Menedékek: az OMIKE Művészakció és társai 1939-1944/22. rész – A zsidó ifjúsági szervezetek Pesten. Harsányi
László írása .
1939-ben,
az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita
Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel (PIH) szoros
együttműködésben létrehozta a Művészakciót a fellépési lehetőségeiktől,
kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben
1944. március 19-ig 534 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író
jutott bemutatkozási lehetőséghez és így szó szerint éltető levegőhöz. E
hasábokon időről-időre bemutatok egy kis részletet a Művészakció létrejöttéről,
szervezetéről, műsoraiból, írok másfajta segítő intézményekről és továbbra is
szerepel majd egy-egy művész (vagy szervező) az akkor és ott fellépők, kiállítók
közül.
A 19. század közepén
indult el az a folyamat, melynek során a hitközségek vallási közösségekké
alakultak át, és korábbi feladataikat részben átvette az állam. Ezzel
párhuzamosan jelentek meg azok – a zsidó közösség egy-egy csoportját összefogó –
szervezetek, amelyek hol a hitközségekkel szoros kapcsolatban, hol azoktól
távolabb, a hitélettől eltérő feladatokat végeztek el. Ezek között a
szervezetek, egyesületek között már nagyon korán megtalálhatók voltak az
izraelita (zsidó) ifjúsági szervezetek.
A vesztes háborút és a
trianoni döntést követően sorra alakultak, vagy alakultak újjá a zsidó ifjúsági
szervezetek az országban és jellemzően Budapesten. Ez a folyamat összefüggött
azzal, hogy a zsidó vallási szervezetek korábbi, hagyományos szerepük betöltése
mellett egyre inkább kénytelenek voltak szociális, kulturális, érdekvédő tevékenységekre
összpontosítani. Az ifjúsági szervezetek feladata a vallási ünnepségekhez – pl.
purim, hanuka – kapcsolódó rendezvényeken kívül általánosabb kulturális tevékenységek
ellátása volt. Az izraelita ifjúsági egyesületek, csoportok valamilyen országos
szervezetté fejlesztésére több kísérlet is történt, zömmel sikertelenül. A
neológ hitközségi vezetés azonban az 1930-as évektől fokozódó figyelemmel
kísérte az ifjúsági csoportok működését. Stern Samu a MIOI (Magyar Izraeliták
Országos Irodája) vezetője így nyilatkozott 1935 szeptemberében, a Múlt és Jövő-ben:
„Tervünk az, hogy az
Országos Iroda útján fokozatosan kiépítjük az egész ország zsidó ifjúsági
szervezeteinek egységes keretbe tömörítését…”
Ez a kívánság nem
teljesült.
Még fontosabbá vált a fiatalok
segítő szerepe a zsidótörvények fokozódó szorítása közepette.
A pesti zsidó fiatalok
száma abban az időszakban, a PIH kartotékrendszere alapján, 46 ezer fő volt. Az
ifjúsági csoportokhoz kötődő fiatalok számát 15 ezerre becsülte Pető Ernő A Magyar
Zsidók Lapja áprilisi számában megjelent, lényegében programalkotó cikkében.
Az ifjúsági csoportok feladatát illetően egyebek mellett így fogalmazott: „Amíg
azelőtt társas összejöveteleiket főképpen szórakozásra használták fel, most már
minden igyekezetünk arra irányul, hogy emellé komoly ismeretterjesztő előadások
sorakozzanak, s olyan kultúrprogramot töltsenek be, amely a magyar nemzeti
kultúra mellett öntudatos zsidó hitről is tesz tanúságot. Kenyértelenné lett
magyar zsidó színészek interpretálják a kenyértelenné vált zsidó íróknak nívós
munkáit, és ha egyelőre nem is sok jut, de egy-egy falat kenyér kerül ezekből
is.”
Eppler Sándor, PIH
főtitkár 1938-ban a Magyar Zsidó Szemle
55. számában megjelent közlése 12 pesti izraelita ifjúsági szervezetről szólt.
A fentiekben említett 1939 áprilisi, A
Magyar Zsidók Lapjá-ban megjelent cikk szerint már tizenhárom ilyen csoport
működött Pesten, területi elv szerint rendeződve (PIH Goldmark Ifjúsági
Csoport, Magdolnavárosi Ifjúsági Csoport, V/a kerületi Ifjúsági Csoport,
Szentistvánvárosi Ifjúsági Csoport stb.). Ezek a csoportok heti
rendszerességgel tartották összejöveteleiket. A program nyilván vegyes volt:
vallási, ismeretterjesztési és kulturális egyaránt.
