Bibliai tekercseket találtak a Júdeai-sivatagban

2021. Március 16. / 16:12


Bibliai tekercseket találtak a Júdeai-sivatagban

Hatvan év után ismét bibliai szöveget tartalmazó tekercsek maradványaira és más jelentős régészeti leletekre bukkantak a Júdeai-sivatag barlangjaiban, a Holt-tenger közelében – jelentette ma a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Valószínűleg az 1952-ben felfedezett kispróféták tekercsének hiányzó része került elő.


Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói által feltárt egyik, több tucat apró darabkára szakadozott, csaknem kétezer éves pergamentekercs Zakariás próféta könyvének egyik részletét tartalmazza: 

„Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az Úr." (Zakariás 8, 16-18).

A tekercstöredékeken a 12 kispróféta szövegei olvashatók, Zakariás mellett Náhum próféta könyvének sorai, így valószínűleg az 1952-ben felfedezett kispróféták tekercsének hiányzó része került elő. A szöveget főként görög nyelven írták, de Isten nevét a babiloni fogság előtti korra jellemző héber betűkkel jelölték rajta. 

Az új szövegmaradványok a Horror-barlangból kerültek elő, mely azért kapta nevét, mert felfedezésekor, az ötvenes években 40 holttestet, gyermekekét, nőkét és férfiakét találták benne, akik a Római Birodalom elleni Bar-Kohba felkelés (i.sz. 132-135) idején halhattak meg. A pergamentöredékek mellett szintén a Bar-Kohba felkelés korából származó érméket is találtak, amelyek a korszak tipikus zsidó szimbólumait tartalmazzák, köztük hárfát és datolyapálmát. A kutatók nyíl- és dárdadarabkákat, szövetmaradványokat, szandált, még tetű elleni fésűt is találtak a valószínűleg legnagyobb, de kevés írásos forrással dokumentált zsidó lázadás idejéből. 

tek2.pngA tekercsek az IAA laboratóriámában (Fotók: AP)

A sivatag Murabat nevű barlangjában a világ legrégebbi, hatalmas, 90-100 literes, nádból készített és fedéllel lezárt kosarára bukkantak, amely a rendkívül meleg és száraz éghajlatnak köszönhetően kiváló állapotban maradt fenn. Elisabetta Boaretto, a Rechóvotban lévő Weizman Tudományos Intézet kutatója szerint a kosarat 10,5 ezer évvel ezelőtt készíthették az újkőkorban, amikor a térségben még nem jelent meg a fazekasság. A kosár valószínűleg raktározásra szolgált. 

Az IAA 2017-ben nagyszabású régészeti feltárásokba kezdett a Júdeai sivatagban, a Holt-tenger nyugati partjának szikláinál, hogy megmentse az utókornak a kincseket a régiségtolvajok elől. A szakemberek eddig 80 kilométernyi szakaszt vizsgáltak át a legmodernebb technológiákkal, többek közt drónokkal mérik fel a legnehezebben megközelíthető helyeket. 

A 20. század legnagyobb régészeti szenzációjának tartott holt-tengeri tekercseket is ezeknél a szikláknál, a Júdeai-sivatag barlangjaiban találták meg. A sérült és töredezett pregamenekre héber, arámi és görög nyelven többek közt több bibliai szöveg legkorábbi ismert változatát, a Bibliába be nem került vallási apokrifeket, valamint kommentárokat és misztikus szövegeket írtak titokzatos szerzőik, akiknek kilétéről máig tudományos vita zajlik.

(MTI)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek