A sátoraljaújhelyi és Zemplén megyei zsidó örökség megmentéséért és megismertetéséért végzett önzetlen és áldozatos munkájáért Zsidóságért-díjat kapott Juhász István, aki az elismerést ma vette át Heisler Andrástól, a Mazsihisz elnökétől és dr. Kunos Pétertől, a Mazsihisz-BZSH ügyvezetőjétől a Szövetség Síp utcai székházában. Juhász István laudációját Várnai György tartotta.
– A Mazsihisz számára nagyon fontos kedves barátunk, Juhász István munkája, hiszen a Sátoraljaújhelyhez és vidékéhez kötődő zsidó értékek továbbörökítése révén ő az egész magyarországi zsidóságot szolgálja évtizedek óta – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke azon a mai bensőséges ünnepségen, amelyen Juhász István a Szövetségtől Zsidóságért-díjban részesült.
Az elnök így fogalmazott: a most élő nemzedékek egyik fontos feladata, hogy az általuk megőrzött múlt örökségéből jeleket hagyjanak, s éppen ezt teszi Juhász István Sátoraljaújhelyen és környékén a teljes magyarországi zsidóság javára és gazdagítására. Az ő tevékenysége azt a célt szolgálja – mondta Heisler András –, hogy maradjanak jelek és emlékek abból a zsidó életből, amelyet a második világháborúban szinte teljesen megsemmisítettek.
Juhász István nevéhez fűződik az Emlékezés Programja elnevezésű, évente megrendezett rendezvénysorozat elindítása és a holokauszt emléknapok megrendezése a helyi Kaesztenbaum Zsidó Iskolában.
Munkatársaival együtt több kiadványt is megjelentettek már a helyi zsidóságról, így 2020-ban A zsidóság szerepe Sátoraljaújhely gazdasági fejlődésében címmel adtak ki egy könyvet Juhász István és Nagy Zoltán szerkesztésében. Az említett rendezvényekről és kiadványokról az Újhelyizsidóság.hu című honlapon olvashatnak bővebben.
– Sátoraljaújhelyen kétszázötven év óta laktak zsidók, akik jelentősen hozzájárultak a település fejlődéséhez, a város gazdasági és kulturális felvirágoztatásához. A világháború előtt a város lakosságának több mint fele zsidó volt, de a Soá után közülük mára szinte senki sem maradt. Annak dacára, hogy nem tartozik felekezetünkhöz, bár tiszteletből lassan már oda tartozónak tekintjük, Juhász István három évtizede fáradozik a sátoraljaújhelyi zsidók emlékének megismertetéséért, a zsidósággal kapcsolatos ismeretek megalapozásáért a fiatalok körében – mondta laudációjában Várnai György.
Miután átvette az elismerést, Juhász István a köszönő beszédét e szavakkal kezdte:
– Nemcsak én kaptam ezt a díjat, hanem mindazok, akik ebben a munkában részt vesznek, ez az elismerés tehát azé a közösségé, amely elindította az Emlékezés Programját.
Azzal kapcsolatban, hogy miért foglalkoztatja a zsidóság helytörténeti jelentőségű szerepe, Juhász István azt mondta: sokan nem tudják, hogy a zsidóság milyen jelentős értékekkel járult hozzá Sátoraljaújhely és Zemplén fejlődéséhez, és ezt a tényt nem szabad elhallgatni, hanem minél több emberrel meg kell ismertetni a zsidóság érdemeit.
Mint mondta: őt magát is meglepte, hogy a Kaesztenbaum Zsidó Iskola 1838-1938 közötti száz évét feldolgozó monográfia szerint a városban egykor létező négy zsidó felekezet és a helyi katolikusok és reformátusok milyen békében dolgoztak együtt a városért. Együtt szerveztek jótékonysági konyhát, jótákonysági bálokat, s amikor a piarista gimnázium épülete felújítás alatt állt, a zsidó iskolában leltek otthonra a piarista diákok. Juhász István azt mondta: az ilyen békés együttélésnek és együttműködésnek kellene ma is példaként szolgálnia a mai nemzedékek számára, hiszen ma – mint fogalmazott – az ilyen példaértékű együttgondolkodás a mai ember számára szinte hihetetlen.
Juhász István borzasztónak nevezte, hogy ma is vannak a társadalomban holokauszttagadók, s borzasztónak nevezte azt is, hogy olykor olyan emberrel kell leállni vitatkozni, akinek fogalma sincs semmiről. De ha nincsenek vagy nem lesznek olyan emberek, akik a zsidóság érdemeit, értékeit megőrzik, s továbbadják, akkor félő, hogy a zsidó örökség feledésbe merül – tette hozzá. Ha az embereknek nem mondják el a zsidóság valóságos szerepét ennek az országnak a fejlődésében – mondta Juhász István –, akkor félő, hogy a zsidóellenesség nem csökkenni, hanem növekedni fog.