Európa egyik legszebb zsinagógája újul meg a miskolci Kazinczy utcában

Miskolc – A miskolci Kazinczy utcán álló, több mint 150 éves zsinagógában jártunk 360-as kameránkkal Ráckövesi Péter kalauzolta a Hírek 360 stábját a zsinagógában.

A videót 360 fokos kamerával vették fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”!

Megnéztük, hogy állnak a korábban balesetveszélyesnek nyilvánított épület, a Kazinczy utcai zsinagóga felújítási munkálatai, és megismertük történelmét.

Ráckövesi Péter, a Miskolci Zsidó Hitközség tagja kalauzolt el bennünket az épületben, és mesélt annak történetéről. Tervezője az a Ludwig Förster volt, aki Európa-szerte tervezett zsinagógákat, köztük Budapesten, a Dohány utcában álló épületet, aminek egyébként „kicsinyített mása” a miskolci templom. Neoromán stílusban épült, 1863-ban adták át, és 1 100 hívő találkozhat benne a szentséggel. Ami roppant izgalmas, hogy anno építésekor a neológ, azaz a reform, polgárosodott zsidóság elképzelései szerint épült. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Tóra-olvasó asztalt elől, a frigyszekrénynél alakították ki, valamint orgonát is terveztek az épületbe.

Kiátkozott rabbi

Az elképzelések akkora „szentségtörésnek” számítottak a szigorú ortodox hagyományokkal szemben, hogy a sátoraljaújhelyi főrabbinátus kiátkozta a miskolci rabbit. Ez olyan súlyos következmény volt, hogy inkább visszaépítették a tradícióknak megfelelő elrendezésűvé a zsinagóga belsejét. A történet egyébként nem ért itt véget, néhányan kiváltak a miskolci hitközségből, és saját helyet nyitottak a hitük gyakorlására.

A másik zsinagóga

Ezt leszámítva az ortodox hagyományoknak megfelelő a zsinagóga belseje. A nemeket különválasztották, a nők fent, míg a férfiak lent foglalnak helyet, de a szeparálás annyira fontos, hogy amennyiben egy térben imádkoznak, függöny választja el őket egymástól. A frigyszekrény, ahol a Tórát tárolják, elől található, a Tóra-olvasó asztal ugyebár most már újra középen.

Csak egy kis mellékes, de roppant érdekes információként említjük meg, hogy a városnak volt egy másik, szintén impozáns zsinagógája, a Palóczy utcán. Ezt azonban 1963-ban lebontották, amiről egy már-már hihetetlen pillanatfénykép is fennmaradt.

Na de visszakanyarodva a Kazinczy utcai zsinagógához: Péter mesélt nekünk a belső díszítésről is. Az uralkodó színek, a kék, az arany, a bordó hagyományoknak megfelelő választások: a sivatagban felállított imasátrak színei voltak ezek. A megjelenő motívumok keleti és európai eredetűek. Fontos velük kapcsolatban megjegyezni, hogy mértani alakzatokra korlátozódnak, mert a zsidó vallás tiltja az emberábrázolást. Így a keresztény templomokat díszítő arcokhoz hasonlóakkal nem találkozhatunk zsinagógákban.

Olyan nagyszámú volt régen Miskolc zsidó lakossága, hogy gondot jelentett beférni a templomba. Ezért néhányan előre kibérelték ülőhelyüket a padokon, hitközségi adó előrefizetésével. Ma névtáblák emlékeztetnek erre a sorok között. Tragikus adalék, mint azt Csíki Tamás, a Herman Ottó Múzeum 40. évkönyvében megjelent, A miskolci zsidóság a holocaust időszakában című tanulmányában leírja: A Holocaust helyi áldozatait tekintve, a városbíróság a csak Miskolcról elhurcoltak számát 8000, az 1945 júniusában készült jelentés 8900 főben határozta meg. 1946-ban körülbelül 2350 fő tartozott e felekezethez (az össznépesség 3 százaléka), vagyis – a vidéki települé­sekről beköltözőket figyelmen kívül hagyva – a miskolci zsidóság mintegy 78 százaléka hunyt el.”

A teljes írás ide kattintva olvasható el