A Magyar Zsidók Lapjá -nak,
az utolsóként még megmaradt felekezeti lapnak 1939 elejétől szinte nem volt
olyan száma, amelyben ne jelent volna meg írás a kultúra, jelesül a zsidó
kultúra (bármit is jelentett ez akkor) és a zsidó ifjúság kívánatos
kapcsolatáról. A megjelent írások közül a legjelentősebbeket Sós Endre újságíró
(aki majd később, jóval később hitközségi vezetőként is feltűnik), a lap „Zsidó fiatalság” rovatának vezetője jegyezte.
Egy példa 1939 márciusából:
„A pesti zsidó ifjúsági
szervezetek színházi előadásai szintén azt a célt szolgálják, hogy emberi
eszményeket és zsidó ideálokat tárjanak a zsidó fiatalság elé, egyben pedig
módot adjanak különben némaságra kárhoztatott ifjú színészeink
megmutatkozására.”
Ő számolt be 1939
márciusában, majd áprilisában az ifjúsági szervezetek Goldmark-termi közös
színházi előadásáról is. Az utóbbi esetben a beszámoló a fellépők között már
olyan állástalan zsidó színészek nevét is említi, akik majd ősztől az OMIKE
Művészakció tagjai lesznek, mint például Kelen Dóra, Sarlai Imre, Rajna Mária.
A
Magyar Zsidók Lapja 1939 októberében így írt a művészek
megsegítéséről: „…egyre intenzívebben
kell foglalkozni a Síp utcában a zsidó írók és művészek problémájával. […] a
hitközség feladata lett minden zsidó vallású író és színész felkarolása.” A
PIH-en belül létrejött a PIH Művészeti és Irodalmi Bizottsága, amely a
műsorokat, fellépéseket koordinálta.
Az
ifjúsági csoportok rendezvényein – főként a Goldmark Teremben vagy a Hollán
utcai kultúrteremben – a továbbiakban számos olyan színész, énekes lépett fel,
akik kiszorultak a Színészkamarából, és/vagy nem jutottak színházi
szerződéshez. Ekkor is, később is azok a színészek szerepelhettek ezeken a
rendezvényeken, akik vallásukra nézve izraeliták voltak, tehát nem (vagy alig)
található példa kikeresztelkedett, de a második zsidótörvény szerint zsidónak
minősülő művész fellépésére.
Az
újsághíreken kívül szerencsére fennmaradt jó néhány meghívó is, amelyek a PIH,
illetve annak különböző ifjúsági csoportjai (például a Dr. Weisz Miksa
Kultúrtársaság, a Zuglói, a Bethlen téri, vagy a „Goldmark” Ifjúsági Csoportja)
színielőadásait, irodalmi rendezvényeit, szerzői estjeit, hangversenyeit
hirdették.
Az
ifjúsági csoportok rendezvényeinek eddig fellelt meghívói 1939 és 1944 márciusa
közötti időszakra vonatkoznak. Ezeken az előadásokon az amatőr résztvevőkön
kívül jelentős számú zsidó színész és énekes is szerepelt. Hangversenyen lépett
fel 1939-1941-ben többek között Darvas Ibolya, Ney Dávid. Irodalmi műsorok
meghívottja volt például Ascher Oszkár, Rózsa Vera. Különböző előadói estek kísérő
művészei voltak 1939-1942 között Simon Zsuzsa, Sík Olga Ascher Oszkár. Irodalmi
és zenei, vegyes művészeti esteken lépett fel Gáti György, Vidor Ferike,
Bethlen Oszkár és mások.
1942-1944
között, a Bethlen-téri és a Ferencvárosi Ifjúsági Csoportok rendezésében teljes
színházi estekre is sor került. Ezekben a színdarabokban is részben amatőr
színjátszók, részben állástalan zsidó színészek léptek fel, mint például Vágó
Éva, Gonda Jenő, Gáti György, Aczél György, Földi Zsuzsa, Gellei Ottó.
(1940-ből
található egy kishír, amely egy „budai izraelita ifjúsági csoport” kulturális
tevékenységéről számolt be. Ugyancsak megszaporodtak a beszámolók különböző vidéki, például kalocsai, mátészalkai,
kecskeméti izraelita ifjúsági csoportok [KE1] megalakulásáról
és az általuk szervezett kulturális eseményekről. Ezek azonban sokkal inkább
alkalomszerű rendezvények voltak, például a purim megünneplésére szerveződtek.)
Képek:
1.) Stern Samu a MIOI és a PIH elnöke.
2.) Sós Endre újságíró.
3.) Meghívók 1.
4.) Meghívók 2.
5.) Meghívók 3.
