Tragikus helyzet: Ellenséges közhangulat, összeesküvés-elméletek, holokauszt-relativizálás

Ülésezett az Európai Unió antiszemitizmus elleni küzdelemért, valamint a zsidó élet előmozdításáért felelős munkacsoportja Brüsszelben. A két napos megbeszélés-sorozaton a magyar kormányt dr. Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter, míg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) dr. Nógrádi Péter alelnök képviselte, a Mazsihisz külügyi kabinetjéből Dóra Bálint vett részt a megbeszélésen.

Az EU antiszemitizmus elleni küzdelmet és a zsidó élet előmozdítását célzó stratégiájának végrehajtásával kapcsolatos munkacsoport 8. ülésén a tagállamokat az antiszemitizmus-elleni kormányzati koordinátorok és a zsidó közösségek delegáltjai képviselték. Ott voltak továbbá a Zsidó Világkongresszus (WJC), az Európai Zsidó Kongresszus (EJC), a Rágalmazásellenes Liga (ADL), az Európai Zsidó Diákszövetség (EUJS) és más nemzetközi zsidó szervezetek tagjai is. 

A magyar kormányt dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter képviselte, jelen volt dr. Gesztelyi Donát, a brüsszeli Állandó Képviselet diplomatája és dr. Jakusovszki Tibor, a miniszter munkatársa. A Mazsihiszt dr. Nógrádi Péter alelnök képviselte, a megbeszélésen részt vett Dóra Bálint a Mazsihisz külügyi kabinetjéből.

A magyar delegáció tagjai, középen dr. Nógrádi Péter és Dóra Bálint

Katharina von Schnurbein asszony, az EU antiszemitizmus elleni küzdelemért és a zsidó élet előmozdításáért felelős biztosa bevezetőjében rámutatott a 2023. október 7-e óta tapasztalható, drámai mértékű antiszemitizmus-erősödésre, felidézve, hogy legutóbb az ausztráliai Bondi Beach-en elkövetett támadás rázta meg a közösséget. Hozzátette: a gázai konfliktus Európában is antiszemita erőszakban, szervezett megnyilvánulásokban, ellenséges közhangulatban, összeesküvés-elméletekben és a holokauszt relativizálásában jelent meg.

A tagállami kormányok képviselői a különböző  incidensekre vonatkozó statisztikák, kutatások bemutatásával számoltak be az antiszemitizmus elleni stratégiájukról és országukban az antiszemitizmus mértékéről. Magyarország részéről dr. Jakusovszki Tibor a hozzászólásában bemutatta az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős koordinátor újonnan kidolgozott cselekvési tervét, amely a meglévő stratégiára épülve hat kulcsbeavatkozási területet határoz meg. A tervezett intézkedések közé tartozik a közösségek közötti párbeszéd erősítése, az áldozatsegítés, a fiatalokat célzó megelőzés, innovatív oktatási programok egyetemi hallgatók számára, valamint a zsidó intézmények biztonságának növelése. Külön figyelmet kap a sport közösségépítő szerepének kihasználása is.

Az eddigiekhez hasonlóan az antiszemitizmus erősödését az EU részéről gyakran olyan narratívában keretezték, amely mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségességet egyforma mértékben teszi felelőssé, illetve néhány alkalommal együtt tárgyalták az iszlamofóbiával. Dr. Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke elmondta, hogy elsősorban a szélsőséges iszlám európai megjelenése és az ellenőrizetlen bevándorlás általi megerősödése okozza az antiszemitizmus előretörését Európában.

A második napon az oktatásról és a holokauszt emlékezetéről volt szó, és a tagállami képviselők beszámoltak a témával kapcsolatos nemzeti gyakorlataikról. A romániai koordinátor felvetette, hogy a mai diákok számára a holokauszt már „olyan távoli történelem, mint a középkor”. 

Dóra Bálint ezzel egyetértett, s hozzászólásában elmondta: ahhoz, hogy bármilyen antiszemitizmus elleni oktatási program, holokauszttal kapcsolatos tananyag, helyszínlátogatás hatékony legyen, elengedhetetlen, hogy a diákok világosan lássák a párhuzamosságokat a jelenlegi helyzet és azok között a dinamikák között, amelyek hosszú évszázadokon át rendszeresen vezettek pogromokhoz, vérvádakhoz és a holokauszthoz. Ugyanaz a démonizálás és tömeghisztéria zajlik, ráadásul úgy, hogy számos EU tagállamban gyakorlatilag maga a politikai elit – néha épp a kormányfő – uszít Izrael ellen. Így meglehetősen kérdéses az antiszemitizmus elleni küzdelem hatékonysága.

A munkacsoport ülését egy holokauszt-konferencia és fogadás zárta. Az esemény fővédnöke Magnus Brunner, az Európai Unió belügyi és migrációs biztosa volt. zt követően egy holokauszt-túlélővel folytatott beszélgetésre került sor, aki kisgyermekként a szüleivel együtt élte túl a haláltáborokat, majd a család az Egyesült Királyságban telepedett le.

(A beszámolóért köszönet Dóra Bálintnak)