Nagyvárad: Emléktábla a holokauszt áldozatainak

Forrás: erdon.ro

A nagyváradi Szállításügyi Minisztérium és az Elie Wiesel Kutatóközpont kezdeményezésére június 1-jén, vasárnap a váradi vasútállomáson is emléktáblát avatnak a holokauszt helyi áldozatainak az emlékére.

Történik mindez 11 erdélyi és partiumi vasútállomáson annak emlékére, hogy 70 esztendővel ezelőtt, 1944 májusának végén kezdték elhurcolni Auschwitz-Birkenauba a négy évvel korábban a második bécsi döntés értelmében a Horthy Miklós kormányzó vezette Magyarországhoz csatolt Észak-Erdélyben a zsidókat, a holokauszt körülbelül 132 ezer itteni áldozatát.

nagyvaradizsiagoga_1944.jpg
A nagyváradi zsinagóga 1944-ben

Ahogyan Katona Béla Várad a viharban című könyvében is olvasható, „Nagyváradon 1944. május 27-én, szombaton jelent meg az első vasúti szerelvény a Rhédey-kertben, amelyhez a gettónak Szacsvay-utcai kapuja esett a legközelebb. A teherkocsikból álló szerelvényt a villamosvasút tolatta be az Őssi-állomásról a Rhédey-kerti futballpálya felé vezető útra, s ott állt meg az szemben a hadapródiskolával. A hadapródiskolában dolgozó zsidó munkaszázad tagjai döbbentek rá, hogy az első szerelvény a német birodalmi vasút vagonjaiból áll. Ezzel végleg megsemmisült az a remény is, hogy az elszállítások nem mennek a határon túlra”.

A vészkorszak idején Bihar megyéből közel 33 ezer zsidót deportáltak, a haláltáborokat csupán 2700-an élték túl. Jelenleg 700 tagja van a Nagyváradi Zsidó Hitközségnek. Koppelmann Félix elnök az avatóünnepséggel kapcsolatban azt nyilatkozta az erdon.ro-nak: üdvözli a gesztust, bár ebben az esetben illetlenség vagy durvaság lenne a részéről, ha szépnek vagy kellemesnek nevezné, hiszen egy szomorú évfordulóról van szó, mely azért megérdemel egy jelet, hogy soha többé nem fordulhasson elő.

Ciucur Losonczi Antonius