Mai születésnapos: Török Sándor, aki eljuttatta Horthynak az Auschwitz-jegyzőkönyvet

A magyar irodalom egyik leghíresebb meseírója volt, ő teremtette Balogh Gyuszit (Hahó, Öcsi), Csilicsala bácsit, Kököjszit és Bobojszát. Ő képviselte 1944-ben a Zsidótanácsban a kitért, kereszténnyé lett zsidókat, az ő közreműködésével jutott el Horthy Istvánnén keresztül az Auschwitz-jegyzőkönyv Horthy-kormányzóhoz.

Erdélyben született, az ő nagyapja volta jegyző Küküllőn. A szépreményűifjú iskoláit 14 évesen odahagyja és a legkülönbözőbb fizikai munkákban próbálja ki magát: volt kazánfűtő, söröskocsis és vasúti pályamunkás, és mint egy rendes, elkésett romantikus, kicsit még színész is Kolozsváron. Tizenkilenc éves, amikor elszegődik bűnügyitudósítónak. Később, húszas évei végén átjön Szegedre, aztán megérkezik Budapestre is újságíróként.

Ekkoriban az újságírók jóval gyakrabban voltak szépírók, vagy lettek szépíróvá, mint ma. Török Sándor sokat látott, bölcs ember volt már egészen fiatalon is, úgyhogy igazi sikereit a mesékben aratta: olyan mesékben, amelyek együttérző megértéssel tárják fel a világot a gyerekek előtt, a mesék segítségével láttatják a rájuk váró valóságot. Elkísérik a gyerekeket a felnövés kapujába, szabadon hagyják, de a háttérből figyelik őket. Csilicsala bácsi sosem oldja meg varázslattal Balogh Gyuszi problémáit, csak rávezeti, mit kell tennie. Az a varázslat, hogy szabadjára engedi a Balogh Gyusziban – mindnyájunkban – meglévő önállóságot és felelősségvállalást. Nem parancsol, nem szid, nem atyáskodik. Varázslata: pedagógia. Nem véletlen, egyáltalán nem, hogy a magyar Waldorf-iskolék mögötti alapítványnak Török Sándor a névadója, aki Rudolf Steiner teozófiájának és az abból következő reformepedagógiának az egyik legfontosabb híve volt. Csilicsala bácsi, a varázsló a Waldorf-pedagógus mintapéldája.

Török egymásba érő mesevilágainak centrumában Balogh Gyuszi áll, ő látja Kököjszit, Bobjszát és Csilicsala bácsit, mindazokat, akik az anyagi világban nem láthatóak. A kisfiú azért kapta a Balogh Gyuszi tucatnevet, hogy értsük: minden gyerek látja őket és – annak ellenére, hogy a kamaszkor és a felnőttkor tágas határvidékén egy ponton el kell köszönnünk tőlük – akadnak még felnőttek is, akik nem felejtik el őket.

A zsidóüldözések Törököt visszakényszerítik elhagyott közösségéhez, a Zsidó Tanács munkájában a kereszténynek áttért zsidók képviselőjeként vesz részt, fontos szerepet játszik abban, hogy Horthy Miklóshoz eljusson az Auschwitz-jegyzőkönyv.

A háború utáni időkben teljesedik ki a pályája, noha a létező szocializmusnak nem különösebben lelkes híve: a meséiből rádiójáték és film is készül, Csilicsala bácsit, hol Ráday Imre, hol Páger Antal játssza. A Hahó, Öcsi, a legszebb magyar gyerekfilm szereposztását elég jól jellemzi, hogy a „szemetesek” megformálói Sinkovits Imre, Alfonzó és Avar István. A Balogh Gyuszi-filmekben lett országos sztárrá a tüneményes gyerekszínész, Kovács Krisztián.

Legszebb műveiben bölcs és közben mégis vagány tanító volt, mesepedagógus és mesefilozófus. Varázsló, aki dolga végeztén, a felnőttkor kezdetén, eltöri pálcáját. Több nemzedéknyi Balogh Gyuszi és Évike hálája kísérte 1985-ben, 81 éves korában az Eljövendő Világba és kíséri azóta is.