Zongoristaként és karmesterként Bartókot, Kodályt és Weiner Leót népszerűsítő ízlésreformer, pedagógusként többek közt Fischer Anniet vagy Sir George Soltit (Solti György) indítja el pályáján. Ma már bizonyos, hogy a vádaknak, melyek szerint náci-szimpatizáns volt, inkább az ellenkezője igaz: védte zsidó pályatársait.
Élete összefonódik a Zeneakadémia történetével és együttesük a magyar történelem legnehezebb pillanatainak némelyikével.
A pozsonyi születésű fiú Pestre jön tanulni és még nincs húsz éves, amikorra ripsz-ropsz diplomát is szerez a Zeneakadémia intézmény hallgatójaként. Pályafutása első éveiben komponistaként Brahms elismerését vívja ki, zongoristaként koncertkörútjain pedig „egész” Európáét és Amerikáét is. Az első világháború idején települ haza és újra a Zeneakadémiára kerül, immár tanárként, majd a ’18-as forradalom után nem sokkal igazgatóként. Kinevezése pár héttel előzi meg a Tanácsköztársaság létrejöttét, amelynek Zenei Direktóriumában Bartók Béla és Kodály Zoltán társaságában vett részt. Emiatt a kommün bukása után távoznia kellett pozíciójából neki és Kodálynak is.
Az ezt követő években zongoristaként és karmesterként, hatalmas munkabírással alakítja a magyar közízlést, népszerűsíti elsősorban Bartókot, Kodályt és a zsidó Weiner Leó műveit. A Zeneakadémián 1928-ban tűnik fel, ő vezeti a zongora és a zeneszerzés szakot is, az ő növendékeként végez az intézményben például Fischer Annie (róla itt írtunk portrét), Sir Georg Solti vagy a híres liberális politikus, az első zsidó eredetű kormánytag, Vázsonyi Vilmos rokona, Vázsonyi Bálint zongoraművész, aki könyvet is ír később mesteréről.
1934-ben nevezik ki ismét igazgatónak Dohnányit, ezúttal hosszú évekre, csak akkor mond le, amikor a zsidótörvényeket kellene végrehajtania az intézményben. Zenekarában még a németmegszállás után is játszanak a zsidó művészek, amikortól ez már végképp nem lehetséges, inkább feloszlatja a zenekart. A háborút követően Amerikába emigrál, Floridában tanít, itt komponált műveire hat az amerikai folkzene is.
Halála után 54 évvel, 2014 márciusában egy a magyar holokauszt történetének szentelt, Floridában tartott konferencián egy Dohnányi-kutató „a holokauszttal szembeni ellenállás elfelejtett hőse” címmel tartott róla előadást: kutatásai szerint több kollégájának segített Dohnányi, hogy elkerülhessék a munkaszolgálatot vagy a deportálást. Nem egyszerűen hazugság volt náci szimpátiákkal vádolni, de éppen az ellenkezője volt igaz. Első házasságából származó fia, Hans von Dohnányi a német ellenállás mártírjaként végezte be életet, alig pár héttel a háború vége előtt végezték ki.
Dohnányi Ady Endrével született egy évben és kereken kétszer annyit, mint a 41 évesen meghalt Ady. Idén lennének 142 évesek.