Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (45. rész) – Keleti László

2021. Január 15. / 12:22


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (45. rész) – Keleti László

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben - a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Keleti László Színházi Élet 1930. 27.jpg

Keleti László Pesttől-Pestig című könyve, amely 1942-ben jelent meg a következő mondatokkal kezdődött:

„Megalakult a színészkamara! Közöljük a felvett tagok hiteles névsorát! Reszketett kezemben az Újság, amíg átnéztem a névsort. Kerestem a nevemet. Nem találtam. Már szólni akartam Valinak, de azután még egyszer és újra meg újra átolvastam. Sehol nem találkozhattam a nevemmel. Az arcom sápadt lehetett, a kezem reszketett, mert Vali ijedten szólt rám: Mi van veled, az Istenért?! Semmi… semmi… csak… Eltoltam magam elől a tányért és üresen bámúltam a levegőbe. Vali türelmetlenkedett: Mégis mi történt? Semmi, fiam… csak… csak ebben a pillanatban megszűntem színésznek lenni… Megőrültél? Dehogy… Még nem… Csak nem vettek fel a kamarába.”

Kelet Pesttől pestig.jpg

Az 1904-ben született színész Rákosi Szidi iskolájában végzett. Így vallott erről 1971-ben a Színház című lapban:

„Jelentkeztem a Rákosi Szidi-féle iskolába. Elsősorban azért, mert Rákosi Szidinek – akkor, 1922-ben – öt színház állt rendelkezésére. Tehát a prózától kezdve az operettig, kabaréig minden műfajban statisztálhattam és tanulhattam.” 

Első, a korábbi újságokban megemlített szerepe – még az iskola alatt – a falu bolondja volt Móricz: Sári bírójában, amelyet 1923-ban a Belvárosi Színházban mutattak be. Már az iskola előadásairól készült hírecskékben megjósolták a pályája legfontosabb jellemzőjét. Így írt róla 1924-ben a Budapesti Hírlap: „Az egyfelvonásos szerepében kitűnt Keleti László, akiről nem ma állapítjuk meg először, hogy elsőrendű komikusnak ígérkezik.” (A Víg özvegyről volt szó. H. L.) Következtek – szerencsére nem hosszú ideig tartóan - a kínlódó hányattatás évei. Ezekről az évekről így számolt be az Esti Kurir 1928-ban:

„Színiiskola és azután keserves vándorlás állandó szerződés után. Mindenre el van szánva. Mozik, matinék, kabarék. Feld-színház és egyszer mikor nem kap gázsit, bohóc a Könyöt-cirkuszban. Mindenütt elismerik, sehol sem szerződtetik.”

1927-ben az Új Színházhoz került. Ezt követően játszott a főváros majdnem minden magánszínházában – közben még Bécsben is. Nagyon sikeres volt, ezt ismerte el többek között a Színházi Élet, amikor 1930-ban a „színházi év két legsikeresebb epizodistája” egyikeként pénzjutalomban részesítette. Így írt róla 1930-ban a Tolnai Világlapja:

„Ezerarcú. Mindenkire hasonlít és senkire se hasonlít. A valódi arca is csak álarc. A nevetésnek az összes fokozatait ismeri. A sírásét és a szenvedését. Az örömét és a bánatét.”

Keleti László PIM Karinthy Frigyes összes fényképe 2016.jpg

Az Esti Kurir az 1939-es színházi évad indításakor beszámol a színházi rendszeren kívüli menekülő utak egyikéről, amellyel az állástalanná vált művészek egy része próbálkozott. Eszerint a fiatalok közül nem kevesen voltak, akik átképezték magukat artistának, és ha sikerült felvételi vizsgát tenniük a Magyar Artista Egyesületnél, megkaphatták az artistaszerződés vállalására jogosító igazolványt. Ezzel kísérletezett Keleti László is. „Blondie és Baldy” néven partnernőjével létrehoztak egy artistaszámot, amellyel külföldön: Londonban, Párizsban, Milánóban, Koppenhágában lépek fel, szerény sikerrel. Keleti egy levelét így idézte 1939 végén Az Est :

„Bár csak még egyszer megérném, hogy Job Dániel felszólna nekem a színpadra? Mondd Keleti hülye vagy? Na, menj ki és gyere még egyszer be!”

Hazatért és 1940-1941-ben fellépett a Goldmark-teremben az OMIKE Művészakció kabaré előadásaiban.

1945 után egy szegedi kitérő következett, majd a Vígszínház, a Fővárosi Operettszínház és a Thália Színháztagjaként lépett színpadra. Népszerű komikus volt, aki főleg karakterszerepekben, kisebb epizódfigurákban aratott sikert. Számos filmben és tv játékban szerepelt. 1949-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola maszkkészítés tanára volt. A gyerekeket a Csinn-bumm cirkusz kedvelt Szamóca Ábrisaként hódította meg. Ez utóbbiról mondta a már említett 1971-es interjúban:

Keleti_László_fortepan_146567.jpg

„Több tíz-, sőt több százezer gyerek és volt gyerek előtt játszottuk a Csinn-bummot, és benne én a bőgő bohócot, a Szamócát. Ez egy olyan műfaj, amit nagyon kevesen tudnak csinálni, és bár sokan azt mondják, hogy ez nem művészet, én kifejezetten büszke vagyok a Szamócára.” 1972. augusztus 28-án hunyt el Budapesten.

Keleti Laszlo OSZMI Archivum.jpg

Képek:

1.) Portré Színházi Élet 1930 27. Ismeretlen fényképező felvétele.
2.) Keleti László könyvének címlapja
3.) Karinthy Frigyessel. Karinthy Frigyes összes fényképe. PIM 2016 Fotó: László Henrik
4.) A Csinn-bumm cirkusz Szamócája. Ismeretlen fényképező felvétele. 1959
5.) Portré. OSZMI Archívum. Ismeretlen fényképező felvétele.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek