Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Petőfi Irodalmi Múzeumba (Budapest V. ker., Károlyi u. 16.), 2015. november 23. (hétfő), 17:00 órára „Az ellopott tragédia – Rejtő Jenő emlékkötet bemutatójára. A Thuróczy Gergely által szerkesztett kiadvány a PIM – Infopoly Alapítvány gondozásában jelent meg.
A beszélgetés résztvevői: Lányi András filozófus, esszéista; Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus; Veres András irodalomtörténész, lapszerkesztő valamint Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus, a kötet szerkesztője
Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.
A bevezető, mintegy 150 oldalas tanulmány (a szerkesztő, Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus munkája) valóságos kismonográfia: nem csupán az író, de a Reich-család életéről is számos ismeretlen momentumot tudhatunk meg. Mindezt bőséges (szak)irodalmi hivatkozással és jegyzet-apparátussal alátámasztva, az alkotói pályaív megannyi állomását tárva fel, részben kitekintéssel az író műveinek utóéletére. Perczel Olivér levéltáros eleddig ismeretlen dokumentumok révén enged rálátást az író (magán)életére, mindezt a hivatalosság szemszögéből. Iskolai bizonyítványok, válási iratok, ill. a Rejtő halála után is folytatódó (egész a Parlament mentelmi bizottságáig felcsapó!), általa indított becsületsértési per iratai hozzák emberközelségbe a legendás „életrajzú” írót.
Győri Anna történész a fiatal Rejtő szerelmi levelezését mutatja be: a zömmel 20 éves kora táján írott levelekből képet nyerhetünk az írópalánta személyiségének rejtett oldalairól, a jól ismert „hová érkezett” kérdéskör (az író milliós példányszámban fogyó sikerkönyveinek) előzménye, a „honnét indult” is tartogat izgalmakat. Szilágyi Zsófia Júlia filológusi közelítéssel egy mindeddig kiadatlan kisregényt rendezett sajtó alá: a Rejtő utolsó alkotói periódusában keletkezett Konzílium az őserdőben rögtön 3 változatban is olvasható, adekvát kísérőtanulmánnyal. Miáltal egyedülálló módon rálátásunk nyílik az író munkamódszerére, nyomon követhető a szereplők, cselekményelemek, nevek stb. változása, fejlődése.
A szövegközlésekben olvashatóak fiatalkori vers-zsengék éppúgy, mint a kikezdett idegállapotú író kiadóit rendreutasító hivatalos levelek. A kiadós (részben színes) képmelléklet első kiadású Rejtő-könyvborítókat, ismeretlen (családi hagyatékból származó, ill. csak a korabeli sajtóból ismert) fotókat, valamint kéziratokat, dedikációkat, újságcikkeket, színházi plakátokat stb. vonultat föl. Közte több unikális sajtóleletet, hasonmásban: az 1930-as években megjelent, ám azóta sem olvasott művet, mely a zsurnaliszta Rejtő Jenőt idézi meg (beleértve az író által 1930-ban kiadott Nagykörut című, egyetlen lapszámot megért bulvárlapot is).
A vaskos könyvet névmutató, irodalomjegyzék és több bibliográfia teszi teljessé (így pl. kiderül, hogy a fordíthatatlannak tűnő író több mint egy tucat nyelvre ültették már át). A kötet kiadását a 2014-es Holocaust-emlékév kapcsán kiírt pályázatok tették lehetővé.
Az esemény élő közvetítésben is követhető majd, további részletek a múzeum honlapján.
