Kenyerek és rózsák: A zsidók és a nemzetközi nőnap

2019. Március 08. / 11:29


Kenyerek és rózsák: A zsidók és a nemzetközi nőnap

A zsidók az elmúlt 150 évben mindig ott voltak a legelső sorokban az egyenlőségért és a szabadságért folytatott küzdelmekben és a nőjogi harcok nem kivételek ez alól. Sohasem csak anyagi megbecsülésért harcoltak, hanem minden ember egyenlő méltóságáért. Jelszavuk az volt: kenyeret és rózsát. 


„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik” – ezt a mondást a kereszténység tette igazán híressé, de a tórából, Mózes ötödik könyvéből származik. Röviden szólva, ez minden vallás legfőbb tanítása. Hogy az emberi élet nem azonos az élet anyagi feltételeivel, hanem mindig több kell, hogy legyen ezeknél. Ez volt a múlt század zsidó feminizmusának híres kiindulópontja is.

A 19. század végétől özönlöttek a szegény, kelet-európai kis zsidók a Goldene Medinébe, Amerikába, az ígéret új földjére. Vitték magukkal a nyomorukat és az elszántságukat a Loer East Side „sweat shop”-jaiba, nyomorult kiskereskedéseibe és beszálltak Amerikában, párhuzamosan saját feltörekvésükkel, a világ megjavításába. Sokan lányaik és fiaik közül a szüfrazsett-mozgalom vezetői lettek, választójogot követeltek a nőknek is. Zsidó nők kétségbeesetten őszinte, elementáris hatású, nagy beszédei állítottak sokakat az ügy mellé a befolyásos férfiak közül. Woodrow Wilson mondta egyikükről, Maud Nathanről, akiről megemlékeztünk már, hogy ha őt hallgatja, szinte híve lesz a nők választójogának, ahogy híve is lett Amerika elnöke végül.

Az amerikai nőjogi mozgalom ikonja volt a Lengyelországból gyerekként érkező Rose Schneiderman, aki megjárta az árvaházat is, mielőtt 13 évesen munkába állt. És kislányként szervezett munkásokat csinált férfi és női kollégáiból, a munkások érdekvédelmének fő szónoka, szervezője lett. Kislányból, elgondolhatatlanul szegény kislányból erős, inspiráló vezető. Ő idézte egy heves szónoklatában a sort, ő tette híressé, hogy mit követelnek a dolgozó nők: Bread and roses, kenyeret és rózsát. Tisztességes bért, elviselhető munkakörülményeket, de ez még nem elég. Gyengédséget, emberi szót, figyelmet. Nőiségük méltóságának elismerését. Mert nem csak kenyérrel él az ember, de Istentől kapott méltósága is élteti.

A verset, amelyben a híres sor szerepel, szintén zsidó költő, James Oppenheimer írta, a dalt pedig, amely „kenyeret és rózsát” kér és amely a nők harcát a szelídség végül minden előítéletet elsöprő forradalmának mutatja, itt például Joan Baez énekli.

„Így megyünk előre, a férfiakért is,/ mert őket is nők szülték és nők teszik apává/, az életünk nem könnyebb/, a bölcsőtől a sírig/, a lélek is éhezhet/, éppen úgy, mint a test/, adjatok rózsát is, rózsát s kenyeret”.

Mert a nőjogi harc az egyenlőségért folytatott harc, a férfiakért folytatott harc is: mindannyiunkért, egy másik világért, amelyet nem az elnyomások rendszere, hanem a szabadság szervez és rendez majd be. A próféták ígéretének megvalósulásáért.

A zsidó nők és férfiak ott voltak a brit nőjogi mozgalomban, a németben, a 100 éve meggyilkolt Rosa Luxemburg a nőnap „arca”, Clara Zetkin legjobb barátnője volt és ott voltak nálunk, Magyarországon is, zsinagógai közösségek is melléjük álltak.

Az elnyomás ellen nem lehet erőszakkal harcolni, csak úgy, ha mindig tudatosítjuk magunkban, minden elnyomás és rossz minden elnyomottnak és minden elnyomónak, nem felejthetjük, hogy mindenkinek jobb lesz egy olyan világban, amelynek jelszava: Kenyeret és rózsát. A szelídség forradalma, a próféták forradalma a Tóra tanítását viszi tovább.

Jelszavaink legyenek: kenyeret és rózsát édesanyáinknak, szerelmeinknek, gyermekeinknek. Ne érjük be ennél kevesebbel, adjunk kenyeret mindenkinek és feltétlenül adjunk hozzá rózsát.

Jöjjön el minél előbb, még a mi napjainkban, aki minden igazságtalanságot jóvátesz és minden fájdalmat meggyógyít majd. 

Boldog nemzetközi nőnapot. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Oktatás
Zsidó hitoktatás a Mazsihisz szervezésében
Élet + forma
Ne izgulj, nem kérdezik, hogy zsidó vagy-e

Kommentek