A vészkorszak árvái emlékeznek és emlékeztetnek a földi pokolra

2021. Február 05. / 14:01


A vészkorszak árvái emlékeznek és emlékeztetnek a földi pokolra

Szerző: Kácsor Zsolt

Budapesten a vészkorszakban 5-6 ezer zsidó gyerek menekülhetett meg a haláltól, de pontos számot nem tudni. Az mindenesetre bizonyos, hogy a háború alatt, majd a háborút követően a zsidó árvaházak több ezer árva vagy félvárva gyermeket fogadtak be, a most megjelent tanulmánykötetben az ő visszaemlékezéseik olvashatók – hangzott el A vészkorszak árvái – A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete című kötet online bemutatóján.


A Schiffer János elnök által vezetett „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete kiadásában jelent meg az a tanulmánykötet, amelynek online bemutatóját tegnap rendezték meg a szerkesztők és több túlélő részvételével. A vészkorszak árvái – A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete című kötet a zsidó árvaházak és gyermekotthonok tevékenységéről ad átfogó képet, a túlélők pedig több mint ötvenen vállalták, hogy személyes interjút adnak saját élettörténetükről, élményeikről és emlékeikről. 

vsz6czinegeutcai.pngEgy gyermekotthon lakói

Az interjúkat Gombocz Eszter, Vörös Kata, Lénárt András és Dombi Gábor készítette. A kötet szerkesztője Bányai Viktória, Frojimovics Kinga és Gombocz Eszter volt, ők közösen jegyzik a Gyermeksorsok a Vészkorszak alatt és után: Árvaházak, gyermekotthonok, traumafeldolgozás című tanulmányt, amely szintén helyet kapott a kötetben. A könyv előszavát Dénes Iván Zoltán történész, a köszöntőt pedig az a Nádudvari Zoltán írta, aki maga is az egyik árvaház lakója volt.  

A Vörös Kata által vezetett online könyvbemutatón Gombocz Eszter úgy fogalmazott: a kötet ötlete 2019 őszén született meg azon a találkozón, amelyet a  „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete szervezett az egykori árvaházak lakói számára. A könyv megjelenéséért köszönetet mondott Schiffer János elnöknek, a NÜB-nek, valamint a Centropa és a Záchor Alapítványnak. 

vsz4.pngNéhány hitközségi intézmény, amely otthont adott a gyerekeknek (Bányai Viktória előadásából)

Gombocz Eszter kiemelte: a túlélőkkel folytatott beszélgetések során spontán felbukkant emlékek voltak az anyaggyűjtés legizgalmasabb mozzanatai, hiszen a mikrotörténetek és egyes emléktöredékek képesek egy egész korszakot hitelesen megidézni. Hozzátette: nagyon fontos, hogy a kötet még az utolsó pillanatokban elkészülhetett, hiszen egyre kevesebb a még életben lévők száma. Meg kell őket becsülni, hiszen az őket ért traumák dacára talpra tudtak állni, s emberi helytállásból örök példát tudtak mutatni a közösség számára. 

Hogy milyen rettenetes körülményeket kellett átélniük, arról a bemutatón három túlélő, Wieder Györgyi, Józanné Kovács Katalin és Darvas Gábor beszélt. Élményeikről bővebben a kötetben is olvashatnak, amely hármas időrendi tagolásban mutatja be az árvaházakat és gyermekotthonokat: a háború előtt, alatt és után. 

Az online bemutatón többek között elmondta gondolatait Bányai Viktória és Frojimovics Kinga, akik számokkal, adatokkal adtak bővebb, részletesebb képet a témáról. Mint előadásukban elhangzott, a vészkorszak mintegy 6 millió áldozata közül kb. 1,5 lehetett a gyerekek száma, így óriási szerencse kellett ahhoz, hogy egy félárva vagy teljesen elárvult gyerek megmenekülhessen. Pontos számokat nem lehet tudni, de Budapesten mintegy 5-6 ezer gyermek maradhatott életben. Az országban összesen 44, míg Budapesten 26 árvaház, gyermekotthon működött. 

A vészkorszak árvái – A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete, szerkesztette Bányai Viktória, Frojimovics Kinga és Gombocz Eszter, „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete, 2020. 312 oldal

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek