– A francia diplomáciai képviseletek fontos feladata a helyi zsidó közösséggel való kapcsolattartás szerte a világon, de ebből a szempontból Magyarország különösen fontos állomáshely, hiszen itt, akár Franciaországban, nagy, erős és a társadalmi, gazdasági, kulturális élethez jelentősen hozzájáruló zsidó közösség él – mondta Jonathan Lacôte a dr. Grósz Andornál tett tegnapi látogatásán.
Franciaország magyarországi nagykövete, Jonathan Lacôte tett látogatást múlt héten a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székházában, ahol dr. Grósz Andor elnökkel folytatott megbeszélést.
A Mazsihisz elnöke vázolta a nagykövet számára a magyarországi zsidó közösség múltját, jelenét, valamint a Szövetségét tevékenységét. Elmondta: habár a holokausztban a vidéki zsidóság nagy részét meggyilkolták, Franciaországhoz hasonlóan Magyarország is azon kevés európai ország közé tartozik, ahol még nagy zsidó közösség él. Hozzátette: annak ellenére, hogy a közösség nagy része a fővárosban él, a Mazsihisz fontosnak tartja a vidéki zsidó élet megőrzését és fejlesztését.
Dr. Grósz Andor azt mondta: a Mazsihisz egyik fő törekvése, hogy Budapesten és vidéken is megszólítsa az identitásukat sokféleképpen megélő, nagyrészt szekuláris, a gyökereihez kulturálisan kötődő zsidóságot, de közben elősegítse a vallási élet újjáéledését, ezen belül fókuszálva a fiatalságra is.
Jonathan Lacôte a találkozón közölte: a francia diplomáciai képviseletek fontos feladata a helyi zsidó közösséggel való kapcsolattartás szerte a világon, de ebből a szempontból Magyarország különösen fontos állomáshely, hiszen itt, akár Franciaországban, nagy, erős és a társadalmi, gazdasági, kulturális élethez jelentősen hozzájáruló zsidó közösség él.
Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a Mazsihisszel való kapcsolattartást, a Mazsihisz rendezvényen való részvételt. Ennek szellemében a budapesti állomáshelyének tavaly szeptemberi elfoglalása után nem sokkal ott volt az október 7-i terrortámadás évfordulóján rendezett Mazsihisz-megemlékezésen, és múlt héten részt vett a budapesti gettó felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógában.
Bár a megbeszélés angol nyelven folyt, külön megemlítendő, hogy a nagykövet – bár életrajzában szerényen középfokú nyelvtudást említ – valójában meglehetősen jól beszél magyarul. Ennek magyarázata, hogy az első diplomájának megszerzése után magyar és észt nyelvből is vizsgázott a párizsi Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetében (INALCO).
Szöveg: Mazsihisz.hu