Hajós Alfréd, az építőművész

Hajós Alfrédról, a sportoló legendáról számos írás jelent már meg, de jóval kevesebb Hajós Alfrédról, a nem kevésbé kiváló építészről.

Magyarország első olimpiai bajnoka, a „magyar delfin” ugyanis Alpár Ignác és Lechner Ödön egyik legifjabb és legtehetségesebb tanítványa volt, aki előbb Villányi János társaként, majd önállóan tervezett. A szecessziótól egészen a modernista stílusig ível hosszú és termékeny pályája. A sport persze építészetében is jelen volt.

Hajós a nagyhírű Markó utcai Reáliskola elvégzése után a Műegyetemen tanul építészetet. A sportsikerek okozta hatalmas népszerűség nem könnyíti meg tanulmányainak elvégzését (a Műegyetem dékánjától kap rendkívül engedélyt az olimpiai részvételre). A bajnokot hazaérkezésekor a pályaudvaron több százan várják és önfeledten ünneplik. Hajós, megköszönve a gratulációkat, rögtön az egyetemre siet, ahol a versenyek miatt több vizsgát kell pótolnia. Pótolja. 1899-ben átveszi építészmérnöki oklevelét.

Az építészetben is a legtehetségesebbek közé tartozó fiatal szakember Alpár Ignác irodájában kezdi tervezői pályáját. A Mezőgazdasági Múzeum és az V. Báthory utca 5. számú ház tervein kezd dolgozni (utóbbiban lesz a lakása is). Pár év múlva már a nemzeti szecesszió mesterénél, Lechner Ödönnél folytatja.

1904-ben Villányi János társként irodájába veszi és az I. világháborúig sokféle stílusú és funkciójú épület valósul meg terveik alapján. Első megvalósuló tervük a Református Egyház Székháza a XIV. Abonyi utca 21-ben (1909).

1910-ben a debreceni Aranybika Szálló újjáépítésének tervezését, kivitelezését is ők bonyolíthatják le. Ez az a megrendelés, ami országosan is ismertté teszi az építészirodát. Így kapnak megrendelést a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének premodern, manzárdtetős székházára (V. Alkotmány utca 29., 1911), a szabadkai Magyar Általános Hitelbank bécsi szecessziós stílusú épületére (1911) és a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület lechneri vonásokat mutató székházára (XIV. Hermina út 7., 1912).

debrecen_aranybika.jpg
Debrecen, Aranybika Szálló (A szerző felvétele)

Hajós sporthoz fűződő szoros kapcsolata építészeti tevékenységében először a Nemzeti Stadionra 1913-ban beadott közös Hajós-Villányi terven mutatkozik.

Sportról vallott – amerikai mintát követő – felfogása nem a versenysportot, hanem az egészséges testű embert helyezi a középpontba, és ez a megfontolás áll stadionterve hátterében is. Olyan stadion akar megvalósítani, amelynél a központi városrész és a különféle sportágak létrehozott új versenyterei megadják a lehetőséget a tömeges látogatottságra. A tervek megvalósulását a világháború meghiúsítja.

Hajós Alfréd az I. világháború után önállóan dolgozik.

1919-ben új stadiontervvel áll elő, amely a Margitsziget középső, legszélesebb részének budai oldalára helyezi az épületet és a homlokzat kiképzésére három különböző – görögös, római, magyaros – stílust követő vázlatot is készít. Új elhelyezési ötleteket is felvet – az Óbudai-sziget hajógyár fölötti részét, az Újpesti-szigetet (az UTE-pálya környékének további kiépítésével) és a káposztásmegyeri vízművek előterét –, ideális megoldásnak azonban a Margitszigetet tartja. A stadion financiális okok miatt végül nem épül fel.

Az 1920-as években Európa-szerte fellendül a stadionok, sporttelepek létesítése. Hajós Alfrédnak is végre megvalósulhat első sportlétesítmény-terve.

Aschner Lipót, az újpesti Egyesült Izzó tulajdonosa kéri fel egy új stadion tervezésére. 1922. szeptember 17-én avatják fel az UTE labdarúgó-stadionját a Megyeri úton. Ez az első magyar létesítmény, amely a "stadion" nevet kapja, és az első ilyen, amely vasbetonból készül. A stadionban 200 páholy és további 20 ezer férőhely várja a szurkolókat (az UTE és az Újpesti Dózsa stadionja 2001-ben újul meg és 2003-ben veszi fel a legnagyobb újpesti labdarúgó, Szusza Ferenc nevét).

megyeriutstadion.jpg
Budapest, az egykori Megyeri úti stadion
(Forrás: http://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/128/megyeri_uti_stadion)

1924-ben Hajós Alfréd ismét olimpiai érmet szerez. Ezúttal a szellemi olimpián ér el sikert Lauber Dezsővel beadott „Ideális stadion” tervével. Ezüstéremmel tünteti ki ugyan a zsűri, de mivel az első díjat nem adják ki, így ez olimpiai győzelemnek könyvelhető el.

A 19. század első évtizedeiben világszerte megkezdik a stadionok mellett a korszerű versenyuszodák építését is. A sportesemények igazolják, hogy azokban az országokban, ahol nincs fedett uszoda, hanyatlik az úszósport, hiszen a versenyzőknek nincs alkalmuk egész évben a felkészülésre. „Magyarország akkor kezdett lemaradni a világversenyekről, amikor Amerikában, Ausztráliában, Svédországban, Németországban uszodákat építettek és e nemzetek kerültek a magyarok elé.” – mondja Hajós Alfréd a Magyar Hírlap tudósítójának (Magyar Hírlap, 1929. január 20.).

