Ábrahám, mint nem zsidó nő és a közelgő megváltás

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma kora este 17 óra 17 perckor köszönt be, a királynő holnap este 18 óra 21 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, valamint Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Leh-Lehá (Mózes 1. 12-17.) hetiszakaszt olvassuk. Békés szombatot minden kedves hittestvérünknek!

Hogyan lett egy özvegyen maradt moábita lány Izrael megváltójának ősanyja? 

Ki volt a női Ábrahám?

A Teremtés, Isten ambiciózus megaprojektje, eddig folyamatos kudarcok és újrakezdések színtere volt. Először jött a kiűzetés az Édenkertből, aztán Káin testvérgyilkossága, végül az özönvíz és a Bábel tornya szomorú történetei. Isten új tervet eszel ki, a csodafegyver neve: Ábrahám.

„Eredj ki a Te földedből és a te rokonságod közül, és a Te atyádnak házából a Földre, amelyet mutatok Neked… és áldás leszel és benned lel majd áldást a Föld minden családja”, ezekkel a mondatokkal szólítja őt el a Seregek Istene. Lépj ki abból, ami csak adottság számodra, légy idegenné egy idegen földön, hogy végül önmagaddá lehess. Lépj ki az ismeretlenbe és hívd meg magadhoz a jövőt. Lekh lekhá, ez a hetiszakasz címe. Menj menve vagy, egy másik lehetséges fordításban, menj el Önmagadhoz, hogy családok és népek feje lehess majd, aki áldást hoz az emberi nemre.

Ezt a történetet ismerjük, ez a zsidó nép küldetésnyilatkozata. Van még azonban egy másik, ezzel párhuzamos történet is a Bibliában.

Az a történet egy izraeli családról szól egy olyan bizonytalan, átmeneti korszakban, amelyben mi is élünk. Amikor még nem volt központi hatalom Izraelben, csak alkalmi vezetők, a bírák és ez a történet, ahogy a Biblia mondja, „a bírák bíráskodásának idején” játszódott. Mint olyan sokszor, akkor is aszály és éhínség pusztított az Ábrahámnak megígért földön és egy zsidó család a Moáb szomszédos mezejére költözött, kivándorolt. Ott, idegen földön, a zsidókkal feszült viszonyban lévő moábiták között meghalt a családfő, majd a két fia is, akik moábi lányokkal nősültek. Ott maradt három egymáshoz immár alig tartozó asszony, Naómi (a neve vigaszt jelent), az édesanya és a két lány, Orpa és Rúth. Naómi úgy döntött, nem köti már őt semmi Moábhoz és hazaindult Izraelbe, a menyei követték. Végül, a határon egyikük visszafordult, másikuk, Rúth azonban nem tágított Naomi mellől. „Ahová Te mész, oda követlek én is, a Te néped az én népem, a te Istened az én Istenem”, így tett hitet a moábita lány Naómi és az ő Istene mellett.

Idegenként, özvegyként, egyedülálló nőként, jövedelem nélkül érkezett Izrael földjére, 

és a szegényeknek félretett árpát szedegette az aratók után, amíg a föld tulajdonosa, Naómi távoli rokona meg nem szólította, vigasztalni nem kezdte. Rúth szólt, hogy nem érdemli ő ezt meg, ő csak egy idegen, nem zsidó nő. A tulajdonos, Boáz azonban így felelt neki: „Elmondtak nekem mindent, amit tettél az anyósoddal férjed halála után, hogy elhagytad a Te atyádat és anyádat és a Te születésed földjét és eljöttél ahhoz a néphez, amelyet nem ismertél azelőtt”.

Ráismerünk Boáz idézetére: ezt Isten mondta Ábrahámnak, hagyd el szüleidet és szülőföldedet, a bizalom és a hűség lovagjaként, kövess engem az ismeretlenbe. Boáz azt mondja valójában Naóminak, hogy „nem vagy idegen, megismerlek, Te vagy a női Ábrahám, hiszen Ábrahám is betérő volt, ő sem született zsidónak”.

Ezzel a Tóra-idézetbe csomagolt vallomással kezdődik Naómi és Boáz szerelme, amelyből egy Obéd, vagyis „szolgáló” nevű gyermek származik, az ő gyereke lesz Jisáj, az övé pedig Dávid király, akinek házából a Messiás is származik. A moábita Rúth, az idegen, nem zsidó nő lett a Messiás ősanyja.

Minden nemzedékben van egy Ábrahám – tanítja egy helyen a zsidó Tóra-kommentár, a Midrás. Néha zsidó, néha nem, néha nő, néha pedig férfi. De az biztos, hogy Ábrahám léptei nem haltak el a történelemben, csak most már nem a múlt, hanem a jövő felől közelítenek, immár az érkező Messiás léptei.

Jöjjön el minél előbb, még a mi napjainkban.

Jó szombatot kíváunk!

Vári György írása