20 év a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokban

2009. Október 04. / 19:51


20 év a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokban

Szilágyi Iván Péter / Mazsihisz


Az Izrael Állam és a Magyar Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulója alkalmából a Magyar Külügyi Intézet és Izrael Állam Nagykövetsége politikai konferenciát rendezett 2009 szeptemberében.


A konferencián a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokról, Izrael és az Európai Unió viszonyáról, valamint a közel-keleti térség kihívásairól a téma nemzetközileg is elismert előadói, szakemberek és politikusok beszéltek. A konferencián jelen voltak többek között Rafael Barak, Izrael Állam Külügyminisztériumának államtitkára, Iklódy Gábor a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának szakállamtitkára, valamint Prof. David Menashri Irán szakértő.

Az eseményt Aliza Bin-Noun Izrael Állam nagykövet asszonya és Terényi János a Külügyi Intézet igazgatója nyitotta meg. Megnyitóbeszédet mondott Szabó Vilmos külügyi államtitkár és Fónagy János országgyűlési képviselő, utóbbi elmondta: „Magyarország és Izrael is demokrácia, hazánknak – mint a kommunizmustól megszabadult országnak – a globális kihívások közepette főbb szövetségesként az olyan országokra kell tekintenie, ahol érvényesül a piacgazdaság és a demokrácia. Izraelben pedig ezek már korábban érvényültek, mint Magyarországon.”

diplom__cia_konferencia_3.jpg
Fónagy János

Szabó Vilmos külügyi államtitkár a konferencia szünetében kifejtette: „Magyarország a régi rendszer utolsó időszakában, a kommunista országok között elsőként vette fel a kapcsolatot Izraellel. Az elmúlt két évtizedben töretlen, egyre több szálon összekapcsolódó együttműködés alakult ki a két ország között. Összekötnek bennünket hivatalos és magánjellegű, családi és rokoni kapcsolatok egyaránt. Nagyon fontos szerepet tölt be ebben a magyarországi zsidó közösség és az Izraelben élő magyar ajkú zsidóság Magyarországhoz való ragaszkodása.

Magyarország és Izrael viszonyában a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta nem volt és most sincs olyan probléma, nézeteltérés, amely beárnyékolná kitűnő és egyre bővülő kapcsolatainkat. Annál nagyobb baj viszont, hogy Európa szerte visszatértek olyan elfeledettnek hitt ideológiák, mint a sovinizmus, rasszizmus és az antiszemitizmus. Nem szabad hagynunk elfeledni, hogy mi történt a XX. században… Az utat, amelyen keresztül eljutott az ország a holokauszthoz. Az oktatáson keresztül fel kell készíteni a fiatalokat erre a veszélyre!” - mondta az emberi jogok mellett elkötelezett államtitkár, aki aláhúzta: a demokratikus pártoknak ebben a témában feltétlenül konszenzusra kell jutnia. A kormány teljesen egyértelműen foglalt állás a szélsőségek ellen. Szabó Vilmos úgy érzi, hogy Magyarországon többségben vannak azok, akik a demokráciában hisznek és elutasítják a gyűlöletkeltést.

A rendezvényen részt vett és előadást tartott Szent-Iványi István, akit az elmúlt ciklus legaktívabb magyar EP-képviselőjének választottak. Őszinte hangú beszédében ismertette az Európai Unió Izraellel való kapcsolatait és azt, hogy tapasztalatai szerint néhány európai parlamenti képviselő nem rendelkezik kellő ismerettel Izraelről és a közel-keleti konfliktusról. Sokukat nem is érdekli a téma vagy nincsenek pontosan, objektíven tájékoztatva róla. Akik mégis, azoknak nagyobb része elfogadja és támogatja a zsidó államot, míg a kritikusok között a radikálisok mellett sok kommunista és baloldali képviselő is található. A kelet-európai országok csatlakozása óta megnőtt az Izraellel szimpatizáló képviselők aránya.

diplom__cia_konferencia_1.jpg
Feldmájer Péter, Szent-Iványi István


A konferencián részt vett Dr. Lednitzky András a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, aki honlapunknak elmondta: Dél-Magyarország fővárosában 140 izraeli diák tanul orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi fakultáson. „Ezen diákok többsége -az egyetem megismerésén túl - semmilyen ismerettel sem rendelkezik az országról, de nagyon érdeklődőek! Többségükben pozitív véleményük van Magyarországról, ahol egy olyan, értékálló diplomát kapnak, amit egész Európában elfogadnak, és nem kell honosítaniuk. A magyar diákokkal nagyon jó kapcsolatokat alakítanak ki, szívesen fogadják a szegediek albérleteikbe őket. Több közülük a vallásos, mint a nem vallásos, de a nagyobb ünnepekre eljárnak. Hozzátenném, hogy az egész országban több mint 800 izraeli diák tanul.”

1989. szeptember 18-án, hosszas előkészítések és diplomáciai tapogatózások után vették hivatalosan a két ország között 1967-ben a hatnapos háborút követően megszakított- diplomáciai kapcsolatokat. Horn Gyula akkori külügyminiszter és izraeli kollégája, Moshe Arens írta alá Budapesten, a magyar külügyminisztériumban a kapcsolatok újrafelvételéről szóló dokumentumot.

A tárgyalások előtt a magyar pártvezetés konzultált a szovjet vezetéssel, akik hallgatólagos beleegyezésüket adták a kéréshez. A hazai úgynevezett ortodox kommunisták kritizálták a lépést-hasonlóan az arab országokhoz (Iránon keresztül lettek tájékoztatva), akik nem leplezett ellenszenvvel viseltettek a közeledés hírére. Emiatt sokan attól tartottak, el fogjuk veszíteni a kommunizmus alatt jelentős szerepet betöltő Arab-piacainkat.

A diplomáciai kapcsolatok felvételében nagy szerepe volt a pártvezetés reformok és Nyugat felé nyitott részének, a magyar és izraeli diplomáciának, de kezdetben még az irodalomnak is-ugyanis a két ország először kulturális és gazdasági téren, rendezvények keretében közeledett egymáshoz. Az első jelentős lépés az volt, hogy engedélyezték a „Jeruzsálem” című könyv, 70 ezer példányban történő kiadását Magyarországon.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
A magyarországi Soá, mint a vak bizalom története (+ videó)
Zsidó világ
Már lehet jelentkezni az idei Kiskunhalasi Zsidó Táborba
Kultúra
Egy lembergi család titokzatos múltja
2020. Február 10. / 15:01

Egy lembergi család titokzatos múltja

Kommentek