Heisler Andás: A zsidó és nem zsidó magyarok múltja visszavonhatatlanul közös

2016. Április 15. / 13:40


Heisler Andás: A zsidó és nem zsidó magyarok múltja visszavonhatatlanul közös

Szerző: Deák Andrea

A Duna mélye, a golyónyomok a házfalakon, a rendre előkerülő, fel nem robbant bombák emlékeztetnek bennünket a magyar történelem legsötétebb korszakára. Arra az időszakra, amikor magyarok lőttek magyarokat a Dunába – fogalmazott Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnök a Margit hídnál megtalált emberi maradványok temetésén pénteken Budapesten, a Kozma utcai zsidó temetőben.


Egy 17 éves fiú, aki még csak ismerkedik az élettel. Egy 17 éves fiú, aki kiszökik a XIII. kerület egyik védett házából, hogy a szabadnak hitt világba jusson. Egy 17 éves fiú, aki előtt ott van az élet összes szépsége, a világgal való ismerkedés, a szórakozás, a tanulás, a munka gyönyörűsége, a jövőbeni szerelmek reménysége.

Egy fiú, akit a nyilasok két barátjával együtt elfognak és számára ismeretlen emberek sorába állítva a Duna felé terelik őket. A többit már ismerjük. Halottak ezrei hullottak a Dunába. A fiú homlokáról azonban lepattan a gyilkos golyó, egy másik a nyakánál behatol szövetek közé, de úgy hagyja el, hogy a létfontosságú szerveket elkerüli. A fiú ájultan zuhan a Duna part kövei közé, két legjobb barátja élettelen teste pontosan reá hullik. Ők halálukban óvják a túlélő áldozatot, a barátot. Pár óra múlva magához tér, bemenekül a legközelebbi védett házba. Ő a nagybátyám, apám édestestvére, aki ma 90 évesen egészségben él Izraelben, s aki a kevésszámú túlélő tanúja a Duna parti vérengzéseknek.

A város, amelynek utcáin és hídjain nap, mint nap járunk, kevés híján teljesen elpusztult 1944-ben. A Duna mélye, a golyónyomok a házfalakon, a rendre előkerülő, fel nem robbant bombák emlékeztetnek bennünket a magyar történelem legsötétebb korszakára. Arra az időszakra, amikor magyarok lőttek magyarokat a Dunába. A múlt, a zsidó és nem zsidó magyarok múltja visszavonhatatlanul közös. Ezért csak együtt tudjuk méltóképpen lezárni és eltemetni azt. Azoknak, akiket ma temetünk, nincsenek, vagy nem ismertek hozzátartozóik: nem tartoznak közvetlenül senkihez, ám’ ez a sorstalanságuk bármennyire fájdalmas, mégis ma különös esélyt jelent. Annak az esélyét, hogy ők és társaik a jövőben majd mindannyiunkhoz fognak tartozni, hogy az egész nemzeti közösség válik hozzátartozójukká, ápolja emléküket.

Prófétálj ezekről a csontokról és szólj hozzájuk: száraz csontok ti, halljátok az Örökkévaló igéjét” (Ezekiel könyve)

Hölgyeim és Uraim!

A vízmosta csontok visszavonhatatlanul összekeveredtek egymással: nincs nevük, nincs arcuk, nincs és talán soha sem lesz személyes emlékezetük. Temetésük nem csak a háború utolsó hónapjaiban Dunába lőtteket reprezentálják, hanem talán azokat is, akikből még csont sem maradt. Csak hamu…, vagy annyi se. Azokat is, akik a meggyilkolt emberek unokái, dédunokái lennének és akiknek mind-mind köztünk lenne a helyük.

Helyette a megőrzött csontok. Fura, de sokakat illet köszönet. Mert volt tisztessége annak a magyar munkásnak, vagy művezetőnek, aki 2011-ben először fedezte fel a Duna iszapjában a csontokat. Volt bátorságuk megállítani a munkagépet, s teret engedtek a kutatásnak. Mert volt tisztessége azoknak az orvosoknak, akik a magukra hagyott csontokat néhány esztendő elteltével sem darálták le az előírások szerint, s mert volt kitartása azoknak a civileknek, akik felhívták figyelmünket a csontok méltatlan helyzetére.

De köszönet illeti a zsidó felekezeteket is, akik elfogadták a Neológ Rabbinikusi Bíróság döntvényét a temetéssel kapcsolatban, a NÖRI-nek a szigorú zsidó vallási tradíciók betartására vonatkozó megértéséért, no és a szervezésben végzett rengeteg munkájáért, keresztény testvéreinket pedig azért, hogy ilyen sokan, ilyen nagy számban eljöttek az áldozatok végső tisztességének megadásához. Magyarország ma jól vizsgázik. Köszönjük.

Csontokat temetünk, de a maradványok mögött hús–vér emberek vannak. Legyen nekik könnyű a föld.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi Mózes egyik utolsó üzenetéről
Zsidó világ
Nehéz történelmi helyzetben kérjük Isten kegyelmét
Közösségeink
Újra élettel telt meg a tatai zsinagóga
2025. Szeptember 01. / 18:00

Újra élettel telt meg a tatai zsinagóga