Hajós Alfréd, az építőművész

2016. Október 01. / 20:22


Hajós Alfréd, az építőművész

Hajós Alfrédról, a sportoló legendáról számos írás jelent már meg, de jóval kevesebb Hajós Alfrédról, a nem kevésbé kiváló építészről.


Magyarország első olimpiai bajnoka, a „magyar delfin” ugyanis Alpár Ignác és Lechner Ödön egyik legifjabb és legtehetségesebb tanítványa volt, aki előbb Villányi János társaként, majd önállóan tervezett. A szecessziótól egészen a modernista stílusig ível hosszú és termékeny pályája. A sport persze építészetében is jelen volt.

Hajós a nagyhírű Markó utcai Reáliskola elvégzése után a Műegyetemen tanul építészetet. A sportsikerek okozta hatalmas népszerűség nem könnyíti meg tanulmányainak elvégzését (a Műegyetem dékánjától kap rendkívül engedélyt az olimpiai részvételre). A bajnokot hazaérkezésekor a pályaudvaron több százan várják és önfeledten ünneplik. Hajós, megköszönve a gratulációkat, rögtön az egyetemre siet, ahol a versenyek miatt több vizsgát kell pótolnia. Pótolja. 1899-ben átveszi építészmérnöki oklevelét.

Az építészetben is a legtehetségesebbek közé tartozó fiatal szakember Alpár Ignác irodájában kezdi tervezői pályáját. A Mezőgazdasági Múzeum és az V. Báthory utca 5. számú ház tervein kezd dolgozni (utóbbiban lesz a lakása is). Pár év múlva már a nemzeti szecesszió mesterénél, Lechner Ödönnél folytatja.

1904-ben Villányi János társként irodájába veszi és az I. világháborúig sokféle stílusú és funkciójú épület valósul meg terveik alapján. Első megvalósuló tervük a Református Egyház Székháza a XIV. Abonyi utca 21-ben (1909).

1910-ben a debreceni Aranybika Szálló újjáépítésének tervezését, kivitelezését is ők bonyolíthatják le. Ez az a megrendelés, ami országosan is ismertté teszi az építészirodát. Így kapnak megrendelést a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének premodern, manzárdtetős székházára (V. Alkotmány utca 29., 1911), a szabadkai Magyar Általános Hitelbank bécsi szecessziós stílusú épületére (1911) és a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület lechneri vonásokat mutató székházára (XIV. Hermina út 7., 1912).

debrecen_aranybika.jpg
Debrecen, Aranybika Szálló (A szerző felvétele)

Hajós sporthoz fűződő szoros kapcsolata építészeti tevékenységében először a Nemzeti Stadionra 1913-ban beadott közös Hajós-Villányi terven mutatkozik.

Sportról vallott – amerikai mintát követő – felfogása nem a versenysportot, hanem az egészséges testű embert helyezi a középpontba, és ez a megfontolás áll stadionterve hátterében is. Olyan stadion akar megvalósítani, amelynél a központi városrész és a különféle sportágak létrehozott új versenyterei megadják a lehetőséget a tömeges látogatottságra. A tervek megvalósulását a világháború meghiúsítja.

Hajós Alfréd az I. világháború után önállóan dolgozik.

1919-ben új stadiontervvel áll elő, amely a Margitsziget középső, legszélesebb részének budai oldalára helyezi az épületet és a homlokzat kiképzésére három különböző – görögös, római, magyaros – stílust követő vázlatot is készít. Új elhelyezési ötleteket is felvet – az Óbudai-sziget hajógyár fölötti részét, az Újpesti-szigetet (az UTE-pálya környékének további kiépítésével) és a káposztásmegyeri vízművek előterét –, ideális megoldásnak azonban a Margitszigetet tartja. A stadion financiális okok miatt végül nem épül fel.

Az 1920-as években Európa-szerte fellendül a stadionok, sporttelepek létesítése. Hajós Alfrédnak is végre megvalósulhat első sportlétesítmény-terve.

Aschner Lipót, az újpesti Egyesült Izzó tulajdonosa kéri fel egy új stadion tervezésére. 1922. szeptember 17-én avatják fel az UTE labdarúgó-stadionját a Megyeri úton. Ez az első magyar létesítmény, amely a "stadion" nevet kapja, és az első ilyen, amely vasbetonból készül. A stadionban 200 páholy és további 20 ezer férőhely várja a szurkolókat (az UTE és az Újpesti Dózsa stadionja 2001-ben újul meg és 2003-ben veszi fel a legnagyobb újpesti labdarúgó, Szusza Ferenc nevét).

megyeriutstadion.jpg
Budapest, az egykori Megyeri úti stadion
(Forrás: http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/128/megyeri_uti_stadion)


1924-ben Hajós Alfréd ismét olimpiai érmet szerez. Ezúttal a szellemi olimpián ér el sikert Lauber Dezsővel beadott „Ideális stadion” tervével. Ezüstéremmel tünteti ki ugyan a zsűri, de mivel az első díjat nem adják ki, így ez olimpiai győzelemnek könyvelhető el.

A 19. század első évtizedeiben világszerte megkezdik a stadionok mellett a korszerű versenyuszodák építését is. A sportesemények igazolják, hogy azokban az országokban, ahol nincs fedett uszoda, hanyatlik az úszósport, hiszen a versenyzőknek nincs alkalmuk egész évben a felkészülésre. „Magyarország akkor kezdett lemaradni a világversenyekről, amikor Amerikában, Ausztráliában, Svédországban, Németországban uszodákat építettek és e nemzetek kerültek a magyarok elé.” – mondja Hajós Alfréd a Magyar Hírlap tudósítójának (Magyar Hírlap, 1929. január 20.).

