Együttműködési megállapodás a Rabbiképző a Kaposvári Egyetem között

Sonline / K. G.

Ünnepélyes keretek között írt alá együttműködési megállapodást a Kaposvári Egyetem vezetése az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemével annak keretében, hogy a Rippl-Rónai Művészeti Kar ettől a félévtől elindította új kurzusát a magyarországi zsidó kultúráról és művészetről. Az összefogás egyedülálló Közép-Kelet-Európa oktatási rendszerében.

Az első hasonló jellegű felkérés, amellyel egy nem hittudományi egyetem kereste meg őket, mondta Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora, aki hangsúlyozta, ezentúl példaértékű módon kaphatnak objektív tájékoztatást a hallgatók az európai és magyar zsidóság történetéről és kultúrájáról.

Karuk kezdeményezte a kurzust, mutatott rá Hatos Pál, a Rippl-Rónai Művészeti Kar dékánja, mert a felelős értelmiségivé váláshoz hozzátartozik a tájékozottság. A zsidó és a magyar művészet az évszázadok során kölcsönösen gazdagította egymást, az egyetemes zsidó művészet átszövi a magyart. A kísérleti képzés a művészeti kar hallgatói számára nyitott, és lehetőséget ad arra, hogy nemzetközileg is elismert oktatók és szakemberek tanítsanak a témában Kaposváron.

A közös gondolkodás egyre inkább felértékelődik a mai világban, mert együttélésre vagyunk ítélve egy bonyolult nemzetközi helyzetben, emelte ki Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora. A művészeti kar hallgatói az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem támogatásával gazdagodhatnak művészi önkifejezésükben, legyen szó akár fotóról, vagy színjátszásról.

A középkortól máig tart az együttélés, és bár a holokauszt tragédiájára örökké emlékezni kell, mégis marad az optimizmus, hogy sok évszázad messzeségéből minden újrateremthető, mondta a megnyitón Schőner Alfréd. Felidézte, hogy valaha Kaposváron állt Magyarország legszebb zsinagógája, ahová ezer ember fért be. A szocializmusban állami tulajdonba került, majd miután a közelben lakótelepet építettek, középen meghasadt az épület. Ezért 1980-ban a honvédség felrobbantotta a zsinagógát, emlékezett. Az épület ékessége egy 2,5 méteres két bronz kőtábla volt, a jobb oldalin az ember és Isten közötti egységről szóló, a bal oldalin az ember és ember közötti kapcsolatokat szabályozó szöveg volt. A robbanás után a jobb oldali épen maradt, csak a bal hullott darabokra. A kőtáblák már nem építhetők újjá, de az emberi kapcsolatok igen, vonta le a tanulságot.

Repa Imre egyetemi tanár is felszólalt a megnyitón, aki szerint a mai világpolitikai helyzetben vissza kell találni a gyökereinkhez. Az egyetem kulturális kisugárzása középszerű marad, ha nem ismerjük a múltat, és az oktatók felelőssége, hogy olyan generációk növekedjenek fel, akik tudják, mi az a holokauszt. Ha a származásunkkal tisztában vagyunk, az segít megállni a helyünket a mindennapokban is, tette hozzá Repa Imre.

Az együttműködési megállapodást Szávai Ferenc és Schőner Alfréd rektorok, valamint Borbás Zoltán kancellár írták alá Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójának jelenlétében. Az eseményt Schőner Alfréd előadása követte az együttélés örökségéről.