Mai születésnapos: Egy gyászoló zsidóasszony, aki második életében megváltoztatta Amerikát

Egyetlen életidő alatt két életet élt. Először mutatós társasági dáma volt, aztán, a kisgyereke korai halála után, a munkások és a nők jogaiért küzdő női vezető és az első nők egyike, aki szefárd zsinagógában prédikált a zsidók elkülönülése ellen, a próféták szocialista, feminista tanításairól.

Maud Nathan előkelő zsidó családból származott, a 19. század közepén született Amerikában. New York-i szefárd családjának tagja volt az a költő, akinek verse ott áll Amerika szimbóluma, a Szabadság-szobor talapzatán, az amerikai szabadságeszmény költője, Emma Lazarus.

Jó nevelést kapott, jól ment férjhez és a jobb körök estélyein őt tartották a legjobb házigazdák egyikének. Elegáns volt, ízléses, választékos. Gyermeke született és minden arra mutatott, hogy mindig a középosztály megbecsült, kitüntetett tagja maradhat, a társaság lelke, semmi egyéb.

Nyolc éves volt a gyereke, amikor meghalt. Mindent elveszített és többé már nem tudott semmivel foglalkozni, ami nem fontos. Egyetlen feladata maradt még a hátralévő évekre, mindenkin segíteni, akin tudott, mérsékelni a szenvedését az embereknek, miután tőle már mindent elvettek, mint Jóbtól is annak idején a Jóisten. Semmije nem maradt, könnyen adhatta hát oda másoknak mindenét. Elkezdődött a második élete. A dolgozó nők, a munkások kínjait próbálta mérsékelni, a munkavállalók jogaiért állt ki, arra próbálta tanítani a vásárlókat, a fogyasztókat, hogyan figyeljenek oda rájuk, hogyan ne alázzák meg őket. A másik ügye a nők választójoga volt, szüfrazsett-vezető lett, elegáns és határozott, a családjával azonban kénytelen volt összeveszni, bár a férje támogatta harcát.

Ő volt az első nő, aki nyilvánosan beszélhetett abban a szefárd zsinagógában, amelyhez a családja sok szállal kötődött. Azt tanította, hogy elég a bezárkózásból már, hogy zsidónak lenni mások, nem zsidók iránt vállalt felelősség, hogy bennünk és általunk nyerjen áldást a föld minden népe. Azt tanította, hogy zsidónak lenni annyi, mint felelősséget vállalni Isten szellemében másokért. Annyi, mint segíteni. Azért mondta mindezt, mert rajta már nem tudott segíteni senki. Kulturált volt, művelt és önzetlen volt, mert mindenétől megfosztották. A zsidó történelem egyik „kis” hőse volt, Juda Maccabi női követője.

Legyen áldás magasztos, fájdalmas emléke örökké, jegyezzék meg a nevét: Maud Nathan!