A „vörös tehén” klasszikus példája azoknak a
törvényeknek, rendeleteknek, melyek célja nem világos, nem egyértelmű – írja az
újpesti főrabbi az aktuális Hukát hetiszakaszunk kapcsán.
„… Szólj Izrael fiaihoz: hozzanak neked egy teljesen vörös tehenet, hibátlant, amelyen még nem volt iga.” (Mózes 4. 19.2.)
Isten
ismerteti Mózessel a vörös tehénnel kapcsolatos tisztítási törvényeket, ami
által rituálisan megtisztulhatnak azok, akik halott érintése által
tisztátalanokká váltak.
A „vörös
tehén” klasszikus
példája azoknak a törvényeknek, rendeleteknek, melyek célja nem világos, nem egyértelmű.
Midrás Tanhuma „Rabbi Josze ben Rabbi Hanina mondja:
Így szólt Isten Mózeshez: Neked felfedem a vörös tehén parancsának okát, de
másoknak nem”. Vagyis Mózes tanitómesterünk volt az egyetlen, aki ismerte a „titkot”.
A parancsot tehát végre kell hajtani és nem kell keresni
az okát, csak következményeit kell mérlegelni. Talmud Szanhedrin 21b. arra
hivatkozva, hogy a királynak tilos volt több feleséget „venni” (Mózes 5. 17.17.) állítja,
hogy „még Salamon is tévedett”. Salamon király ugyanis magára nem tartotta
kötelezőnek a parancsot. A tórai parancsból elhagyott egy betűt, ami által a törvény úgy
módosult, hogy „növelje maga számára az asszonyok számát”. Az Örökkévaló
azt mondta erre: „Salamon eltöröl engem! Ma egyet, holnap egy másik betűt hagy
el, amíg az egész Tóra ki lesz törölve!” Majd Isten folytatta: „Ezer olyan,
mint ő, lesz eltörölve, de belőlem (értsd: „törvényeimből”) egy darab sem!”
Mit lehet tudni a rejtélyes „vörös
tehénről”?
A Misna Para 1/1. szerint a vörös
tehénnek három vagy négyévesnek kellett lennie. Tilos volt fiatal „vörös
borjút” vásárolni és felnevelni! Már kifejlett tehenet kellett beszerezni. Ha
az állat szőrzetében akár két fekete, vagy fehér szálat találtak, már nem
számított tökéletesnek, nem volt alkalmas, vagyis nem lehetett teljesíteni vele
az előírást. A „vörös tehenet” rituálisan levágták, elégették és vízzel elegyitett
porából készült a tisztitó elegy.
A Talmud mesterei szerint
mindössze kilenc vörös tehén volt alkalmas, és lett feláldozva a második Szentély
lerombolásáig. Az elsőt még Mózes idejében, a másodikat Ezra korában. Hetet
áldoztak fel Ezra korától, vagyis a babilóniai fogság befejezésétől a Második
Szentély lerombolásáig. A tizediket az idők végén maga a Messiás fogja feláldozni.
Rabbi Jochanánt megkérték tanítványai,
mondjon véleményt a „vörös tehén” által történő megtisztulás kérdésben. A
Talmud Bölcse ezt felelte: „nem a holttest tesz tisztátalanná, és nem a vörös
tehén pora tisztít! A lényeg a rendelet: „Ez a rendeletem, nem vagy jogosult,
hogy kérdezz felőle… mondta Isten”!
Mit
jelképez a „vörös tehén”?
Bölcseink
a konkrét törvénytől elvonatkoztatva azt állítják, hogy az ember tökéletesebb a
bűn elkövetésében, mint a törvények betartásában. A „vörös tehén” a bűn
jelképe. A következtetés abból vonható le, hogy a rendelet a bűn eltörlésére
lett alkalmazva. Isten parancsa: „hozzanak neked”! Ezt úgy lehet (kell) értelmezni, hogy „legyen
számodra a bűn jelképe!”
A
logikai sor folytatódik: hogyan követi el az ember a bűnt? Úgy ahogy a
szövegben áll: „… hozzanak neked egy teljesen …, hibátlant…” Az ember tehát
tökéletesebb a bűn elkövetésében, mint a törvények betartásában. Tehát a
bűn, az azt elkövetőnek még csak nem is terhes.
Miben
volt jelentősége a „vörös tehén” törvényének?
A „vörös tehén” tisztítási
folyamat által megtisztult az, aki halott által vált tisztátalanná. Ennek hiányában
nem tarthatta meg a zsidók életében olyan fontos szabadság ünnepét, a Peszáchot.
Márpedig a Peszách ünnep üzenete az, hogy Isten segítségével minden korban és
minden helyzetben Isten felszabadít! Erre emlékeztetve, minden évben a Peszách
ünnepét megelőző utolsó szombaton felolvassák a tisztító „vörös tehén por”
rendeletét!