1929. március elején a főváros tanácsa elveti a Gellért Fürdő mellé építendő uszoda tervét (amit korábban Sebestyén Artúr és Hajós is támogat), mivel nem megfelelő a telek fekvése, ekkora uszoda építéséhez további területeket kellene kisajátítani, ami megnövelné a költségeket. Ekkor felmerülnek más ötletek: a Lukács vagy a Császár Fürdő szomszédságában, esetleg Lágymányoson épülhetne fel az új uszoda. A végleges döntés áprilisban születik: az új uszoda a Margitszigeten lesz. Tervpályázatot írnak ki a fedett uszoda elkészítésére. A pályázaton az első és a harmadik díjat is Hajós Alfréd nyeri. Így Hajós tervezheti az uszodát.

margitsziget_uszoda.jpg
Budapest, Margitsziget, Nemzeti Sportuszoda (Forrás: Wikipedia)


1930. március 17-én Klebersberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter teszi meg az első ünnepélyes kapavágást és december 4-én már próbaversenyeket rendeznek az új létesítményben. Hajós Alfréd kívánsága, melyet 1929. szeptember 4-én mond Az Est tudósítójának, teljesül: „Ebbe a munkába egész szívemet belevittem...egyetlen vágyam, hogy a fedett uszoda az én nevemmel legyen kapcsolatban.”

A fedett uszoda vasbeton szerkezete a belépőt fogadó látvány legmeghatározóbb eleme. A medence és a mennyezet között 14 méter a távolság. Mire Hajós ehhez az épülethez ér pályáján, már a szecesszió és az eklektika stílusai után jár, jóval letisztultabb formavilágú, modern épületeket tervez - haladva a korral, jól ráérezve az építészet legfrissebb változásaira.

Az új versenyuszoda külföldön is nagy sikert arat: a neves francia szaklap, a L'architecture d'aujourd'hui részletesen számol be róla. Az uszodát 1937-ben, majd 2005-2006-ban is bővítik.

A nemzeti uszoda már áll, de a nemzeti stadion ügye még mindig nincs megoldva. Hajós több lehetőség mellett végül a mai Aréna út-Stefánia út-Thököly út által bezárt 36 hektáros területre hat nagyobb és néhány kisebb sportlétesítményt tervez. (A megvalósítást ismét keresztülhúzza a háború, és a későbbi Népstadion majd csak az 1950-es években fog felépülni ugyanitt. Hajós Alfréd utólag csalódásként éli meg, hogy terveiből és szaktudásából semmit sem használnak fel a stadion megvalósításánál.)

Bár a nemzeti/népi stadiont nem Hajós tervezi, azért számtalan strandot és fürdőt tervez a margitszigeti mellett: 1927-ben a miskolci Selyemréti Strandot, 1930-ban a szegedi Ligetfürdőt, 1934-ben a balassagyarmati strandot, 1935-ben a Duna parton a Pünkösdfürdői Strandot építik fel elgondolásai alapján.

1931-ben a korszak legjobb magyar építészeit - többek között Molnár Farkast, Fischer Józsefet, Kozma Lajost, Barát Bélát és Novák Edét - kérik fel a budapesti II. kerületben, Pasaréten, a Napraforgó utcában létesülő modernista lakótelep tervezésére. Hajó Alfréd a 17. számú házat tervezi.

napraforgo_utca.jpg
Budapest, II. Napraforgó utca 17.
(Forrás: http://www.csaladihaztervezes.hu/blog/modern-epiteszeti-mintatelep-1931-bol)


Hajós Alfréd a zsidóüldözést túléli: nemzetközi oltalom alá eső házban húzza meg magát és éli túl Budapesten az üldöztetést. Ugyanakkor családja, közeli ismerősei közül sokan vesznek oda.

A háború után az újjáépítésben segít. Sorra hozza rendbe mestere, Alpár Ignác megsérült házait, a Vajdahunyad várát vagy éppen a Tőzsdepalotát (a későbbi MTV székházat). Az ötvenes években a Mezőgazdasági Tervező Irodában dolgozik.

1949-ben ő tervezi a Holokauszt emlékművet a Kozma utcai temetőbe.

kozmautca.jpg
Budapest, Kozma utcai temető, Holokauszt emlékmű
(Forrás: http://kulturmacska.blogspot.hu/)



Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona 1955-ből. Építészeti munkásságáért Építészeti Aranydiplomával díjazzák. Több kitüntetésben is részesül (ezek jó része posztumusz): Sportérdemérem arany fokozata, International Swimming Hall of Fame (USA), International Jewish Sports Hall of Fame (Israel), Magyar Halhatatlanok Klubja, Magyar Örökség Díj. 2010-ben posztumusz Ybl-díjat kap.

Temetésén Mező Ferenc , a Magyar Olimpiai Bizottság magyar tagja és Dávid Károly építész, a Népstadion tervezője búcsúztatja. Sírja a Kozma utcai temetőben található.

eml__kt__bla.jpg
Emléktábla a Báthory utca 5. bejáratánál (Forrás: Wikipedia)


A Báthory utca 5-ben, egykori lakhelyén, az első házon, amelynek tervezésében vett részt, emléktáblája áll.

Gottdank Tibor

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek