Közgyűlést tartott a Mazsihisz

2020. December 14. / 12:31


Közgyűlést tartott a Mazsihisz

Szerző: Kácsor Zsolt

Online közgyűlést tartott tegnap a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), amelyen a résztvevők megvitatták és megszavazták a 2021-es költségvetést, meghallgatták Heisler András elnöki beszámolóját és a reform hitközségek felvételéről szóló tájékoztatóját. Utóbbi élénk vitát váltott ki, akárcsak az a téma, hogy az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) zsinagógájába külföldi rabbit javasolnak vallási vezetőnek.


A Mazsihisz vasárnapi közgyűlésén – amelyet a vírushelyzet miatt online tartottak a Zoom internetes platformon – összesen 88 küldött vett részt a 120-ból, így az ülés határozatképes volt. Schönberger András pécsi főrabbi nyitóimája után a küldöttek megszavazták az alábbi napirendet: 

– elnöki tájékoztató (Heisler András);

– a 2021-es költségvetés megtárgyalása, vita és határozathozatal (előadók: dr. Kunos Péter és Paszternák Tamás);

– tájékoztatás a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház és a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség társult tagként való felvételéről (előadó: Heisler András);

– döntés a Rabbitestület Szervezeti és Működési Szabályzatának közgyűlés általi határozati tudomásulvételéről;

5.) különfélék. 

Heisler András elnöki beszámolójában a vírus- és járványhelyzet kapcsán kiemelte a Mazsihisz szociális, segítő munkáját, amelyet a Szövetség és intézményei a rászorulók érdekében fejtenek ki anyagi segítség és egyéb támogatások formájában. Az idei év eredményei között hangsúlyozta az Országos Rabbkiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését; egy digitális projekt elindítását Horváth József alelnök vezetésével az adományozás-kultúra fejlesztésére, amelyet részben a Zsidó Világkongresszus támogat. 

Heisler András továbbá megemlítette a MAZS Alapítvány alapítói jogainak átvételét és a szervezet további működtetését; a zsidó civil szervezetek beköltözését a felújított Rumbach utcai zsinagógába;  a szociális rendszer fejlesztését különböző szolgáltatások beemelésével, amelynek koncepcióját Goldmann Tamás alelnök vezetésével dolgozták ki; az elnök végül kitért arra is, hogy a béketeremtés és a jövőépítés szándékával elindultak a csoportos megbeszélések a világi vezetés és a rabbikar között, ám az is igaz, hogy a tárgyalássorozat leállt, mert az egyik megbeszélésről készült hanganyagot valaki kiadta a nyilvánosságnak. Utóbbi ügyben a Szövetség feljelentést tett, a hatóság pedig nyomozást indított.

Beszámolójában említést tett arról, hogy tárgyalás kezdődött egy Németországban élő, 35 éves rabbival az OR-ZSE Bét Jehuda közösségének vallási vezetői posztjának betöltéséről. A rabbi Izraelben született, az anyanyelve angol, de a magyar nyelv elsajátítását egy éven belül vállalja. A bejelentést több küldött, különöse a jelenlévő rabbik bírálták, többek között nemtetszését fejezte ki Deutsch László, Frölich Róbert, Schönberger András és Schőner Alfréd főrabbik. 

Mondandójuk lényege szerint nem a külföldi rabbit bírálják, hanem a magyar rabbikat védik, utóbbiakat kellene előnyben részesíteni, azokat, akik az itteni rabbiképzőben végeztek és jártasak a neológiában. Többen szóvá tették azt is, hogy egy ilyen súlyú kérdésben előbb a rabbikarnak kellene döntenie, aztán a világi vezetésnek tárgyalnia.

Elhangzott, hogy az ügy bérfeszültséget okozhat a rabbikarban, s hogy több rabbi diplomával rendelkező is közösség híján van, így Deutsch László, Asztalos Károly és Petrovics Péter. A bírálatokra adott válaszokban elhangzott, hogy a világi vezetés nyitott arra, hogy a rabbikarral átbeszélje az ügyet. Heisler András az egyik említett rabbival, Deutsch László főrabbival kapcsolatban azt mondta: a főrabbi bejelentette nyugdíjba vonulását, így szerinte ő nem jöhetett volna szóba az OR-ZSE zsinagógájában és egyébként is azt tartja helyesnek, ha a közösség választ magának rabbit és nem fordítva.

A jövő évi költségvetést dr. Kunos Péter terjesztette elő, aki elmondta: idén lényegében válságbüdzsét kellett csinálni az év során, hiszen a betervezett 1,6 milliárdos turisztikai bevételnek csak töredéke folyt be a kasszába. Mint mondta, nagyon nehéz évnek nézünk elébe, hiszen 450 millió forintot a tartalékból kellett bevonni a költségvetésbe, ráadásul az állami források is csökkentek. 

E napirendi pont kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy új vallási egyesület, a ZSIMA novemberi megalakulásával érzékeny veszteség éri a Mazsihiszt. A kormány húsz éve támogatja a zárt vidéki zsidó temetők karbantartását, egy tervezet szerint ebből az alapból fog részesülni a 10 fővel megalakult Egyesület – ami idén több mint 30 millió forintotot visz el a temetőgondozástól. A ZSIMA vezetője Róna Tamás főrabbi, akit a Szövetség idén szeptemberben elbocsátott. 

Vele volt kapcsolatos az a vita is, amely azzal kapcsolatban robbant ki, hogy ki fizesse a Közép-Magyarországi Területi Csoport négy hitközségének (Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas, Szolnok) rabbiját a jövőben. Ezt a posztot jelenleg Róna Tamás tölti be, csakhogy ő már nem kap fizetést a Szövetségtől. Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH elnöke azt kérte, hogy a hitközségek segítsék ki a közép-magyarországiak költségvetését és adják össze a rabbi fizetését. Schönberger András főrabbi azt javasolta, hogy a tartalék terhére a Mazsihisz különítsen el 4 millió forintot Róna bérére. Javaslatát  a küldöttek Ács Tamás volt BZSH-elnök azon módosításával fogadták el, hogy a Mazsihisz az említett hitközségek (Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunhalas, Szolnok) mindenkori rabbijának különítse el az összeget.

Nagy vita alakult ki a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház és a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség társult tagként való felvételéről szóló tájékoztató kapcsán is, holott erről a kérdésről a küldöttek idén februárban kétharmados arányban döntöttek. 

A mai vita azonban azt jelzi, hogy az ügy nem jutott nyugvópontra, és a főrabbik között vannak olyanok – például Frölich Róbert főrabbi, Schönberger András és Schőner Alfréd –, akik elutasítják a reformegyházakat. Nem a reformegyházak felkészültségével van problémájuk, hanem azzal, hogy az ő hitelveik nem egyeznek meg a Mazsihiszéval. 

Most Frölich Róbert idézte Schőner Alfréd elhíresült mondását: a bagoly is madár, a fecske is madár, mégsem raknak közös fészket. Heisler András elmondta: a küldöttek a társult tagságot idén megszavazták, márpedig a Szövetség vezetésének tartania kell magát a küldöttek által megszavazott irányvonal betartásához.

A Mazsihisz közgyűlése megvitatta és tudomásul vette a Rabbitestület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát az írásbeli előterjesztésnek megfelelően.

A küldöttgyűlés több mint négy órán át tartott, a rendezvény Markovics Zsolt főrabbi záróimájával fejeződött be.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Közélet
Egy nagyon kényes ügy
2025. Május 04. / 11:50

Egy nagyon kényes ügy