Rabbivá avatták dr. Kurucz Ákost tegnap a budapesti Rumbach zsinagógában. A rendezvényen beszédet mondott Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár és Manja Schüle, Brandenburg tartomány minisztere is. Díszdoktori címet kapott két német professzor, majd az OR-ZSE együttműködési megállapodást írt alá a Potsdami Egyetemmel. Az eseményen részt vett Jákov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete, a zárszót Heisler András mondta.
– A mai, jeles alkalomhoz fogható esemény intézményünk 145 éves fennállása alatt egyszer történt, ez pedig a rabbiképző 1877-es megnyitója volt. Miképpen a jelenlegi kormány képviseletében most jelen van Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár, úgy a rabbiképző 1877-es megnyitó ünnepségén Tisza Kálmán miniszterelnök, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter és államtitkára, Tanárky Gedeon is kifejezte jelenlétével, hogy mennyire fontos a magyar művelődés egésze szempontjából a neológ zsidó felsőoktatás – e szavakkal nyitotta meg Vajda Károly professzor, az OR-ZSE rektora a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tegnap rendezett ünnepséget.
Vajda professzor úgy fogalmazott: az említett két esemény összehasonlítására nemcsak a két ünnepi alkalom, azaz a megnyitó és a mostani ceremónia emelkedett mivoltának hasonlósága csábít, hiszen az együttműködés és az együtt ünneplés örömét éppen azok a kataklizmák tudatosítják leginkább, amelyek az elmúlt másfél évszázadban rengették meg közös európai identitásunk talapzatát.
Szalay-Bobrovniczky Vince: „Köszönet a Mazsihisznek!”
A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében abból az aspektusból méltatta a rabbiképző egyetemen végző rabbik teljesítményét és munkáját, hogy nagy felelősség helyeződik vállukra a páratlanul gazdag, évezredes tudás megóvásában, továbbadásában, valamint mindannyiunk jövőjének formálásában.
– Egyetlen cél lebegjen a szemünk előtt: közös értékeink, hagyományaink átadása, s ennek egyik alappillére az oktatás, a tudás. Büszkék lehetünk rá, hogy Magyarország sosem szenvedett hiányt az elkötelezett, tenniakaró emberekben – jelentette ki.
Szalay-Bobrovniczky Vince rámutatott arra: az Ukrajnában most kitört háború is az jelzi, hogy milyen törékeny a világ békéje.
A háború kapcsán azt mondta: a magyar kormány köszönettel tartozik a Mazsihisznek, amely a kormányzathoz hasonlóan szintén nagy szerepet vállal a menekültek megsegítésében, egyúttal bejelentette azt is, hogy a Mazsök tulajdonában lévő badacsonytomaji üdülőkomplexumot felajánlják a rászorulók megsegítésére.
Radnóti főrabbi: „A rabbihivatással nem díszes trónus jár, hanem íróasztal”
A beszédek elhangzása után három főrabbi: Darvas István, Radnóti Zoltán és Verő Tamás sorakozott föl a Rumbach zsinagóga Tóraszekrénye előtt, hogy az előttük ünnepi díszben megjelent dr. Kurucz Ákost fölavassák és átadják neki rabbidiplomáját.
Az avató beszédet Radnóti főrabbi tartotta, aki arra hívta fel az új rabbi figyelmét, hogy a rabbihivatással nem díszes trónus jár, hanem íróasztal, egy rabbi ugyanis nemcsak vezező, hanem szolga is, Isten szolgája, pontosabban – ahogyan a Tóra fogalmaz – a zsidó közösség vezetője Isten rabszolgája. Radnóti Zoltán emlékeztetett rá, hogy miután őseinket a babiloni fogságba hurcolták, a nép lassanként elfelejtette ősi héber nyelvét, és az arameust kezdte használni. Ám az arámi nyelvben nem volt szó a Tórára, így a Tóra megnevezésére ezt a szót használták: fény.
– Ez az a fény, kedves kollégám, amit mostantól neked is tovább kell adnod – mondta Radnóti főrabbi. – A Tóra a fényt adja neked, hát vedd át a tudást jelképező fényt, rabbiként gyújts te is gyertyát, és e gyertya lángjával gyújts meg további tízet, százat, ezret. Így teremts világosságot a földön, s tapasztalni fogod, hogy akármennyi gyertyát meggyújthatsz a lángoddal, attól a te gyertyád fénye nem csökkenni fog, hanem éppen ellenkezőleg: megsokszorozódik.
Dr. Kurucz Ákos rabbi ünnepi beszédében megköszönte az OR-ZSE volt és jelenlegi rektorának, azaz Schőner Alfrédnak és Vajda Károlynak, hogy támogatták, majd köszönetet mondott a rabbiképző összes rabbijának, oktatójának, tanárának, akitől tanulhatott, külön kiemelve Darvas István főrabbit és Balázs Gábor professzort. A rabbi ezután a feleségének, Teszter Nelli zongoraművésznek mondott köszönetet, akinek a segítő támogatása nélkül nem tudta volna végigcsinálni az elmúlt éveket.
Az ünnepség további részében Manja Schüle, Brandenburg tartomány tudományért, kutatásért és kultúráért felelős minisztere tartott ünnepi beszédet, az OR-ZSE díszdoktori címet adományozott Walter Homolka professzornak (Potsdami Egyetem) és Stefan Schreiner professzornak (Tübingeni Egyetem), majd Vajda Károly rektor az OR-ZSE nevében együttműködési megállapodást írt alá a Potsdami Egyetemet képviselő Florian J. Schweigert rektorhelyettessel.
Heisler András zárszava: Célunk a fennmaradás, reményünk a fejlődés
– Ünnepelni jöttünk Magyarország egyik legszebb zsinagógájába, hiszen egy neológ rabbi avatása, valamint egyetemünk nemzetközi kapcsolatainak fejlődése és komoly, nemzetközileg jegyzett barátaink elismerése egyaránt fontos számunkra – kezdte zárszavát Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében megköszönte, hogy Manja Schüle személyében a brandenburgi kormány miniszteri szinten képviseltette magát az ünnepségen, megköszönte a magyar kormányt képviselő Szalay-Bobrovniczky Vince szavait, üdvözölte a Potsdami Egyetemmel aláírt megállapodást és gratulált a díszdoktori címmel kitüntetett Walter Homolka és Stefan Schreiner professzoroknak.
Mint ünnepi beszédében Heisler András fogalmazott: a történelmi hagyományokkal rendelkező magyar neológ zsidó közösség erősen integrálódott a magyar társadalomba, miközben az elmúlt évszázadban kétszer derékba tört, először a vészkorszakban, majd a vallásellenes kommunista rendszer negyven évében. Az elnök hozzátette: ebben a helyzetben a OR-ZSE a neológia magyarországi megmaradásának, a magyarországi zsidóság továbbélésének egyik alappillére, hiszen „célunk a fennmaradás, reményünk a fejlődés”.
– Mi zsidó magyarok maradtunk. S ha maradásunkat mások, a társadalom nem zsidó többsége értéknek tekinti, akkor maradni is fogunk – közölte Heisler András. – Megmaradásunkhoz pedig szükség van arra, hogy a közösségen belül helyükre kerüljenek az alapok: a judaizmus, a Tóra és általában is a jiddiskeit. S e cél elérésének legfőbb intézménye a majd’ másfél évszázada működő egykori Rabbiszeminárium, a mai OR-ZSE.
Hozzátette: „kicsiny közösség vagyunk, sokak számára alig hihető, hogy a magyarországi népességnek csupán egy százaléka tartozik hozzánk. Mi a gyengébb fél pozíciójából is ragaszkodunk a függetlenség szabadságához, mert értékeinkre büszke zsidóságot akarunk építeni. Ehhez fontos, hogy a sokszor mellőzött egyetemünk a jövőben megkapjon minden támogatást: tőlünk, az egyetem fenntartójától, egy felelősen gondolkodó kormánytól és a világban hozzánk hű barátainktól”.
A frissen felavatott dr. Kurucz Ákosról szólva a Mazsihisz elnöke elmondta: ő az első rabbi a rendszerváltás óta, aki egy polgári diplomával a zsebében végezte el a rabbiképzőt és vált rabbivá. Holott valaha a rabbiképzőben a polgári diploma megléte volt a norma, a rabbinikusi tudás a világi műveltséget koronázta meg.
– Kurucz Ákostól azt kérem, legyen mindig a szeme előtt azon rabbijaink példája, akik vérzivataros időkben is helyt álltak. A holokauszt poklában, 1956 ágyúdörgése közepette, vagy akár az Egyházügyi Hivatal nyomása alatt. Kívánom, hogy pályád során adjon hivatásod gyakorlásához a Mindenható lelki és fizikai erőt, szerető családot, téged tisztelő és tanításaidat követő kilét.
(Fotók: OR-ZSE/ P. T.)