Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (35. rész) – Jámbor Ági

2020. Október 26. / 16:03


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (35. rész) – Jámbor Ági

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

 „Nem számít, hogy valakinek az otthonába viszem el a muzsikát vagy hangversenyteremben játszom. Ez egészen addig így van, amíg a zeneszerző nem ütlegeli a fejemet a rossz játékom miatt. Szeretek játszani.” Ezt a hitvallást egy 2019 októberében rendezett emlékest beharangozója idézte fel, a nemzetközi karriert is befutó zongoraművésztől, Jámbor Ágitól.

Jámbor Ági az 1930-as évek végénJámbor Ági az 1930-as évek végén

Jámbor Ági 1909-ben született Budapesten. Zeneiskolát fenntartó édesanyja, Jámborné Riesz Olga kezdte tanítani. Eleinte hegedült, de nővérével nem tudtak megegyezni a hangszeren, ezért zongorára váltott. A Fodor Zeneiskolában Braun Pál növendékeként tanult zongorázni. Tizenkét éves korában már Mozartot játszott. Egy szimfonikus zenekarral debütált a nyilvánosság előtt. Erről így számolt be a Magyarország című lap, 1921 februárjában:

„Mozart zongorára és hegedűre írt szonátában játszotta a zongoraszólamot finoman és olyan meglepő technikai tudással, ami viharos tetszést keltett a hallgatóság körében.”

A következő évek hangversenykritikái, mint a jövendő nagy zongoraművészét ünnepelték.

Pesti Napló , 1924: „A tizennégy éves zongoraművésznő kivételes tehetség: csupa muzikalitás, csupa fogékonyság és életerős temperamentum.”

Jámbor Ági 1947-benJámbor Ági 1947-ben

Budapesti Hírlap , 1925: „Jámbor Ági, a talentumos és egészen fiatal zongoraművésznő pompás ritmusérzékére bizony szüksége volt a zenekarnak, amelyet Bach D-moll zongoraversenyében helyenként sokkal inkább ő vezényelt, mint a karmester.”

Esti Kurir, 1926. Kölni fellépés: „A kis magyar lány a harmadik osztály fapadján eltöltött huszonnégy órától fáradtan, elgyötörve, idegesen ült a zongorához, eljátszott egy Beethoven-szimfóniát és a hallgatóság, a legelőkelőbb közép-európai zenei körök reprezentánsa percekig tartó tapsviharban tört ki.”

Jámbor Ági 1960-banJámbor Ági 1960-ban

1926 és 1931 között a Berlini Művészeti Egyetemen Edwin Fischer növendéke lett, akivel Németország-szerte több közös hangversenyt adtak. Az 1930-as évek elején, népszerűségének csúcsán Párizsban lépett fel, ahol olyan sikert aratott, hogy elhalmozták szerződésekkel, számolt be erről a Magyar Hírlap. A francia fővárosból 1933-ban Amszterdamba vezetett útja, ahol rendszeresen koncertezett Willem Mengelberggel. De még abban évben hazatér és először Bach hangversenyt adott a Zeneakadémián. Egy rövid részlet a Budapesti Hírlap hangverseny ismertetéséből:

„Csupa aktivitás a játéka, eleven élet, amelyet áthat a muzsika áhítatos szeretete. Katedrálist épít Bach gondolataiból, világos, levegős templomot fönt a hegytetőn, ahonnan messzire látni, s amely közel van az éghez.”

Házasságot kötött a Hollandiában megismert dr. Patai Imre fizikussal, műkedvelő zongoristával. Beiratkozott a budapesti Zeneakadémiára, itt szerezte meg diplomáját. Maga vezényelte kamarazenekart szervezett. 1936-ban Jemnitz Sándor a kiváló kritikus így irt budapesti koncertjéről:

„Jámbor Ági zongoraestjén egészen jelentős kivételes művészi sikert aratott, átérezte minden zenei mondatát, szinte kézen fogta hallgatóit, hogy megérzései nyomán egy pillanatra sem maradtak el mögötte.”

1937-ben a varsói Chopin-versenyen a 105 résztvevő közül, az ötödik díjat nyerte el. A világháború előtti években Hollandiában élve, férjével csapdába estek, amikor a nácik megszállták az országot, és nem tudtak elmenekülni az Amerikai Egyesült Államokba. Ekkor visszatértek Magyarországra. A második zsidótörvény után, 1941 és 1943 között itthon csak az OMIKE Művészakció keretében léphetett fel. Az itteni fellépései között volt az, amikor, 1941 áprilisában Bach kétzongorás verseny művét Ribáry Gézával, az OMIKE Művészakció vezetőjével, amatőr zongoristával játszotta el.

jámbor-ági-omike-plakát.jpg

A háború után férjével Svédországba emigráltak, majd 1947-ben érkeztek meg az USA-ba., Először a Washingtoni Egyetemen tanított, majd Philadelphiában, emellett rendszeresen koncertezett.Baltimore-ban a Peabody Conservatory tanára lett, miután 1957-ben a Philadelphiai Zenekarral kezdett fellépni, ahol Ormándy Jenő kedvenc szólistájává vált. A Philadelphia melletti leányiskola, a Bryn Mawr College meghívta tanárának, majd professzora lett, kamarazenét tanított, zenetörténeti, népzenei előadásokat tartott.

Jámbor Ági, az 1990-es évekbenJámbor Ági, az 1990-es években

Jámbor Ági 1997. február 3-án hunyt el, egy nappal a 88. születésnapja előtt.

A közölt képek forrása: http://www.agijambor.org/slideshow

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Ünnepek
Zsidó ünnepek az 5781-es zsinagógai évben
Hírek, lapszemle
Szijjártó Péter a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában

Kommentek