Ráskai Szabolcs grafikusművész: Ez a kor szembemegy az elmélyüléssel

2021. Március 02. / 09:45


Ráskai Szabolcs grafikusművész: Ez a kor szembemegy az elmélyüléssel

Szerző: Kácsor Zsolt

A napokban írtunk  Cserna-Szabó András Rézi a páczban című új, gasztrohistorikus könyvének zsidó tárgyú vonatkozásairól, és cikkünk megjelenése után hívták föl figyelmünket arra, hogy a kötet más módon is kapcsolódik a zsidó közösséghez. A könyv illusztrátora ugyanis az a Ráskai Szabolcs képzőművész, aki a BZSH Scheiber gimnázium rajztanára. Vele beszélgettünk.


Két zsidó tárgyú gasztro-esszé is helyet kapott Cserna-Szabó András Rézi a páczban című kötetében, az egyik az „Ahány ház, annyi sólet – avagy egy prágai német zsidó szakácskönyvről” címet viseli, a másik pedig a „Budapest, 5659. Ádár hóban – avagy az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről” címet kapta. Ez adta az apropót, hogy írjunk róla, holott fontos mozzanat az is: a szép kivitelezésű kötet illusztrátora Ráskai Szabolcs, aki két éve tanít a BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában: vizuális kultúra órákat, valamint érettségi előkészítőket tart 12-13. évfolyamosoknak. 

Ráskai Szabolcs a képzőművészeti egyetemen végzett grafikusművész. Önálló alkotói tevékenységén kívül nem csak a Scheiberben dolgozik, hanem az egri Eszterházy Károly Egyetem vizuális művészeti intézetében tanít grafikusokat

Megkérdeztük tőle, hogy a Scheiberben mire helyezi a hangsúlyt, a művészettörténetre, a stílusokra, a korszakokra vagy a gyakorlati munkára. Mint mondta, a Scheiber közegében a nem fakultációs csoportokban a gyakorlati feladatokra teszi a hangsúlyt, azaz kiad egy kreatív feladatot, s annak a megoldási lehetőségeit várja, az elméletet ebbe a negyvenöt percbe szerinte nem kell belesűríteni. Más a helyzet a fakultációs órákon, amelynek keretében a diákok tudatosan készülnek a képzőművészi pályára, hiszen ezeken a foglalkozásokon teljes egészében végigveszik a művészettörténetet. Most is van egy diákja, aki komoly elméleti képzést kap, mivel kurátor szeretne lenni.

kép1.jpgRáskai Szabolcs illusztrációi a Rézi a páczban című kötethez

Arra a kérdésünkre, hogy a Scheiberben az intézmény jellegéből adódóan a diákok kapnak-e valami pluszt a zsidóság képzőművészetéből, Ráskai Szabolcs úgy fogalmazott: „nem zsidóként kerültem az iskolába, ezzel a kultúrával nekem még ismerkednem kell, de természetesen próbálok olyan közeget teremteni a diákok számára, amibe a zsidó képzőművészet fontos helyet kap. Az már más kérdés, hogy a rajztanításnak eléggé lent van az ázsiója, az elmúlt tíz évben heti egy órára csökkent a rajzóra mennyisége. A gyerekek önhibájukon kívül nem kapják meg a szükséges alapokat ahhoz, hogy a kellő alapra komplett feladatsorokat húzzunk föl akár a zsidóság témakörében is”. 

S hogy miért alacsony a rajztanítás megbecsültsége éppen napjainkban, amikor az internet világát a grafika uralja? Nem realizálódik a gyerekekben, hogy grafikusok által rajzolt internetes világban élünk? Erről  Ráskai Szabolcs kifejtette: „a vizuális effektusok valóban jelen vannak a mindennapi életben, de éppen a folyamatos jelenlétük révén oltanak ki olyan ingereket, amelyek a vizuáliskultúra-neveléshez nagyon fontosak lennének. Elsősorban a kontemplációt, az elmélyülést elősegítő ingerekre gondolok”. 

kép2.jpg

Szerinte olyan képekre van szükség, amelyek képzeteket keltenek, azaz meghatározóak a gyerekek fejlődésében, és az ilyen képek befogadásához meg kell állni, oda kell figyelni, az ilyen képekre időt kell szánni. Ez a kor azonban az elmélyüléssel szembemegy, és nem a befogadást támogatja, hanem a felpörgést. Mint hozzátette: „és akkor mit csináljon ezzel szemben a tanár heti egy rajzórán? Nem mondom, hogy lehetetlen, de nehéz”. 

(Címlapfotó: Mátrai Erik)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek