Bocsáss meg nekünk, mert makacsok és kemény nyakúak vagyunk – Jó szombatot!

2024. Március 01. / 14:45


Bocsáss meg nekünk, mert makacsok és kemény nyakúak vagyunk – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma délután 17 óra 10 perckor köszönt be, a királynő holnap délután 18 óra 16 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. Ezen a héten a Ki tiszá (Mózes 2. 30:11–34:35.) hetiszakaszt olvassuk a Tóra második könyvéből.

A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk. Mindenkinek jó szombatot kívánunk.

Ha nem mutatkozik, ha elrejti arcát, az nem jelenti még, hogy nincs is jelen. És amikor nincs jelen, akkor nekünk kell Őt tanúsítanunk.

Az aranyborjú bűne után Mózes Isten bocsánatáért könyörögve mondja ki élete egyik legtalányosabb mondatát: „Ha kegyet találtam színed előtt, Uram, kérlek, járjon az Úr közöttünk, mert kemény nyakú nép ez, és bocsásd meg bűneinket” (Mózes 2. 34.8).

Bocsáss meg nekünk, mert makacsok és kemény nyakúak vagyunk, ne hagyj el minket, mert mi nem engedelmeskedünk Neked. Miért azzal akarja kiengesztelni Mózes Istent, hogy a zsidók nem fognak neki engedelmeskedni? Miért erre hivatkozik, mit vár ettől? Nem tűnik túl jó tárgyalási stratégiának.

Aki makacs, az a legnagyobb kockázatot is képes vállalni azért, hogy a meggyőződését kövesse. Ezért jó hír valójában Istennek, hogy a pusztai nemzedék állandóan reklamál, hiába tapasztalja meg ezerszer Isten végtelen erejét és hatalmát és csodáit, Egyiptom legyőzését, a tenger kettéválását. Az igazi zsidó hívő ugyanis soha nem az erő és a hatalom előtt hajol meg. A híveid, mondja Mózes, akik most nem engedelmeskednek Neked semmilyen kényszer hatására, ha majd megszeretnek, soha nem fognak megtagadni Téged a világ hatalmasságai előtt. Akkor sem, ha elrejted majd az arcod, ahogy a Bibliában előrejelezted, amikor majd nem látnak sehol fájdalmukban és gyászukban. Mint annyiszor azóta.

Az, hogy a zsidók kemény nyakúnak, szkeptikusnak, autonómnak bizonyultak és kritikusak voltak ítéleteikben, éppen azt bizonyítja Mózes szerint, hogy igazi hívők lesznek, akik készek „a Név megszentelésére”. Akik képesek szembeszállni Istennel, mint Ábrahám, mint az Isten küldöttével vagy angyalával harcoló Jákob, azok szembeszállnak majd a világgal – Istenért.

Az Eszter könyve végén a zsidók a száműzetésben újra megerősítik a rabbinikus értelmezés szerint, hogy elfogadják magukra nézve kötelezőnek a Tórát (Eszter könyve, 9.27). Az Eszter könyve a Biblia egyetlen könyve, amelyben egyetlenegy alkalommal sem szerepel Isten neve, amelyben egy szó sem esik közvetlenül Istenről. Eszter neve továbbá a hagyományos értelmezés szerint összekapcsolható az Isteni arc elrejtőzésével (Eszter panim).

Isten azért bocsátott meg a kivonulás nemzedékének, mert bízott a makacsságunkban, vagyis az önállóságunkban és a bátorságunkban, abban, hogy kitartunk és nem hajolunk meg akkor sem a világ hatalmasai előtt, ha Ő hosszú időre el is rejti előlünk az arcát, ahogy Mordeháj, az Eszter könyve egyik főszereplője sem hajolt meg a király bizalmasa, Hámán előtt. Izraelnek végső soron egyetlen király parancsol, az, akihez úgy könyörgünk engesztelésért, hogy: Atyánk, királyunk.

Közeleg az az ünnep, amely ezt a hűséget ünnepeli játékosan, a Purim, a vidámság ünnepe egy olyan világban, amelyben Isten elrejti arcát és így van benne titokban mégis jelen.

Purimfeszt_hamarosan-post.jpg

Békés szombatot kívánunk!

Vári György írása

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Örök tűz égjen az oltáron – Jó szombatot!
Hírek, lapszemle
Nemes Jeles László a Glazer-botrányról: Megdöbbentő a taps