1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a
fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára
létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március
19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott
lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.
E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.
OMIKE Művészakcióban fellépett egy színésznő, aki ezt megelőzően – persze ez nem volt egyedi – számtalan színpadon játszott vidéken és Budapesten egyaránt.
Futó Klári 1912. január 24-én született Budapesten. Először a Rákosi Szidi iskola filmes szakjának növendéke volt,
egy 1927-es, a Színházi Életben
megjelent csoportkép szerint először, mint balettnövendék. Ez némileg azt erősíti,
hogy egy évekkel korábbi, 1923-as, ebben az újságban megjelent hír is róla
szólhat:
„A Tabarin mulatóban péntek délután artista vizsga volt. A vizsgázók legnagyobb tudásról és ügyességről tettek tanúságot. Nagyon kedvesek voltak Papp Teri, Szigethy Elli, Weisz Heddi és Futó Klári. Ezek közül különösen a két utolsó csodagyermek táncai arattak nagy sikert.”
1928-ban oly sikerrel szerepelt
a Rákosi Szidi iskolájának vizsgaelőadásán, hogy a rendes tanidő befejezése
előtt már szerződtette a szegedi színház igazgatója szubrettnek.
Innen egy évvel később Deák
Ferenc kecskeméti igazgatóhoz szerződött ugyanezen szerepkörre. A siker itt sem
maradt el. Ennek igazolására álljon itt egy idézet a Kecskeméti Színházi és Sport Élet című lap 1929. november 24-i számában:
„Futó Klári arcképe van előttem,
de megelevenednek a vonások, beszélni kezdenek a szemek, már a színpadon látom
ezernyi szem tüzében, nézem bájos lényét, káprázatos táncait, hallom
ezüstcsengésű hangját.”
1930 elején aztán jött a hír,
hogy Futó Klári felbontotta a szerződését és márciusban, mint a pozsonyi
színház művésznőjének pécsi felléptéről írtak róla a dunántúli újságok. A
sikeres bemutatkozásról írta a Dunántúl
1931 márciusában:
„A fiatal, kellemes megjelenésű
táncprimadonna temperamentumos játékával és csinos énekével megnyerte a
közönség tetszését.”
1931 őszén már Budapesten
találjuk, a Bethlen-téri Színpad tagjai között. Fellépett Feld Mátyás új
kabarészínházában, amelyről így írt az Újság
1932 decemberében:
„A szereplők közül legnagyobb
sikere volt Futó Klárinak, ennek a bájos és igazán kitűnő volt szegedi
szubrettprimadonnának.”
1933 februárjában a Kárpáti Híradó arról számolt be, hogy
Futó Kári Munkácsra szerződött. 1934-től az előző évek nyári, budapesti vendégszereplései
után végleg Budapesten lép fel. A Józsefvárosi Színház, az Erzsébetvárosi
Színház (a „filléres színházak”) majd az Óbudai Kisfaludy Színház, a Király
Színház, a Jókai Színház az állomások 1938-ig. A repertoárban operettek,
bohózatok szerepeltek.
1941. március-áprilisában
szerepelt az OMIKE Művészakcióban, Nádasi László: Nizzai kaland című zenés
vígjátékában. További sorsáról nincs információ.
Képek:
1.) Kecskeméti Színház és Sport Élet, 1929. november 25.
2.) Színházi Élet, 1928. 6.
3.) Magyar Színművészeti Lexikon, 1929.
4.) Színházi Magazin, 1938. január 22