Dr. Róna Iván: Meglett az eredménye, hogy szívvel-lélekkel dolgozik a turisztikai csapat

A 2024-es év turisztikai forgalmát meghatározó nemzetközi folyamatokról, a Dohány-komplexum tavalyi látogatottságáról, és a főbb szakmai marketingfogásokról kérdeztük dr. Róna Ivánt, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) turisztikai igazgatóját. INTERJÚ

– Vágjunk a közepébe: milyen volt a tavalyi év a Mazsihisz számára turisztikai szempontból?
– Jól sikerült, annak ellenére, hogy rossz előjelekkel indultunk. Ilyen volt az orosz-ukrán háború folytatódása, hiszen az orosz és az ukrán turisták elmaradása éreztette és érezteti a hatását egész Magyarországon. Óránként van orosz nyelvű idegenvezetésünk, s míg a háború előtt minden órában volt tíz-tizenkét orosz turista, a háború kitörése óta ők elmaradtak. Ennél azonban sokkal súlyosabb volt az október hetediki tragédia hatása, hiszen az izraeli beutazó forgalom egy pillanat alatt elapadt, márpedig a mi forgalmunk jó részét az izraeliek adták. 

Dr. Róna Iván a turisztikai igazgatóság irodájában

– Hogyan lehetett ilyen körülmények között a 2024-es évet tervezni?
– Mindig az adott év szeptemberében kezdődik a jövő évre vonatkozó tervezés előkészítése, és novemberre véglegesítjük a következő évi tervet. A 2024-es évre vonatkozóan ez nagyon nehézkesen ment, hiszen nem láthattuk előre a világpolitikai folyamatokat, nem tudtuk, hogy mikor ér véget az orosz-ukrán háború, s azt sem, hogy mikor lesz vége az izraeli harcoknak. Annyit láttunk, hogy nem jönnek a turisták. 

– Máshonnan sem? Nemcsak Oroszországból, Ukrajnából és Izraelből?
– Vannak olyan jelenségek, amelyekről nem szívesen beszél az ember, szóval arra én sem térnék ki részletesebben, hogy Izrael gázai hadműveletei milyen hatással voltak bizonyos turisták elmaradására. S most olyan turistákról beszélek, akik Nyugat-Európából érkeznek. Maradjunk annyiban, hogy  a gázai hadviselés olyan módon is érezteti a hatását, amire egyébként józan ésszel nem is gondolna az ember… Mondok egy példát: a Dunán érkező turistahajók utasai közül korábban eléggé sokan ellátogattak a Dohány-komplexumba, s tavaly azzal kellett szembesülnünk, hogy a hajókról igen kis létszámban jönnek hozzánk a csoportok. 

Fontosabb európai országok nemzeti ünnepei és egyéb, a turizmus számára fontos információi az iroda egyik falán

– Ennek ismeretében mit lehet mondani az elmúlt év forgalmáról és bevételéből?
– Konkrét számadatot óvatosságból még nem mondanék, de az már bizonyos, hogy túlszárnyaltuk a 2019-es évet, amit azóta is rekordévnek tekintünk, hiszen abban az esztendőben a látogatóink száma meghaladta az 565 ezret. 

– Mik befolyásolták a beutazó turizmus alakulását, hogy ilyen jó év lett a tavalyi?
–  Hadd kezdjem kicsit messzebbről! Létezik egy szakkifejezés, ami úgy hangzik: turisztikai konjunktúra index. A szakmában mi ezt röviden TKI-nek mondjuk, és azért tartjuk jónak és megbízhatónak, mert a piaci résztvevők alakítják. Úgy működik, hogy a szakmai szereplők bejelölik egy plusz 100 és mínusz 100 közötti skálán, hogy mit várnak a következő három, hat és tizenkét hónaptól. És ez az érték tavaly év elején mínusz egy volt. Ami azt jelenti: a szakma úgy gondolta, hogy legfeljebb stagnálás várható. S ezt olyan tényezők is alakítják, mint a világ legnagyobb sporteseményei, például a foci VB, a foci EB, vagy a nyári olimpia. Hiszen amikor Európában futball EB van, akkor az emberek az adott időszakban nem utaznak, legfeljebb csak abba az országba, ahol a bajnokságot rendezik. Annak az országnak ez jó, hiszen ott nő a fogyasztás, a szállodák kihasználtsága, a gasztronómiai és szuvenír költés. Tehát 

