Vajon egyház-e a zsidó felekezet? Ha a Mazsihisz egy ,,egyház", akkor miért nem „papság”, azaz a rabbik irányítása alatt áll? Milyen korból származó mintákat követnek a zsidó hitközségek? