkül beszélni most

A Zsidó Világkongresszus elnöke beszédében magyar gyökereit, valamint felmenőinek a Rumbach zsinagógához fűződő, szoros és személyes kapcsolatát elevenítette föl. Mint felidézte, a sátoraljaújhelyi születésű nagymamája annak idején elvált, hogy hozzámehessen későbbi férjéhez, egy poznani zsidó férfihoz, aki a zsidó vallási reform egyik kiemelkedő alakja volt. Budapesten kerestek rabbit, aki majd összeadja őket, de erre egyedül a Rumbach akkori rabbija vállalkozott, de ortodox liturgia szerint. A nagyapja – elvei ellenére – belement az ortodox szertartásba, így a család számára örökké emlékezetes maradt ez az esküvő. 

laud.jpgRonald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke

A házaspár az erősödő antiszemitizmus elől először Bécsbe, majd az Egyesült Államokba költözött, így már ott született meg Ronald S. Lauder édesanyja, majd 1944-ben ő maga. „Ha  a nagyszüleim Budapesten maradtak volna, valószínűleg nem élik túl a vészkorszakot, és én sem állhatnék ma itt most” – tette hozzá a világkongresszus elnöke.

A családban élénken élt Budapest és a Rumbach zsinagóga emléke, így Ronald S. Lauder édesanyja sokáig álmodozott arról, hogy egyszer majd ő maga is megtekintheti a családi hagyományban oly kitüntetett szerepet játszó templomot, de erre – habár többször járt Budapesten – nem kerülhetett sor.

A családi emlékek miatt a Rumbach különleges hely számára. Ez az oka annak, hogy – tette hozzá – „habár általában nem szoktam elfogadni a zsinagóga avatásokra szóló meghívásokat, ide mégis eljöttem, és ez az oka annak, hogy nehéz itt könnyek nélkül beszélni most”.

Ronald S. Lauder a beszéde végén köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek a zsinagóga felújításának támogatásáért, egyúttal háláját fejezte ki a magyar kormánynak, hogy a legutóbbi gázai harcok során azon kevés országok közé tartozott, amely hezitálás nélkül Izrael mellé állt. 

Jákov Hadas-Handelsman: „A Rumbach lélegzetelállító remekmű”

Izrael állam budapesti nagykövete, Jákov Hadas-Handelsman ünnepi beszédében így fogalmazott: „óriási öröm számomra, hogy itt lehetek ebben a felújított zsinagógában, amely lélegzetelállítóan szép remekmű". Mint mondta, ezek a csaknem százötven éves falak sokat láttak, és ha beszélni tudnának, sok mindenről tudnának mesélni. 

ják.jpgJákov Hadas-Handelsman izraeli nagykövet

Beszélhetnének a magyar zsidóság virágzásáról éppen úgy, mint a pusztulásról, hiszen ezek a falak nem csak az aranykor tanúi voltak, hanem a sötét napoknak is, amelyek a zsidóság pusztulását hozták el.

A diplomata a beszédét ezzel zárta: „Izrael állama, kormánya és népe nevében köszönetet mondok mindenkinek, aki a felújítást segítette, és e lista első helyén természetesen a magyar kormány áll”.

Heisler András: Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték

Heisler András, a Mazsihisz elnöke ünnepi beszédében elöljáróban köszönetet mondott mindazoknak, akik a felújítás négy éves folyamatában részt vettek, kőművesektől az építészekig, a Mazsihisz szakmai vezetésétől a Rumbach ház menedzsementjéig, s köszönetét fejezte ki az Orbán Viktor vezette magyar kormánynak, amely a felújításhoz szükséges 3,2 milliárd forintot biztosította.

heis.jpgHeisler András, a Mazsihisz elnöke

Hozzátette: a kormány támogatásának köszönhetően több mint hetven éves hányattatás után olyan multifunkcionális tér alakult ki, ahol – mint fogalmazott – „újra felhangozhatnak imáink ősi dallamai, ahol lehetőséget biztosítunk a zsidó közösség fejlődéséhez és fantasztikus kulturális, közművelődési és  turisztikai aktivitást tudunk kifejteni, ami jó nekünk, jó Budapestnek és jó Magyarországnak”.

Heisler András a hetedik kerület zsidónegyedéről szólva azt mondta: elődeink – létrehozva a Dohány-Rumbach-Kazinczy utca közötti, úgynevezett zsidó háromszöget – e környéken három különböző karakterű zsinagógát hagytak örökül ránk. „Habár mi tudjuk, hogy miben különböznek egymástól ezek a zsinagógák, a zsidónegyedként emlegetett városrész ma mégis egységes szövetet alkot”. Hozzáfűzte: méltán lehetünk büszkék a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományokra, ezek léte és elfogadása láthatóan nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja, hiszen – mint mondta – „számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték".  

A Mazsihisz elnöke Ronald S. Lauderhez fordulva így folytatta: a napokban a világ tíz  legjelentősebb nemzetközi zsidó szervezete egységes nyilatkozatot tett, és köszönet jár a Zsidó Világkongresszus elnökének azért, hogy segítette ezt a folyamatot, példát mutatva ezzel a zsidó egység megteremtésére. Kifejtette: a zsidó szervezetek azt kérték az Európai Uniótól, hogy segítse a történelmi gyökerekkel és legitim képviselettel bíró felekezetek egyenrangú kezelését. Az európai zsidó élet sokszínűségét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is értéknek tartja – tette hozzá. 

A Rumbach jövőjéről szólva a Mazsihisz elnöke azt mondta: „álmaimban a Rumbach igazi együttélés házaként jelenik meg, hasonlatosan egy ünnepi asztalhoz, ahol ott ülnek a családtagok, a közeli és távoli rokonok, a szomszédok, barátok, a vallásunkra figyelő rabbik, de még a városon átutazó idegenek, kosztos diákok, vagy éhező szegények is – mert mindannyiukért felelősséggel tartozunk, hiszen mindannyian Isten képmására teremtettünk".

A felújításban részt vettek:
Felelős tervezők: Kőnig Tamás, Wágner Péter. Művészettörténész kutató: Dávid Ferenc. Belsőépítészet: Baliga Kornél, Gergely László. Kiviteli tervek: Ugrin László. Műemlék-szakértő: Tahi-Tóth Ilona. Műemléki felügyelő: Völgyes Cecília. Lebonyolító: Kreatív 2000 Kft., Erdős Mihály. Műszaki ellenőr: Eco-Tec Kft., Elekes András. Fővállalkozó kivitelező: Laki Zrt. Restaurátorok: Herling Zsuzsanna, Osgyányi Vilmos, Lehoczky Tivadar, Haraszti László. Építtető, tulajdonos: a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), ügyvezető igazgató: dr. Kunos Péter.

Fotók: Mazsihisz/P.T.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Heisler András vallási bíróság elé várja Köves Slomót
Kultúra
A hét műtárgya Abel Pann műve: Ádám

Kommentek