Mazel tov, esküvő Nyíregyházán

5777. Áv hónap 28. napján – azaz 2017. augusztus 20.-án vasárnap, nem csak egy család számára történt emlékezetes dolog, hanem a Nyíregyházi Zsidó Hitközség (NYZSH) és ezzel együtt természetesen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége életében is. Mazsi és Shai, zsidó hagyományokat betartó házasságkötése olyan tradicionális esküvő volt, melyet már hosszú évek óta nem láthattunk az ország ezen részén. A szertartást Deutsch Péter rabbi vezette.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében körülbelül, százötven zsidó vallású, illetve zsidó származású ember él. A Nyíregyházi Zsidó Hitközséggel (NYZSH) hatvan-hetven fő tart szorosabb-lazább kapcsolatot. A közösség annyira pici, hogy nincs saját rabbija, de minden héten tartanak istentiszteleteket. A hitközség ügyvezető elnöke Färber György, hitéleti vezetője pedig Somos Péter. Miterkó János és felesége Ilike is ebbe a kis szabolcsi közösségbe jár. Lányuk Miterkó Ilona, akit mindenki csak Mazsinak szólít néhány éve Izraelben él, de tanulmányainak egy részét Kínában végezte, itt találkozott azzal a kínai zsidó férfival, akivel tegnap összekötötték életüket. Mazsi és családja szerették volna akkor is – ha ugyan a vőlegény kínai és a pár Izraelben él, – hogy, az esküvő itthon legyen megtartva abban a zsinagógában, és hitközségben ahol a lány felnőtt.

A délután kettőkor kezdődő szertartásnak a nyíregyházi zsinagóga adott otthont. A nemrégiben felújított egyébként is gyönyörű épületet hüpével és selyem szalagokkal díszítették fel a nagy napra. A szertartáson a rokonokon, és barátokon kívül sokan érkeztek a helyi és a budapesti hitközség tagjai közül is. A vendégek egymástól külön, a hüpe bal oldalán a nők, jobb oldalán pedig a férfiak foglaltak helyet. Majd a vőlegény és Deutsch Péter rabbi elvonultak aláírni a ketubát, azt a házasságlevelet, ami tartalmazza a feleség jogait, illetve azt az összeget, amely válás esetén megilleti. A két tanú,- akik sem a vőlegény sem a menyasszony családjából nem származhatnak- aláírása hitelesítette a tekercset.

nyiregyhaza_3.jpg
Fotók: Somos Péter

A ketuba megírása után a vőlegény lefátyolozta menyasszonyát. A bedekkolás annak a szimbóluma, hogy a férfi oltalma alá veszi a nőt. Mazsi lefátyolozása után, a két örömapa az oltárhoz kísérte a vőlegényt, ahol Shai a rabbitól kapott kék- fehér talitban várta a gyönyörű menyasszonyt, akit a két örömanya kísért a hüpéhez. Az oltárnál miután a kántor éneklése közben a menyasszony hétszer megkerülte vőlegényét a rabbi elmondta az első boráldást, majd áldást mondott magára az esküvőre is. Deutsch rabbi azt a tanítást szánta az ifjú párnak, és persze az egybegyűlteknek is, hogy se jobbra se ballra ne térjenek el az útról. Ez csak úgy lehetséges, ha midig egymás mellett, és sosem egymással szemben állnak. Hiszen akkor, ami az egyik félnek jobb, az a másiknak bal. De egymás mellett, mindig ugyanarra van a jó és Istentől való irány.

A szertartásban a díszítetlen arany karikagyűrű felhúzása következett. A hagyományhoz hűen, gyűrűt csak a vőlegény húzott a menyasszony jobb kezének mutató ujjára. Deutsch Péter rabbi felolvasta a szertartás előtt, közösen megírt, és hitelesített ketubát, majd átadta azt a menyasszonynak. A rabbi imáját, egy különleges áldásmondás az úgynevezett seva brachot követte. A seva brachot az a hét áldás, amit a párra mondanak a közeli barátaik. Majd ahogy az, az első áldás után is történt egy- egy korty bor ivásával, majd természetesen a borospohár törésével zárult a jegyespár házaspárrá válása. Shai pohártörése után már a hüpe alatt kezdetét vette az örömtánc, melyet a férfiak és a nők külön-külön, de mégis együtt táncoltak. A hagyomány utolsó mozzanataként a friss házaspár számára következett a jihud azaz, az elkülönülés, ami néhány kettesben töltött percet jelent, már férj és feleségként.

A friss házaspár ilyenkor vehet magához először ételt is, mivel az esküvő napján a szertartás végéig böjtölniük kell.

Bécsi Éva