Kácsor Zsolt: Doktor Moll és a nők szentélye

2019. Február 09. / 19:34


Kácsor Zsolt: Doktor Moll és a nők szentélye

Szerző: Kácsor Zsolt

A minap azt mondta egy nő Doktor Mollnak, hogy addig nem teszi be a lábát a zsinagógába, amíg fal választja el a nőket a férfiaktól, s hiába magyarázta Doktor Moll, hogy ez az úgynevezett fal nem azt akarja jelezni, hogy a nők bármiben is alsóbbrendűek volnának a férfiaknál,


és nem is arra akar utalni, hogy a férfiak bármiben is felsőbbrendűek volnának a nőknél, Doktor Mollnak be kellett látnia, hogy ennek a nőnek a maga önbecsülése szempontjából igaza van, aztán Doktor Moll beszélgetett egy vallásos zsidó férfival, aki azt mondta, hogy a nőket és a férfiakat elválasztó falat nem lehet fölszámolni a zsinagógában, mert ha ezt  fölszámolnánk, akkor a hagyomány alapjának egyik fontos felépítményét távolítanánk el az életünkből, ez a fal ugyanis nem csupán arra való, hogy elválassza a nőket és a férfiakat egymástól, hanem arra is, hogy kijelölje a vallásos ember mozgásterét, pontosabban nem csak kijelölje, hanem szimbolizálja, és az efféle határkijelölések és szimbólumok a hagyományt tiszteletben tartó zsidó ember számára roppant fontosak, és Doktor Mollnak be kellett látnia, hogy ennek a férfinak a maga önbecsülése és hagyománytisztelete szempontjából szintén

igaza van,

s amikor Doktor Moll legközelebb zsinagógába ment, észrevette magán, hogy a fal ellenére milyen gyakran tekint át a női oldalra, s akkor elkezdte figyelni saját magát, azt akarta megtudni, hogy mikor és miért pillant át a női oldalra, majd fél óra múlva döbbenten állapította meg magában, hogy amikor éppen nem a könyvet bújja, hanem a fejét a padból fölemelve szétnéz, akkor először mindig a nőkre téved a tekintete, pontosabban nem is a nőkre, hanem a női oldalra általában, a gyakoriság kérdése tehát megoldódott a folytonos bámulatban, de a miértre Doktor Moll nem talált választ, miért van az, hogy az ember tekintete folyton 

a női oldal felé 

kalandozik, ez azért fura, majd Doktor Moll arra gondolt, hogy a Bét Sálomban neki könnyű dolga van, elvégre a nők és a férfiak legalább egy szinten vannak egymással, még ha egy szétszedhető és átlátszó paraván el is választja őket egymástól, de azért a távolság közöttük nem jelentős, ám azonban viszont milyen lehetett azokban a zsinagógákban imádkozni, tűnődött el Doktor Moll, ahol a nők a karzaton ültek, a férfiak fölött, ott azért eléggé feltűnő lehetett, hogy a fej folyton fölfelé fordul, pontosabban szólva ez annyira nem is lenne feltűnő, mert akár a könyvet bújja, akár nem, az ember voltaképpen mindig fölfelé tekint, 

az örökkévalóság irányába, 

és ha Doktor Moll jobban belegondol, márpedig miért ne gondolna jobban bele, akkor arra a megállapításra jut, hogy nők nélkül nincs zsinagóga, miképpen az örökkévalóság nélkül sem, és ha ezt magában tisztázza az ember, akkor képes elfogadni azt a külső és belső falat, ami a továbbiakban tehát  nem is fal többé, hanem a határtalanság végessége és végtelenség határa, átlátszó és szétszedhető, de masszív konstrukció, akár egy valóságos és szimbolikus pusztai szentély.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek