„Az írás népe vagyunk, lelkiszükségletünk maradjon a művelődés…”

2024. Január 02. / 17:58


„Az írás népe vagyunk, lelkiszükségletünk maradjon a művelődés…”

Menedékek: az OMIKE Művészakció és társai 1939-1944/22. rész – A zsidó ifjúsági szervezetek Pesten. Harsányi László írása .

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel (PIH) szoros együttműködésben létrehozta a Művészakciót a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 534 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott bemutatkozási lehetőséghez és így szó szerint éltető levegőhöz. E hasábokon időről-időre bemutatok egy kis részletet a Művészakció létrejöttéről, szervezetéről, műsoraiból, írok másfajta segítő intézményekről és továbbra is szerepel majd egy-egy művész (vagy szervező) az akkor és ott fellépők, kiállítók közül.

menedékek-22-cimlapra.jpg

A 19. század közepén indult el az a folyamat, melynek során a hitközségek vallási közösségekké alakultak át, és korábbi feladataikat részben átvette az állam. Ezzel párhuzamosan jelentek meg azok – a zsidó közösség egy-egy csoportját összefogó – szervezetek, amelyek hol a hitközségekkel szoros kapcsolatban, hol azoktól távolabb, a hitélettől eltérő feladatokat végeztek el. Ezek között a szervezetek, egyesületek között már nagyon korán megtalálhatók voltak az izraelita (zsidó) ifjúsági szervezetek.

A vesztes háborút és a trianoni döntést követően sorra alakultak, vagy alakultak újjá a zsidó ifjúsági szervezetek az országban és jellemzően Budapesten. Ez a folyamat összefüggött azzal, hogy a zsidó vallási szervezetek korábbi, hagyományos szerepük betöltése mellett egyre inkább kénytelenek voltak szociális, kulturális, érdekvédő tevékenységekre összpontosítani. Az ifjúsági szervezetek feladata a vallási ünnepségekhez – pl. purim, hanuka – kapcsolódó rendezvényeken kívül általánosabb kulturális tevékenységek ellátása volt. Az izraelita ifjúsági egyesületek, csoportok valamilyen országos szervezetté fejlesztésére több kísérlet is történt, zömmel sikertelenül. A neológ hitközségi vezetés azonban az 1930-as évektől fokozódó figyelemmel kísérte az ifjúsági csoportok működését. Stern Samu a MIOI (Magyar Izraeliták Országos Irodája) vezetője így nyilatkozott 1935 szeptemberében, a Múlt és Jövő-ben:

„Tervünk az, hogy az Országos Iroda útján fokozatosan kiépítjük az egész ország zsidó ifjúsági szervezeteinek egységes keretbe tömörítését…”

Ez a kívánság nem teljesült.

stern-samu-menedékek-cikkbe.jpg

Még fontosabbá vált a fiatalok segítő szerepe a zsidótörvények fokozódó szorítása közepette.

A pesti zsidó fiatalok száma abban az időszakban, a PIH kartotékrendszere alapján, 46 ezer fő volt. Az ifjúsági csoportokhoz kötődő fiatalok számát 15 ezerre becsülte Pető Ernő A Magyar Zsidók Lapja áprilisi számában megjelent, lényegében programalkotó cikkében. Az ifjúsági csoportok feladatát illetően egyebek mellett így fogalmazott: „Amíg azelőtt társas összejöveteleiket főképpen szórakozásra használták fel, most már minden igyekezetünk arra irányul, hogy emellé komoly ismeretterjesztő előadások sorakozzanak, s olyan kultúrprogramot töltsenek be, amely a magyar nemzeti kultúra mellett öntudatos zsidó hitről is tesz tanúságot. Kenyértelenné lett magyar zsidó színészek interpretálják a kenyértelenné vált zsidó íróknak nívós munkáit, és ha egyelőre nem is sok jut, de egy-egy falat kenyér kerül ezekből is.”

Eppler Sándor, PIH főtitkár 1938-ban a Magyar Zsidó Szemle 55. számában megjelent közlése 12 pesti izraelita ifjúsági szervezetről szólt. A fentiekben említett 1939 áprilisi, A Magyar Zsidók Lapjá-ban megjelent cikk szerint már tizenhárom ilyen csoport működött Pesten, területi elv szerint rendeződve (PIH Goldmark Ifjúsági Csoport, Magdolnavárosi Ifjúsági Csoport, V/a kerületi Ifjúsági Csoport, Szentistvánvárosi Ifjúsági Csoport stb.). Ezek a csoportok heti rendszerességgel tartották összejöveteleiket. A program nyilván vegyes volt: vallási, ismeretterjesztési és kulturális egyaránt.

