Akédat Jichák – Izsák megkötözése: A Holokauszt 80 Emlékév záróakkordja

Március 30-án telt házzal, hatalmas sikerrel mutatták be a Rumbach zsinagógában Teszter Nelli és Nógrádi Gergely főkántor Akédát Jichák – Izsák megkötözése című zenés oratóriumát. Az ősbemutató mélyen megérintette a közönséget: a monumentális és megrendítő alkotás nem csupán egy lenyűgöző zenei esemény volt, hanem a Holokauszt 80. emlékév záróakkordja is, egyben tisztelgés a soá áldozatai előtt.

Az oratórium az egyik legismertebb bibliai történetet dolgozta fel: Izsák feláldozásának parancsát, amely az emberi hit végső próbatételét jeleníti meg. A bemutatott darabban Izsák sorsa allegorikus értelmezésben egybeforrt a hatmilló elpusztított mártír sorsával, miközben Ábrahám engedelmessége a feltétlen hit mementójaként tűnt fel.

A lenyűgöző előadói gárda:

• Az Úr angyala: Gábor Audrey
• Narrátor: Klein Judit
• Sára: Masa Anita
• Izsák: Dési Tamás
• Ábrahám: Nógrádi Gergely
• Az Úr: Fekete László

A Bálint Ház kórusa és az Akédat Jichák Kamarazenekar tökéletes harmóniában és hozzáértéssel közreműködött az előadás során, míg a vezénylést és a zongorakíséretet maga a zeneszerző, Teszter Nelli látta el. A hangszerelésben Kuna Márton és Kuna Bence mesteri munkája köszön vissza.

A megnyitó beszédet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alenöke, dr. Nógrádi Péter mondta el, akinek szavai mélyen tükrözték az előadás drámai esszenciáját. Beszédében kiemelte, hogy Niszán hónap első napján sorsszerű e jelentőségteljes darab bemutatása, ami megelőlegezi a rabszolgaság házából való szabadulást, Peszáhot, a kivonulás ünnepét. Köszöntőjében méltatta a szerzők tehetségét, valamint a bibliai történet és a zsidó hagyományok iránti alázatát. Majd emlékeztett rá, hogy Izsák történetének pont az az egyik tanulsága, hogy az Örökkévaló végül is nem kívánja meg Ábrahámtól, hogy áldozza fel szeretett fiát, Izsákot – ezzel különböztetve meg a zsidók istenábrázolását és hitét a korabeli népek, más vallások ember áldozatot követelő istenképétől.

dr. Nógrádi Péter a Rumbach zsinagógában

Az oratórium dalszövegei rendkívüli érzékenységgel kapcsolták össze az ismert tórai történet sorait a modern kor tragédiájával. A holokauszt emlékezete nem merülhet feledésbe. Az elpusztított tömegek fájdalmas történetei szavakba nem önthetőek, ám Teszter Nelli és Nógrádi Gergely most mégis kísérletet tett rá, és ehhez a legautentikusabb forrásunkra támaszkodtak. A Tóra lett a kormányosunk a történelem viharait és az őstoposzként felidézett izsáki sorsot elszenvedett bárkánkon. Mi pedig alámerülünk, hogy átélhessük ezt a páratlan zenei előadást.

Képek: Szabó Celesztina és Ritter Doron / Mazsihisz

Zucker-Kertész Lilla

dr. Nógrádi Péter az eseményen elmondott beszéde itt olvasható:

Hodes Tov! Ros Hodes Tov! Savua Tov! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A zsidó időszámitás szerint ma van Nissan hó első napja. Nem is lehetne szebb és méltóbb napot találni egy olyan jelentőségteljes zsidó oratórium ősbemutatójára, mint az Akédat Jichak, Izsák megkötözése, amelyet nemsokára meghallgathatnak. Józsué rabbi azt mondja: Az Örökkévaló Nissan hónapban teremtette világot. Aki kicsit is járatos a zsidó ünnepekben, a zsidó időszámításban az tudja, hogy a zsidó újévet – év fejét - Ros Hasanakor ünnepeljük, ami Tishrei hónapban van.

A kabbalisták és a chaszid mesterek értelmezésében a fizikai világot Tishrei hónapban teremttette meg az Örökkévaló, de Joshua kabbalista rabbi szerint a teremtés "gondolata" vagy ötlete Nissan hónapjában jött létre az isteni elmében. A Talmud szerint a zsidó nép három pátriárkája – Ábrahám, Izsák, és Jákob mind Nissan hónapban született és hunyt el.

Nissan első napján az Örökkévaló megmutatta Mózesnek a félholdat, és azt mondta neki: "Amikor így látod a holdat, szenteld meg [az új hónapot]." Ezzel beköszöntött az első zsidó hónap, és elkezdődött a holdnaptár, amelyet azóta is követünk. És nemsokára Nissan hónap 15-én elkezdődik a Pesach ünnepe, a zsidó népnek az Egyiptomból való megszabadulásának az ünnepe.

A szerzők nagy gonddal, összefogással, átütő tehetséggel, a Tóra iránti tisztelettel és hűséggel írták meg az oratóriumot. És ugyanezzel a tisztelettel és átéléssel adják elő. Jelkép értékű,  hogy a mű első bemutatójára itt a Rumbach zsinagógában kerül sor, amely szakrális tér, de egyben zsidó kulturális térként is működik. Köszönjük Kiss Henriett igazgatónak és Komor Csi igazgatói munkatársnak, hogy otthont adtak és segítették ennek a bemutatónak a létrejöttét.

Ábrahám és Izsák bibliai története számos szerzőt megihletett, a történetnek több vallásfilozófiai szintje, jelképrendszere van. Gondoljunk itt Ábrahám rendíthetetlen istenhitére, gyermeke Izsák iránt érzett végtelen szeretetére, Sára fia iránti aggodalmára és Izsák jámborságára.

Az Akédat Jichak, Izsák megkötözése című oratórium a Holokauszt 80. évfordulójára készült, megemlékezésül a Soah hat millió zsidó áldozatára. És annak az 1200 zsidó áldozatnak az emlékére is, akiket 2023 október 7-én meggyilkoltak a terroristák. Többen összefüggésbe hozzák Izsák megkötözését, a zsidóság történetében számos esetben elszenvedett pogrommal, áldozattal. Szerintem, ez a megközelítés nem helyes.

Izsák történetének pont az az egyik tanulsága, hogy a Jó teremtő végül is nem kívánja meg Ábrahámtól, hogy áldozza fel szeretett fiát, Izsákot.

A zsidók könyörületes Istene abban az időben, amikor az emberáldozat széles körben elterjedt gyakorlat, rituálé volt a Közel-Kelet népeinél, éppen hogy arra tanítja a zsidó népet, hogy ilyen barbár szokást, kérést a Teremtő nem vár el választott népétől.

Hadd idézzem az előadás egyik számomra legszebb négy sorát:
„Sejtette vajon Izsák, mire készül atyja?
Gondolatai lázasan cikáztak, míg Ábrahámot hátra hagyta.
Komoran töprengett rettentő végzetén.
De hitte: Isten a remény.”