Első fotókiaggatás: „Helyből elemel”

Első fotókiaggatásom címmel megnyílt Kardos Gábor fotókiállítása a Csányi5-ben (Budapest, VII. ker. Csányi utca 5.) Az 55 éves fotós az MTI világosítójaként kezdte a szakmát, több mint 30 éve szabadúszóként dolgozik. A javarészt portrékból álló, zsidó tematikájú tárlatot  Müller Péter Sziámi költő, zenész, előadóművész nyitotta meg. A kiállításmegnyitón Kardos Gáborral és Sziámival készítettünk interjút.

Miért kellett ilyen sokáig várni erre a kiállításra?

Kardos Gábor: Most volt rá lehetőség.

Nem mondja komolyan. Hiszen remek fotós!

Kardos Gábor: A szakmámban ez nem így működik. Azért kezdtem el a kiállítás anyagával foglalkozni, mert fotósként már nem volt megrendelésem. Nem akartam elfelejteni fényképezni, és arra gondoltam, hogy elmegyek olyan eseményekre, ahol olyan embereket fotózhatok, akiket jó hallgatni és jó megismerni.

Korábban nem érzett vágyat arra, hogy kiállítson?

Kardos Gábor: Ilyen jellegű vágy biztosan minden fotósban van, de hát nem voltak olyan jellegű képek, amelyeket kiállíthattam volna. Korábban különböző cégeknek dolgoztam, s a céges jellegű képek nem alkalmasak arra, hogy az ember tárlatot állítson össze belőlük.

Hány év termését láthatjuk a falakon?

Kardos Gábor: Négy-öt év. Egy kép van köztük, ami tíz éve készült. Ez úgy van, hogy gyűlik az anyag a winchesteren, és az ember próbálja megszűrni őket, hogy a nagyítás költsége beleférjen a pénztárcába.

Miért fotókiaggatás lett a cím?

Kardos Gábor: Mert a kifejezésben benne van az agg szó. Erre mondta Müller Péter Sziámi, hogy nem biztos benne, hogy az ilyen szóviccekre szükség van, de hát tényleg megaggultam, mire ez a kiállítás összejött.

Én meg azt hittem, valamiféle szerénykedés. Pedig ezekre a képekre nem kell szerénynek lenni.

Kardos Gábor: Nehéz ezt megítélni. Miközben az ember csinál valamit, talán egészen mást lát belőle, mint egy külső szemlélő. Örülök ezeknek a képeknek, és büszke vagyok rájuk, de nehéz megítélnem, hogy mitől jók vagy mitől rosszak, illetve mennyiben más egy másik fotós képe ugyanarról a személyről.

S ha már itt vagyunk az első kiállításmegnyitón, kedvet kapott a másodikhoz?

Kardos Gábor: Rajtam nem múlik. De azon sok múlik, hogy taxizom, nem tudom, mondtam-e már?

Nem.

Kardos Gábor: Szóval fél éve taxizom, mert nem tudok megélni a szakmámból. Kevesebb idő jut a fényképezésre. De nem akarom a fényképezést abbahagyni, és azonnal otthagyom a taxizást, amint lehetőség nyílik arra, hogy visszatérjek a szakmámba. 

Melyik a kedvenc képed a kiállított portrék közül?

Müller Péter Sziámi: Ezt azért nem tudom megmondani, mert sokdimenziósnak tartom ezt a kiállítást, és dimenziónként van egy-egy kép, amit nagyon szeretek.

Mit gondolsz arról, hogy csupa fekete-fehér fotót láthatunk? Kedvedre való? Művészi vagy művészies? Vagy avíttas ma már a fekete-fehér kidolgozás?

Müller Péter Sziámi: Alapvetően mint eszközt nagyon szeretem, mert helyből elemel attól az olcsó fotórealizmustól, amit a digitális fotózás óhatatlanul meghozott. Félre ne érts, nem vagyok a digitális technika ellensége. Csak szerintem az avatatlanok kezébe annyira minőségi eszköz került, hogy nehéz megpillantani azt a határvonalat, ami után művészi teljesítménnyé súlyosodik egy-egy fotó. 

Müller Péter Sziámi és Kardos Gábor

Hol húznád meg ezt a határvonalat?

Müller Péter Sziámi: Jó téma, nem tudok rá könnyű választ adni, és csak bizonyos fajta fotók esetén tudnám megfogalmazni. Ha már itt portrék vannak: egy portrénál akkor gondolom, hogy műalkotás születik, ha a zársebességen belül nem lehet meghatározni, hogy melyik nanoszekundum kapta el magát a személyiséget.

Milyen pontos fogalmakat használsz. Te fotóztál?

Müller Péter Sziámi: Muszáj volt, mert filmrendező szakon tanultam, és operatőri ismereteken belül kötelező tantárgy volt a fotó. De nem vagyok jó fotós.

Honnét tudod?

Müller Péter Sziámi: Onnét, hogy csak néha csinálok egy-egy jó képet, és mivel ez nem szisztematikus, nem nevezhetem magamat  fotósnak. Tudod, a vak tyúkot is szemen találják olykor.

Végül egy más jellegű kérdés: idén is fogunk veled találkozni a Zsidó Kulturális Fesztiválon. Mivel készülsz?

Müller Péter Sziámi: Naprakész kérdés, mert tegnap hívtak föl, hogy számítanak rám. A tavalyi Seress-est a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában jó és egyszeri élmény volt, a kollégáimmal pedig több műsorunk van, ami illene a zsidó fesztiválra, de hadd kérjek egy kis időt, míg kitaláljuk, mi legyen.