ezek azok a tényezők, amelyek óvatosságra intették a szakmát a 2024-es év tervezése során. A Mazsihisz turisztikai igazgatósága ráadásul érzi azt a felelősséget is, hogy a turisztikai bevételek elengedhetetlenek a Szövetség működéséhez. 

Bármilyen nehézség adódik, nekünk mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy  hozzuk az eredményeket. Hadd idézzem ennek kapcsán Kunos Pétert, akitől örökre megtanultam azt a mondást: „nyáron nagyon meleg van, télen nagyon hideg van, ősszel és tavasszal meg esik az eső, vagyis a magyarázkodás senkit sem érdekel, hanem hozni kell az eredményt”.  

– Ez esetben ez hogyan történt? Azaz milyen eszközökkel, módszerekkel sikerült túlszárnyalni a 2019-es évet?
– Az volt a cél, hogy a fentebb említett negatív hatásokat ellensúlyozzuk, és Kunos úr szavaival élve hozzuk azt az eredményt, amit a közösség joggal vár el. Röviden úgy tudok a kérdésre válaszolni, hogy előremenekültünk, és olyan megoldásokat kerestünk, amik segíthetik a várható veszteség pótlását. Ilyen megoldás a csoportos turizmus megerősítése, aminek azért van jelentősége, mert mióta az internet alakítja az életünket, a legtöbben már nem a csoportos utazást veszik igénybe, mint harminc, negyven, ötven éve, hanem megszervezik saját maguk az utazásukat a repülőjegy lefoglalásától kezdve a szálláskeresésen át a látnivalók megtervezéséig. Tehát 

azt találtuk ki, hogy ráerősítünk azokra, akik inkább csoportosan utaznak, ami tehát visszaszorulóban van, de azért még mindig jelentős szegmens, elvégre kényelmes: a turistának az utazási irodák minden profin leszerveznek, a repülést, a szállásfoglalást és a programokat. 

Mivel hatékonyan tudtunk és tudunk együttműködni a csoportos beutazásokat szervező irodákkal, így elértük, hogy nőtt a hozzánk látogató csoportos turisták létszáma. A fentieken túlmenően a bevételek alakulásában nagyon fontos szerepet játszik az online marketing, ami nagyon sok lehetőséget rejt, és ezeket mi igyekszünk kihasználni.

– Hogyan működik ez? A gyakorlatban mit jelent „az online marketing kihasználása”?
– A turizmusban kétfajta marketinget ismerünk, az egyik az úgynevezett invitatív, a másik az informatív promóció. Az invitatív az, amikor az egyéni utazók a célcsoport, akik az utazásukat tervezgetve az interneten keresgélnek egy-egy ország vagy város legfontosabb látnivalói után. Ezt kihasználva nekünk az a feladatunk, hogy benne legyünk abban a kínálatban, amiből a Budapestre utazók választanak. Budapesten ez a kínálat magában foglalja a parlamentet, az operaházat, a budai várat, a Bazilikát, és a Dohány-komplexumot. 

Ha tehát az egyéni utazó bárhol Európából rákeres a budapesti nevezetességekre, akkor nekünk különböző algoritmusok révén meg kell jelennünk az ő képernyőjén. 

