Emlékezzünk Naményi Ernőre, akinek sokat köszönhet a neológ zsidóság

2019. November 26. / 11:47


Emlékezzünk Naményi Ernőre, akinek sokat köszönhet a neológ zsidóság

Ma Hesván 27-e van, Naményi Ernő jahrzeitja. 1888-ban született Nagykanizsán, 1957-ben, hatvankilenc éves korában halt meg, a sírja a párizsi Père-Lachaise temetőben van. Naményi Ernő a zsidó tradícióhoz mélységesen kötődve, de a folyamatos megújulás lehetőségével, a legmodernebb formák alkalmazásával szorgalmazta a modern judaika megteremtését. A felszabadulás után lett a Zsidó Múzeum igazgatója, s két olyan időszaki kiállítást rendezett, amelyek ma is megállnák a helyüket.


Toronyi Zsuzsa, a Mazsihisz által fönntartott Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója mai Facebook-bejegyzésében Naményi Ernő jahrzeitja alkalmából írt megemlékezést a közgazdász-művészettörténészről.

Mint írja, Naményi Ernő 1888. május 9–én született Nagykanizsán, szülei dr. Neumann Ede, a budapesti Országos Rabbiképző Intézetben elsőként végzett rabbi és Kayserling Emma, a Dohány utcai rabbi, Kayserling Mayer lánya voltak.

A Zsidó Múzeum jelenlegi épületének elkészülte (1931) után belépett a megújuló múzeumot fenntartó egyesületbe, előbb pénztárosként, majd az egyesület elnökhelyetteseként támogatva a múzeumot. Hétköznapi munkája során a Magyar Könyv- és Reklámművészek Egyesületének főtitkára is volt, a reklámról szóló egyik első hazai szakmunka szerzője. 

Mint reklámmal is foglalkozó szakember komoly múzeumi marketing–tevékenységet végzett akkor, amikor ez még igencsak gyerekcipőben járt. Múzeumi műtárgyakat ábrázoló képeslap-sorozatokat, műtárgymásolatokat, és múzeumi terjesztésben elérhető kortárs judaikákat készíttetett, hogy ezek bevételével is gazdagítsa a múzeumot. Emellett családi és baráti kapcsolatain keresztül számos fontos és értékes tárgyat szerzett meg a gyűjteménynek. 

Tudta, hogy a társadalom zsidóképének alakítása és a zsidó önkép formálása szempontjából milyen fontosak azok a jelek, amelyekkel a közösség mintegy közzéteszi identitását, vallásról, művészetről, a munka megbecsüléséről vallott nézeteit. A modern zsidó önreprezentáció intézményét, a Zsidó Múzeumot ennek szellemében rendezte be munkatársaival, Grünvald Fülöppel, Fürst Aladárral és Munkácsi Ernővel együtt.

Zsidó művészetről, szertartási tárgyakról, képzőművészetről szóló írásaiban mindig hangsúlyozta, hogy a művek a zsidó tradíció termékei, ekképp a zsidó szellem megnyilvánulásai, mely minden korszakban mást és mást tart fontosabbnak, hangsúlyozandóbbnak. Naményi a zsidó tradícióhoz mélységesen kötődve, de a folyamatos megújulás lehetőségével, a legmodernebb formák alkalmazásával szorgalmazta a modern judaika megteremtését. 

namé.jpg

Ő maga a Kner nyomdával 1936-ban megjelentette „Európa legszebb haggadáját”, s támogatta barátai, az építész Kozma Lajos és az ötvösművész Tevan Margit ezirányú tevékenységét is.

A második világháború idején megszervezte a múzeumi tárgyak elrejtését. Ebben két bátor muzeológus, Tápayné Szabó Gabriella és Bárányné Oberschall Magda segítette, akik faládákba csomagolva elrejtették a tárgyakat a Magyar Nemzeti Múzeum pincéjében. 

A felszabadulást követően Naményi lett a Zsidó Múzeum igazgatója. Már 1945 tavaszán megkezdte a háborús veszteségek felmérését, s a megmaradt értékek múzeumba szállítását. Nevéhez fűződik egyebek mellett a mádi zsinagóga megmentése, 1947-48-ban történet restaurálása is. 1947-ben a Múzeumot is újranyitották, és Naményi 1949–ben két olyan időszaki kiállítást rendezett, melyek a fennmaradt tárgylisták alapján ma is megállnák a helyüket. (A széder művészete, Magyarországi zsinagógák művészete). 

1948, a fordulat éve után azonban nem sok reménysége maradt: a zsidó közösséget 1949 decemberének végén egységes szervezetbe kényszerítették, ebben az addig önálló egyesületként működő múzeumnak sem maradt meg az önállósága. 

Naményi 1949 végén Párizsba emigrált, és bekapcsolódott az akkoriban formálódó párizsi zsidó múzeum munkájába. Felkutatta a Maghreb országaiban és a Dél–Franciaországban található zsidó értékeket, majd bevezetőt írt a múzeum szertartási tárgyait bemutató katalógusához. 

Toronyi Zsuzsa teljes bejegyzése ide kattintva elolvasható.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Elhunyt Kende János történész
2019. November 13. / 14:15

Elhunyt Kende János történész

Közlemények
A Mazsihisz közleménye, a szégyenletes erőszakosságról

Kommentek