Elkészült a magyar holokauszttúlélők digitális adattára

2022. Április 05. / 19:02


Elkészült a magyar holokauszttúlélők digitális adattára

A holokauszt magyar túlélőinek korábban papíron, nehézkesen hozzáférhető aktákban, sérülékeny kartotékokban tárolt adatai immár digitálisan is elérhetők a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) közelmúltban befejeződött fejlesztése révén. Egy számítógépes szoftverrel a digitális adattárban egy-egy túlélő neve, születési adatai vagy címe alapján pillanatok alatt rá lehet keresni fogva tartásának és felszabadulásának helyére, időpontjára.

A budapesti székhelyű Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) képviselte és intézte több mint 50 ezer holokauszttúlélő ügyeit, és képviseli jelenleg Magyarországon azt a közel 5 ezer holokauszttúlélőt, aki magyar, német vagy izraeli kárpótlást, támogatást, nyugdíjat kap.

Az egyesület számára tehát – többek között az úgynevezett életbenléti igazolások szempontjából – létfontosságú, hogy a XXI. századi technikai fejlettségnek megfelelő, digitális adattárral is rendelkezzen. Mivel az egyesület ügyfélforgalma évente több mint ezer személyes ügyintézésből és több ezer igazolás kiadásából áll, a munka – az igazolások kiadásán túl a túlélők ügyeinek intézése, kapcsolattartás a nemzetközi német, izraeli szervezetekkel – jelentős adminisztrációs tevékenységgel jár. És új feladatként jelentkezik a második, harmadik generáció számára szükséges információk biztosítása. Ezt a munkát könnyíti meg az az irattár-digitalizáció, amely nemrég fejeződött be az egyesületnél.

sch1.jpgDr. Schiffer János (középen) a NÜB egyik közgyűlésén

Dr. Schiffer János, a NÜB elnöke elmondta: az egyesület 1957-es alapítása óta hatalmas mennyiségű dokumentum halmozódott fel az irattárban, amelyek nemcsak egy-egy holokauszttúlélő személyes ügyintézése folytán bírnak jelentőséggel, de az adatok a későbbi történeti kutatás szempontjából is roppant fontosak. Korábban papírokon, később floppy-lemezeken tároltak adatokat, ám az előbbiek sérülékenynek, az utóbbiak pedig elavultnak bizonyultak, ez tette sürgetővé egy olyan felhasználóbarát számítógépes rendszer kialakítását, amelynek révén lehetővé vált az adatmentés és adatmegőrzés.

Az elnök hozzátette: az egyesület alap irattárát több mint 41 ezer darab sorszámozott „NÜB Üldöztetési Igazolások” kartonrendszer alkotta, egyrészt az ebben található iratanyagot kellett digitalizálni, másrészt pedig az igazolásokhoz kapcsolódó dokumentumokat, amelyeket összesen 127 darab irattartóban tároltak. Időközben előkerült 10 ezer papíralapú dokumentáció is, ezeknek az adatait is fel kellett dolgozni.  

A történelmi jelentőségű anyag mentését, digitalizálását a NÜB jelentős saját forrásaiból, valamint a kormány, és a Németországgal Szembeni Anyagi Követelések Konferenciák (Claims Conference) pályázati támogatásából valósította meg. 

Arra a kérdésünkre, hogy egy-egy személyhez kapcsolódóan a nyilvántartás milyen jellegű adatokat tartalmaz, dr. Schiffer János kifejtette: az iratanyag számos szenzitív és fokozottan szenzitív besorolású adatot is tartalmaz, egy-egy személlyel kapcsolatban akár 10-15 adat is található. Ilyenek például a személyi információkon túl az 1944. évi lakcím, az adott gettónak és védett háznak a címe, ahol a túlélő tartózkodott, de tartalmazza a deportálások, a munkaszolgálatok, a koncentrációs táborokat, a velük együtt deportáltak sorsát, a felszabadulás, a hazatérés helyét és idejét, sőt, azt is, hogy a szóban forgó túlélő a felszabadulás után esetleg hol részesült gyógykezelésben. 

Mint mondta, a kereshető rendszerű digitális adattár a későbbiekben nagyon fontos forrása lehet különböző kutatásoknak, hiszen a vészkorszak történetéhez nemcsak az áldozatok, a mártírok, de a holokauszttúlélők emlékezetének megőrzése is hozzátartozik. A túlélők elmondták szűkebb vagy tágabb környezetüknek, leszármazottaiknak a velük történteket – ezeknek egy részét is őrzi a most elkészül digitális adattár.

Dr. Schiffer János szerint fontos, hogy az áldozatok emlékének megőrzésé mellet a túlélők emlékét is őrizzük, mert – idézte Esterházy Péter szavait – „...másképpen beszél, és másképpen hallgat az, aki ott volt, ezért másképpen beszél az is, aki nem volt ott... El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot (és ezzel minden szenvedést értelmetlennek és fölöslegesnek mondunk), vagy elfogadni akarjuk, mint az emberi történet, civilizáció nagy traumáját?”.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek