A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 19:39 óra, a Szombat királynője 20:51 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a „Áhré Mot” (Mózes 3. 16:1–18:30.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
A bűnös szenvedély is jobb, mint a közöny: az „idegen tűz” története
A hetiszakasz címe „Áhré Mot”, a halál után, Áron fiainak halálára utal vissza, akik idegen tüzet vittek Isten oltárához, akkor és úgy is szolgálni akarták Istent, ahogy ő maga sem kérte. Isten szörnyű büntetéssel sújtott le rájuk, mégis szerette őket, világít rá Shlomo Riskin rabbi, jobban szereti a túlzott szenvedély, mint a közöny bűnöseit.
Isten a két fiú halálát kommentálva azt mondja, hogy azokon keresztül válik szentté, akik közel jönnek hozzá. Akik pedig kéretlenül közel mentek hozzá, Nádáb és Ávihu, Áron fiai voltak. A fanatizmus szörnyű dolgokhoz vezethet, mégis az a vágy hajtja, hogy közel kerüljünk Istenhez, a fanatizmus nem önző, szemben a cinizmussal, ismer valami magasabbat az „én”-nél, még ha rosszul is ismeri, el is véti. A fanatizmus áldozatkész, a cinizmus nem kész semmire. A fanatikus részt vesz és kockáztat, a cinikus számít és marad. A közönyös tagadja, a fanatikus félreérti és veszélyezteti, de legalább elvben nem utasítja el az életet.
A Tóra sem a fanatizmust, sem a közönyt nem szereti, de az előbbivel szemben megbocsátóbb. A felderítők bűnét, akik azt mondják, hogy nem rossz ország az a Kánaán, csak túl nehéz elfoglalni, ne harcoljunk semmiért, ami fontos nekünk, ne kockáztassunk semmit, ne tartsunk semmit fontosabbnak önmagunknál és a kényelmünknél, az egész nép megsínyli, miattuk nem léphet be senki végül a száműzetés, a fogság nemzedékéből az Ígéret Földjére. A fiúk bűnét szintén borzalmas büntetés követi, de „temetésükön” maga Isten mondja a gyászbeszédet, mint láttuk és a népet nem éri semmilyen megtorlás. Kevésbé vet rossz fényt rájuk, ha megjelennek köztük a túlzók, a fanatikusok, mint ha vezetőiknek nem fontos semmi eléggé ahhoz, hogy felelősséget vállaljanak érte.
A fanatikus eltévedt Istenkereső, a cinikus nem téved el, mert nem is keres semmit. Aki eltéved, még hazatalálhat, ha kitartóan keres és elfogad mástól útbaigazítást. Aki ki sem lép az ajtón, soha nem érhet célba, figyelmeztet a liberális ortodox rabbik egyik legnagyobbika, Shlomo Riskin e heti magyarázatában. Itt az ideje az elindulásnak.
Jó szombatot kívánunk!
