Éljen a magyar szabadság, éljen a haza, mely minden polgárának hazájává vált

A forradalom és a reformkor végül új nemzetet teremtett a nemesi nemzet helyén, jogot adott, emberjogot a népnek és elvezetett a magyar zsidók emancipációjához. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza, mely minden polgárának hazájává vált. 

A magyarországi zsidóság a 19. századtól kezdve vált magyar zsidósággá, azt követően, hogy a nemesi nemzet helyébe a magyar nép lépett, a nép, amelyet Petőfi Sándor és Arany János énekelt meg a dicső napokban, előttük és utánuk, az istenadta nép egy zömmel köz és főnemesek által végigvitt változássorozatban, amelynek szereplői sok tekintetben egymással sem értenek egyet. Széchenyitől Eötvös Józsefen át, aki végül levezényelte az emancipációt, az egyenjogúsítást, a vitázó, a korszellemtől egyként érintett óriások periódusa volt.

Az újjászülető nemzetbe immár beleillett a modern világba belépni tervező zsidóság, ez az időszak volt az első, amikor a magyar szabadság ügye az ő ügyükké vált, amikor a zsidóknak, akik itt éltek, közös ügye volt a magyarokkal. Amikor elindultak az úton, amely magyarrá tette őket, ez volt az a bölcső, amely „magyarrá ringatta” az itt élő zsidókat.

Megszólaltak, először, a magyar nemzeti értelmiség nagy filoszemitái, báró Eötvöstől Jókai Mórig, a zsidó honvédek sorra haltak meg a szabadságharcban és az ő emlékük igazolta Bernstein Béla műveiben, milyen forrón szeretik új hazájukat a magyar zsidók. A forradalom és a szabadságharc lett a mi befogadástörténetünk, a magyar zsidóság eredettörténete kitüntetett pillanata.

A magyar forradalma k története a magyar zsidóság ünnepi története is, 1848, bizonyos értelemben 1918 is, egy új zsidó nemzedéké és sokaknak 1956, amikor a kommunizmusban csalódott, de baloldalinak megmaradó zsidó fiatalok visszatalálhattak a nemzeti függetlenség eszméjéhez. Ehhez a hagyományhoz volt hű egész életében egy kiváló, holokauszt-túlélő történész, Litván György.

A magyar tavasz és a magyar ősz, márciusok és októberek üzenetéhez

A forradalmak hagyománya a befogadás hagyománya is, mélységesen mély közünk van hozzájuk, a magyar szabadsághoz és a világszabadsághoz egyaránt. A forradalmak befogadó, felszabadító nemzeteszményét mindig lesz okunk magyar zsidóként ünnepelni. 

Éljen tehát március 15., éljen a magyar szabadság, éljen a haza.