A j’accuse és a dreyfus-ügy hatása

A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.

1898. január 13-án jelent meg a L’Aurore című francia lapban Émile Zola híres nyílt levele, J’accuse (Vádolom) címmel, amelyet Félix Fauré köztársasági elnöknek címzett az ártatlanul meghurcolt Alfréd Dreyfus kapitány mellett kiállva (Zola 1898). A szenvedélyes levelet Zola azt követően írta, hogy Dreyfus kapitány 1894-es megvádolása és elítélése után sorra kerültek napvilágra azok a bizonyítékok, amelyek azt tanúsították, hogy a kapitányt ártatlanul vádolták meg és ítélték el hazaárulás vádjával. A Zola, és más dreyfusard-ok, azaz a kapitány szabadon bocsátását és rehabilitálását követelő személyiségek hatására megjelenő újságcikkeknek, petícióknak köszönhetően elrendelték a perújrafelvételt, amelynek eredményeként a Francia Guayana partjainál található Ördög-szigeteki büntetőtelepen sínylődő Dreyfus kapitány először kegyelmet kapott, majd fellebbezését követően 1906-ban rehabilitálták és megkapta a Becsületrendet is (Benbassa 2000, 215-221; mazsihisz.hu 2016).

Zola maga is komoly kockázatot vállalt, és számos támadás mellett rágalmazásért pénzbüntetésre és börtönbüntetésre ítélték, ami elől Angliába távozott, míg végül felmentették. A pert kísérő antiszemita uszítások hatására 1898 januárjában és februárjában Franciaország szerte több hullámban antiszemita zavargások törtek ki, amelyek Algírra is átterjedtek, és erőre kaptak az antiszemita szervezetek és sajtóorgánumok. (Birnbaum 1994; Benbassa 2000, 215-221) A francia értelmiség és művészvilág egy része is beállt a zsidóellenes hecckampányba, köztük Edgar Degas vagy Auguste Renoir (Magyar 2025). Azonban számos művész kiállt Dreyfus kapitány mellett, mint például Claude Monet, Jules Renard, Camille Pissarro, Marcel Proust, Stéphane Mallarmé, Anatole France, Guillaume Apollinaire vagy Auguste Rodin. 

A J’accuse és a per hatása azonban túlmutat Franciaországon és a közvetlen politikai következményeken is. Maga a „j’accuse” egyfajta fogalommá vált: a legkülönbözőbb politikai, társadalmi ügyekben született cikkek, kiáltványok élnek azóta is a szófordulattal. A per megrendítette a francia felvilágosodás és univerzalizmus eszméit, és nemcsak a franciaországi zsidóság befogadás iránti hitét rendítette meg, hanem a jól ismert tények szerint, Herzl hitét is az európai zsidóság jövőjében. Hasonló sokkot jelentett a per a frankofón szefárdok számára is mind az egykori török birodalom területein, mind Marokkóban. A francia irodalomban viszonylag kevés szerző reflektált a perre és Zola kiállására – Poust Az eltűnt idő nyomában című regénye, Roger Martin du Gard, Anatole France, Romain Rolland, Alfred Jarry és Julien Bemda egy-egy művét érdemes megemlíteni – de a szefárd irodalomból számos színpadi és egyéb irodalmi feldolgozást ismerünk. Az olyan szerzők, és általában a szefárdok számára mint például Jacques Loria, a Dreyfus-ügy irodalmi feldolgozása nemcsak arra szolgált, hogy az antiszemitizmussal szembesülve „újraértelmezzék zsidó identitásukat” (Borovaya 2011 232-233), hanem egyúttal a francia kultúrához és a nyugatiasodás eszméjéhez fűződő viszonyukkal való megküzdés drámáját is kifejezte.

Peremiczky Szilvia írása

Források, felhasznált irodalom:

Benbassa, Esther. 2000. Histoire des Juifs de France. Points, Paris, 215-221.

Borovaya, Olga. 2011. Modern Ladino Culture: Press, Belles Lettres, and Theater in the Late Ottoman Empire. Indiana University Press, Bloomington.

Birnbaum, Pierre (ed.). 1994. La France de l’affaire Dreyfus. Gallimard, Paris.

Zola, Émile. 1898. J’accuse, in: L’Aurore, Deuxième Année Numéro 87 13 Janvier 1898. 

Magyar Miklós. 2025. A Dreyfus-per és a művészet erkölcsi próbatétele., in: 1749, 2025. december 10.

Online hozzáférés:

A Dreyfus-per és a művészet erkölcsi próbatétele. 1749.hu

Alfred Dreyfus kapitány – a történelem egyik leghíresebb botrányának ártatlan szereplője. mazsihisz.hu