1929. március elején a főváros tanácsa elveti a Gellért Fürdő mellé építendő uszoda tervét (amit korábban Sebestyén Artúr és Hajós is támogat), mivel nem megfelelő a telek fekvése, ekkora uszoda építéséhez további területeket kellene kisajátítani, ami megnövelné a költségeket. Ekkor felmerülnek más ötletek: a Lukács vagy a Császár Fürdő szomszédságában, esetleg Lágymányoson épülhetne fel az új uszoda. A végleges döntés áprilisban születik: az új uszoda a Margitszigeten lesz. Tervpályázatot írnak ki a fedett uszoda elkészítésére. A pályázaton az első és a harmadik díjat is Hajós Alfréd nyeri. Így Hajós tervezheti az uszodát.

margitsziget_uszoda.jpg
Budapest, Margitsziget, Nemzeti Sportuszoda (Forrás: Wikipedia)

1930. március 17-én Klebersberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter teszi meg az első ünnepélyes kapavágást és december 4-én már próbaversenyeket rendeznek az új létesítményben. Hajós Alfréd kívánsága, melyet 1929. szeptember 4-én mond Az Est tudósítójának, teljesül: „Ebbe a munkába egész szívemet belevittem...egyetlen vágyam, hogy a fedett uszoda az én nevemmel legyen kapcsolatban.”

A fedett uszoda vasbeton szerkezete a belépőt fogadó látvány legmeghatározóbb eleme. A medence és a mennyezet között 14 méter a távolság. Mire Hajós ehhez az épülethez ér pályáján, már a szecesszió és az eklektika stílusai után jár, jóval letisztultabb formavilágú, modern épületeket tervez - haladva a korral, jól ráérezve az építészet legfrissebb változásaira.

Az új versenyuszoda külföldön is nagy sikert arat: a neves francia szaklap, a L'architecture d'aujourd'hui részletesen számol be róla. Az uszodát 1937-ben, majd 2005-2006-ban is bővítik.

A nemzeti uszoda már áll, de a nemzeti stadion ügye még mindig nincs megoldva. Hajós több lehetőség mellett végül a mai Aréna út-Stefánia út-Thököly út által bezárt 36 hektáros területre hat nagyobb és néhány kisebb sportlétesítményt tervez. (A megvalósítást ismét keresztülhúzza a háború, és a későbbi Népstadion majd csak az 1950-es években fog felépülni ugyanitt. Hajós Alfréd utólag csalódásként éli meg, hogy terveiből és szaktudásából semmit sem használnak fel a stadion megvalósításánál.)

Bár a nemzeti/népi stadiont nem Hajós tervezi, azért számtalan strandot és fürdőt tervez a margitszigeti mellett: 1927-ben a miskolci Selyemréti Strandot, 1930-ban a szegedi Ligetfürdőt, 1934-ben a balassagyarmati strandot, 1935-ben a Duna parton a Pünkösdfürdői Strandot építik fel elgondolásai alapján.

1931-ben a korszak legjobb magyar építészeit - többek között Molnár Farkast, Fischer Józsefet, Kozma Lajost, Barát Bélát és Novák Edét - kérik fel a budapesti II. kerületben, Pasaréten, a Napraforgó utcában létesülő modernista lakótelep tervezésére. Hajó Alfréd a 17. számú házat tervezi.

napraforgo_utca.jpg
Budapest, II. Napraforgó utca 17.
(Forrás: http://www.csaladihaztervezes.hu/blog/modern-epiteszeti-mintatelep-1931-bol)

Hajós Alfréd a zsidóüldözést túléli: nemzetközi oltalom alá eső házban húzza meg magát és éli túl Budapesten az üldöztetést. Ugyanakkor családja, közeli ismerősei közül sokan vesznek oda.

A háború után az újjáépítésben segít. Sorra hozza rendbe mestere, Alpár Ignác megsérült házait, a Vajdahunyad várát vagy éppen a Tőzsdepalotát (a későbbi MTV székházat). Az ötvenes években a Mezőgazdasági Tervező Irodában dolgozik.

1949-ben ő tervezi a Holokauszt emlékművet a Kozma utcai temetőbe.

kozmautca.jpg
Budapest, Kozma utcai temető, Holokauszt emlékmű
(Forrás: http://kulturmacska.blogspot.hu/)

Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona 1955-ből. Építészeti munkásságáért Építészeti Aranydiplomával díjazzák. Több kitüntetésben is részesül (ezek jó része posztumusz): Sportérdemérem arany fokozata, International Swimming Hall of Fame (USA), International Jewish Sports Hall of Fame (Israel), Magyar Halhatatlanok Klubja, Magyar Örökség Díj. 2010-ben posztumusz Ybl-díjat kap.

Temetésén Mező Ferenc , a Magyar Olimpiai Bizottság magyar tagja és Dávid Károly építész, a Népstadion tervezője búcsúztatja. Sírja a Kozma utcai temetőben található.

eml__kt__bla.jpg
Emléktábla a Báthory utca 5. bejáratánál (Forrás: Wikipedia)

A Báthory utca 5-ben, egykori lakhelyén, az első házon, amelynek tervezésében vett részt, emléktáblája áll.

Gottdank Tibor