Ráadásul nekünk van egy olyan szolgáltatásunk, ami rugalmas zsinagóga-látogatást tesz lehetővé. Sok helyütt konkrét időpontot kell foglalni, és ha abban az időpontban a turista nincs ott az adott helyen, teszem azt a Sagrada Familia templomnál vagy a Notre Dame-nál, akkor hiába fizette ki online a belépőjegyét, nem fog tudni bemenni. Azaz elbukta a pénzét. Nálunk más a helyzet: ha a látogató előre megveszi a jegyét online, akkor a vásárlástól számítva kilencven nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy eljöjjön a Dohány-komplexumba. 

– Ez volt az invitatív promóció. És mi az informatív? 
– Ezt akkor kell használni, amikor egy turista nem tervezte be előre, hogy meglátogatja a Dohány utcai zsinagógát, de az okos eszközöknek köszönhetően mi jelezni tudjuk neki, hogy a zsinagóga közelében jár, érdemes volna benéznie. És ehhez járul az úgynevezett „fast lane” szolgáltatás, amit nevezhetünk magyarul gyorsítósávnak akár. Ez azt jelenti, hogy a látókörünkbe került turistának azt kommunikáljuk: ha most azonnal online megveszi a belépőjét, akkor nem kell sorba állnia, hanem a „fast lane” sorban, azaz a gyors sávban bejöhet. 

Munka közben. Fotók: Mazsihisz.hu

– Ha már a belépő szóba került: szerintem eléggé sokba kerül a jegy. Egy felnőtt belépő 13 ezer forint, és a diákjegy is több mint 10 ezer. Egy családnak még családi kedvezménnyel is húzós kiadás.  
– Nem, a mi áraink európai viszonylatban olcsók, ugyanis mindig az alapárat kell nézni, s azt, hogy az mit foglal magában. Lehet, hogy az ember olcsóbban bemegy a Notre Dame-ba, csakhogy azért a pénzért még nem kapott semmit. Ha a kriptákat is meg akarja nézni, ha vezetett túrát szeretne, ha a katedrálison belül egyéb helyekre is be szeretne menni, akkor az alapáron felül jócskán fizetnie kell mindenért. Nálunk viszont az alapárban minden benne van, vagyis a zsinagóga, a hősök zsinagógája, a zsidó múzeum, a gettómúzeum stb., és ezen kívül még a vezetett túrák is több nyelven. 

– Mikor indul az idei szezon?
– A keresztény húsvét után, ez a kontinensen mindenütt így van. Ha a tavalyi eredményeket nézzük, akkor remélhetőleg idén is rekordforgalmunk lesz. 

– Az izraeli turisták mikor térhetnek vissza?
– Már többször nyilatkoztam, hogy a turizmus a béke iparága: ha béke van, akkor van turizmus, ha nincs béke, akkor nincs turizmus. Ráadásul nehezítette az izraeli beutaztatást az is, hogy csillagászati áron mentek a repülőjegyek, mert sokáig csak az izraeli légitársaságok repültek. S mivel most már megjelent a konkurencia, az árak is lejjebb mennek majd. 

– Tudtommal tervben van a vidéki zarándokturizmus erősítése is. Ezen a téren mi várható? 
– Érdekeltek vagyunk az objektumaink révén Miskolcon, Nagykállón, Makón. Ezeket a helyszíneket igyekszünk promotálni, és arra törekszünk, hogy amikor a zarándokturista megjön, képesek legyünk neki valami extrát, valami különlegeset nyújtani, s ezen már dolgozunk. S hadd emeljem ki a csapatomat, mert fantasztikus munkatársaink vannak, akik szívvel-lélekkel, teljes erőbedobással dolgoznak a pénztárosoktól kezdve a jegykezelőkön át az idegenvezetőkig. Tudják, hogy nagy rajtunk a felelősség, ezért mindent megtesznek azért, hogy aki egyszer már járt nálunk, az odahaza majd örömmel mesélje el a szomszédjának, hogy milyen csodálatos élményekben volt része.