115 éve találta fel egy zsidó házaspár a játékmackót. Igen, még azt is…

2017. Április 29. / 21:44


115 éve találta fel egy zsidó házaspár a játékmackót. Igen, még azt is…

De egyáltalán hogyan lett a hatalmas és félelmetes medvéből cuki, odabújós gyerekjáték? Ez is csak a zsidóknak juthat eszébe, ha jól odafigyelnek az amerikai elnökre: az orosz pogromokon át vezet az út a mindenkiben meglévő gyermeki lélekig.


A huszadik század legelején, az 1902-es évben két amerikai állam, Louisiana és Mississippi összevesztek azon, hol is húzódik közöttük a határ. A kormányzók megkérték a hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy fáradjon le igazságot tenni a helyszínre és Theodore Roosevelt úgy döntött, hogy akkor már vadászik is egy kicsit – medvére. Ezzel az elhatározással indul a kedves plüssmackó születésének története.

Az elnöknek ugyanis ebben az esetben nem volt vadász-szerencséje és erről a sajtó nem mulasztott el beszámolni a megfelelő terjedelemben. Az egyik vadásztárs, hogy megmentse a macik által megtépázott elnöki tekintélyt, becserkészett és kiköttetett egy nagyobbacska bocsot, hogy Roosevelt kényelmesen kilőhesse. Erre azonban az elnök nem volt hajlandó, megalázóan sportszerűtlennek érezte, hogy a medve még csak esélyt se kapjon, úgyhogy visszautasította a felajánlást, nem bántotta az áldozati mackót.

A publikum természetesen imádta a nemes önkorlátozást, rajzok és cikkek követték egymást az elnök és a medve páros jelenetéről. Az eset nem kerülte el a Brooklyn-i Michtom házaspár figyelmét sem.

A férj, Morris, tizenévesen, egyetlen fillér nélkül érkezett meg az új világba az orosz pogromok elől futva, itt vette el Rose-t, hogy együtt vigyék filléres árukat kínáló kiskereskedésüket, amely roppant szerény megélhetésüket biztosította. Nem csoda, hogy Michtomékat, a kis zsidókat különösen megindította, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke nem hajlandó erőszakra a kiszolgáltatottakkal szemben, Morrisban elevenen élhetett még a pogromok emléke. Neki jutott eszébe, hogy az ügyes kezű Rose csinálhatna valami hasonló kismacit ahhoz, amely az újságok rajzaiban szerepelt, a boltban úgyis árultak már apróbb játékokat.

Rose_Michtom_maci.jpg

Rose Michtom még aznap éjjel elkészítette plüssből a kismaci-formát, varrt neki gombszemeket és Morris kitette a kirakatba reggel a Teddy – Theodore Roosevelt – mackójának nevezett új játékot. Estére tucatnyi megrendelést kapott belőle és úgy döntött, hivatalosan is megkéri az elnököt, hadd használhassa a becenevét a plüssmackóra. Elküldték neki postán a prototípust, legyen a gyerekeié és egyúttal engedélyt kértek a névhasználatra. Teddy elnök köszönte szépen a figyelmes ajándékot és bár kételyeit fejezte ki, hogy az ő keresztneve valóban segít-e eladni a terméket, azért tudatta, hogy nyugodtan használhatják. És elindult a sorozatgyártás.

A kis bolt egy idő után már semmilyen más áruval nem foglalkozott, Roosevelt pedig felhasználta a macit az újraválasztási kampányában. A kiskereskedés hamar birodalommá változott, a játékmackó lábacskái előtt hevert a világ. A zsidók, akik szegényen, megverten, menekültként érkeztek az Egyesült Államokba, maguk lettek az amúgy felettébb kétséges „amerikai álom” legfőbb bizonyítékaivá: egy-két nemzedéken belül a felső középosztályba emelkedtek vagy éppen a legfelső elitbe. És úgy tűnhetett Michtomék, Morris és Rose példáján, hogy ehhez nem kell más csak kreativitás, alázat és szorgalom. Ezt a szép mesét is a nagy zsidó bevándorlásnak köszönhetjük nem kis részben.

A Michtom-házaspár soha nem felejtette el, honnan érkeztek: rengeteg pénzzel támogatták a zsidó segélyszervezeteket, köztük a Hebrew Immigrant Aid Societyt, a zsidó menekültek segítőit, akik ma a háború sújtotta Szíria földönfutóvá vált lakóit támogatják. Nem felejtették, bármennyire beérkeztek az „új Ígéret Földjén”, hogy szeretniük kell a jövevényt, mert maguk is jövevények voltak egykor Amerika országában.

Cikk_aljara_lila_.jpg

A játékmackó, a könyörület szelleméből született pihe-puha plüssállat a könyörület szelleméből született és több millió példány kelt már el belőle világszerte az eltelt 115 évben és egészen a ’70-es évekig a család tulajdonában maradt a gyár. Az eredeti plüssmaci pedig, Theodore Roosevelt gyerekeinek ajándéka ma a világ legnagyobb múzeumi komplexumában, a Smithsonian-ben várja a látogatókat.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Közélet
Fritz Zsuzsát a Bálint Ház élén Kenesei Marcell váltja
Közélet
Carl Lutz nyomában sétálhatunk Pesten
2020. Szeptember 04. / 16:59

Carl Lutz nyomában sétálhatunk Pesten

Kommentek