A Magyar Zsidók Lapjá -nak, az utolsóként még megmaradt felekezeti lapnak 1939 elejétől szinte nem volt olyan száma, amelyben ne jelent volna meg írás a kultúra, jelesül a zsidó kultúra (bármit is jelentett ez akkor) és a zsidó ifjúság kívánatos kapcsolatáról. A megjelent írások közül a legjelentősebbeket Sós Endre újságíró (aki majd később, jóval később hitközségi vezetőként is feltűnik), a lap „Zsidó fiatalság” rovatának vezetője jegyezte. Egy példa 1939 márciusából:

„A pesti zsidó ifjúsági szervezetek színházi előadásai szintén azt a célt szolgálják, hogy emberi eszményeket és zsidó ideálokat tárjanak a zsidó fiatalság elé, egyben pedig módot adjanak különben némaságra kárhoztatott ifjú színészeink megmutatkozására.”

sós-endre-menedékek-cikkbe.jpg

Ő számolt be 1939 márciusában, majd áprilisában az ifjúsági szervezetek Goldmark-termi közös színházi előadásáról is. Az utóbbi esetben a beszámoló a fellépők között már olyan állástalan zsidó színészek nevét is említi, akik majd ősztől az OMIKE Művészakció tagjai lesznek, mint például Kelen Dóra, Sarlai Imre, Rajna Mária.

A Magyar Zsidók Lapja 1939 októberében így írt a művészek megsegítéséről: „…egyre intenzívebben kell foglalkozni a Síp utcában a zsidó írók és művészek problémájával. […] a hitközség feladata lett minden zsidó vallású író és színész felkarolása.” A PIH-en belül létrejött a PIH Művészeti és Irodalmi Bizottsága, amely a műsorokat, fellépéseket koordinálta.

Az ifjúsági csoportok rendezvényein – főként a Goldmark Teremben vagy a Hollán utcai kultúrteremben – a továbbiakban számos olyan színész, énekes lépett fel, akik kiszorultak a Színészkamarából, és/vagy nem jutottak színházi szerződéshez. Ekkor is, később is azok a színészek szerepelhettek ezeken a rendezvényeken, akik vallásukra nézve izraeliták voltak, tehát nem (vagy alig) található példa kikeresztelkedett, de a második zsidótörvény szerint zsidónak minősülő művész fellépésére.

Az újsághíreken kívül szerencsére fennmaradt jó néhány meghívó is, amelyek a PIH, illetve annak különböző ifjúsági csoportjai (például a Dr. Weisz Miksa Kultúrtársaság, a Zuglói, a Bethlen téri, vagy a „Goldmark” Ifjúsági Csoportja) színielőadásait, irodalmi rendezvényeit, szerzői estjeit, hangversenyeit hirdették.

menedékek-22-Meghívók 1.jpg

Az ifjúsági csoportok rendezvényeinek eddig fellelt meghívói 1939 és 1944 márciusa közötti időszakra vonatkoznak. Ezeken az előadásokon az amatőr résztvevőkön kívül jelentős számú zsidó színész és énekes is szerepelt. Hangversenyen lépett fel 1939-1941-ben többek között Darvas Ibolya, Ney Dávid. Irodalmi műsorok meghívottja volt például Ascher Oszkár, Rózsa Vera. Különböző előadói estek kísérő művészei voltak 1939-1942 között Simon Zsuzsa, Sík Olga Ascher Oszkár. Irodalmi és zenei, vegyes művészeti esteken lépett fel Gáti György, Vidor Ferike, Bethlen Oszkár és mások.

menedékek-22-Meghívók 2.jpg

1942-1944 között, a Bethlen-téri és a Ferencvárosi Ifjúsági Csoportok rendezésében teljes színházi estekre is sor került. Ezekben a színdarabokban is részben amatőr színjátszók, részben állástalan zsidó színészek léptek fel, mint például Vágó Éva, Gonda Jenő, Gáti György, Aczél György, Földi Zsuzsa, Gellei Ottó.

menedékek.-22-meghívó-3.jpg

(1940-ből található egy kishír, amely egy „budai izraelita ifjúsági csoport” kulturális tevékenységéről számolt be. Ugyancsak megszaporodtak a beszámolók különböző vidéki, például kalocsai, mátészalkai, kecskeméti izraelita ifjúsági csoportok [KE1] megalakulásáról és az általuk szervezett kulturális eseményekről. Ezek azonban sokkal inkább alkalomszerű rendezvények voltak, például a purim megünneplésére szerveződtek.)

Képek:

1.) Stern Samu a MIOI és a PIH elnöke.
2.) Sós Endre újságíró.
3.) Meghívók 1.
4.) Meghívók 2.
5.) Meghívók 3.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek