Nemzetközi delegáció Trócsányi László vezetésével a Rumbach-ban

Trócsányi László európai parlamenti képviselő és korábbi igazságügyi miniszter vezetésével nemzetközi delegáció tett látogatást ma a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A vendégek megtekintették a helyreállított épületet, majd megbeszélést folytattak Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökével.

A franciául (is) kiválóan beszélő Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselő és volt igazságügyi miniszter vezette azt a nemzetközi delegációt, amely ma látogatást tett a magyar állami forrásokból felújított Rumbach zsinagógában, majd a vendégek Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével beszélgettek a hazai zsidóság helyzetéről. A delegáció tagjaként jelen volt a francia nemzetgyűlés egyik volt képviselője is, aki az apai ágon magyar származású Nicolas Sarkozy elnöksége idején a francia kormány frankofóniáért felelős kormánybiztosa volt.

Trócsányi László és Heisler András

Az imént nem véletlenül említettük, hogy Trócsányi képviselő jól bírja a francia nyelvet, a vendégek ugyanis a  látogatásuk során lényegében azt térképezik fel, hogy az Európai Unióban – s így Magyarországon is – a közéletben folytatott kommunikáció során az angol mellett „munkanyelvként” vajon mekkora szerepe van a francia nyelvnek, s magának a frankofón kultúrának. Ami a Mazsihisz elnökét illeti, a delegációnak vele szerencséje volt, hiszen Heisler András tanulmányai során megtanulta a nyelvet, így franciául köszöntötte a vendégeket, és több, a hazai zsidóság helyzetére vonatkozó kérdésre is jó franciasággal válaszolt. 

Hogy mi volt a delegáció célja, s milyen a francia nyelv jelentősége ma a világban, arról Trócsányi Lászlót kérdeztük. Interjúnkat az alábbiakban olvashatják.

– Mi a delegáció látogatásának a célja?
– A frankofónia jelentőségéről szól majd a Szegedi Tudományegyetem ezen a  héten csütörtökön tartandó rendezvénye, amelyen azt vizsgáljuk, hogy a francia nyelv mennyire képes még a munkanyelv szerepét betölteni Európában. Kontinensünkön – ellentétben az Amerikai Egyesült Államokkal – a többnyelvűség dominál, az Európai Unióban 22 hivatalos nyelvet tartanak nyilván. A munkanyelv az angol, de e mellett más nyelveknek is szerepük van, így természetesen a magyarnak is. A francia a diplomácia egyetemes nyelveként a 19. században rendkívüli jelentőséggel bírt, ám a 21. században is jelentősége van, sőt, egyre nagyobb szerepet kap egyes régiókban és országokban.

–  Ilyen a geopolitikai értelemben stratégiai jelentőségű Libanon, ahol az értelmiség jelentős része francia kultúrával rendelkezik.
– Hát hogyne, igen, abszolút így van, Libanon is ide tartozik, de fontos megemlíteni az afrikai kontinenst, ahol a franciát számos olyan országban beszélik, ahol a lakosság száma folyamatosan növekszik, ennélfogva a francia jelentősége is emelkedik. Nem is beszélve azokról az észak-afrikai arab országokról, Marokkóról vagy Tunéziáról, ahol a francia a mindennapok része.

– A beszélgetés során hallottam, hogy nagyszerűen beszél franciául. Mikor és miért kezdett érdeklődni e nyelv iránt?
– Erre nagyon egyszerű a válasz, a leuveni katolikus egyetemen voltam ösztöndíjas, ott tanultam meg a nyelvet. 

(Fotók: Nagy Ákos/Mazsihisz)