Mai születésnapos: Herskó János, a nagy zsidó rendező, akinek Szabó Istvánt is köszönhetjük

2017. Április 09. / 21:05


Mai születésnapos: Herskó János, a nagy zsidó rendező, akinek Szabó Istvánt is köszönhetjük

Édesanyját meggyilkolják a holokausztban: az ebből származó hitek és kétségek foglalkoztatják csonkán maradt, hirtelen megszakadó pályáján, egy árva zsidó nemzedék története a hazugnak bizonyuló szocializmusban. Még elindítja pályáján Szabó Istvánt, aztán utolsó filmbeli énjét, Gábor Miklóst beleöli a Dunába, ő maga pedig disszidál Kádár Magyarországáról 1970-ben.


Miután édesanyját elpusztítják, 19 évesen, 1945-ben beiratkozik a bölcsészkarra. Filozófiát, esztétikát és művészettörténetet tanul, hogy végül filmrendezővé váljon.

Jellemző módon egy a metróépítésről szóló „termelési” propaganda-filmmel kezdődött a pályája, amely az önvád és a bizonytalanság erősödéséről, a teljes kiábrándulásról szólt, oda vezetett.

Első „igazi” filmje, a Kosztolányi Dezső szerint „tündéri realista” zsidó író, Gelléri Andor Endre novelláinak feldolgozása volt, a Vasvirág, Töröcsik Mari pályakezdésének egyik szép pillanata: Törőcsiket ő is nagyon szerette, többször is visszatért hosszú hallgatásokat követő filmjeiben. A képeken még szinte kételytelen bizakodás érezhető, a Horthy-korszak nyomorult, kiszolgáltatott, agyondolgoztatott munkásai vagy társadalom alatti kisegzisztenciái, a nyomortelepek világa válik újra élővé a filmben, az új rendszer igazolása, őszinte és immár azért nem propagandisztikus vallomásként. A munka megjárja Cannes-t, jelölik az Arany Pálmára, nemzetközi filmsiker lesz, bár Magyarországon kevésbé szeretik és gyorsan, végérvényesen elfelejtik: ahogy Gellérit magát is végül.

A Két emelet boldogság könnyűkezű, de már itt-ott kritikus szatírája (Törőcsik mellett játszik benne Kiss Manyi, Garas Dezső, a Szabó-család névadója, Szabó Ernő, Domján Edit és Kaló Flórián) után születik meg a legfontosabb, legőszintébb filmje, a Párbeszéd egy édesanyját elveszítő, hithű kommunistává váló zsidólányról és munkáskáder szerelméről, Sinkovits Imréről, az ő konfliktusaikról, közös hitükről, amely valahogy mégsem hozza össze őket, naivitásról és cinizmusról, a szocializmus, az egyenlőség reményéről, amely egyre inkább illúziónak bizonyul. Ez a legfájdalmasabb, legőszintébb generációs filmje, amelynek első asszisztenseként egy igencsak hasonló nemzedéki problémákkal küszködő zsidó fiú tűnik fel, akit úgy hívnak: Szabó István, és aki innen indul megcsinálni első filmjét, Az álmodozások korát – ezek a problémák vezetik végig a művén – a szülő hiánya, a hit és az árulás, a felnövés kérdései és a magyar zsidó életutak. Ő Herskó János legközelebbi rokona, tanítványa – az Apa forgatókönyvének írásába be is segít.

Herskó legismertebb, legnépszerűbb filmje, a Szevasz, Vera. Címszereplő sztárja az akkor 20 éves amatőr színész, mára elismert szociológus, Neményi Mária, közösségünk kiváló barátja, György Péter felesége. Az ő karaktere ugyanaz a nyílt tekintetű, bizakodó gyereklány, aki a létező szocializmus mindennapjaival szembesül, a jelszavak üres kulisszáival. Ekkor már nagyon közel van, egyre közelebb a szakítás.

Amely az N.N a halál angyalában jön el 1970-ben, 25 évvel a pályakezdés után. Gábor Miklós, a neves pszichológus sorozatot indítana a tévében a 40-es korosztály problémáinak kibeszélésére, de az indulás előtt halálhírét költik, utolsó abszurd napján egy taxisofőrnő, Törőcsik Mari lesz Vergiliusa a létező szocializmus groteszk, szánalmas poklában – Törőcsikkel indult Herskó és Vele is búcsúzott. Országát, amelyhez anyátlan árvaként kétségbeesetten kötődött, a szebb új világ ígéretét kegyetlen, kíméletlen harsánysággal nevetteti ki Herskó, hogy a nap végén egy Ladát lássunk csendben elsüllyedni a Duna hullámaiban. És vége. Herskó leszámolt a hazájával, rendezői pályájával és egész addigi életével: legyintve búcsút intett és a leginkább megvalósult szocializmus hazájába, Svédországba távozott, korabeli szóval „disszidált”. Huszonöt év alatt sikerült belőle kiölni a szocialista Magyarországgal kapcsolatos álmait a rendszernek, a sebzett, árva zsidófiú ragaszkodását. Svédországban tanított és a Kádár-korszak végnapjaiban, aztán a rendszerváltás után újra felé fordult egy időre a fiatalok érdeklődése.

Megszakadt pályájának íve szépen kirajzolódik, ennyiben mégis teljes: távozásakor itt hagyta a filmjeit, egy becsületes és radikális döntés érvényes emlékét, amelyet ő inspirált és Szabó Istvánt, akit ő segített és inspirált.

Bő öt éve, 2011 októberében hagyott itt minket 85 évesen.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Madrich: erzsébetvárosi fotósorozat zsidó lányokról
Közösségi szolgálat
Pályázati felhívás – Folytatódik a JADbeJAD támogatás
Élet + forma
Giro: izraeli szakaszgyőzelem
2021. Május 26. / 19:38

Giro: izraeli szakaszgyőzelem

Kommentek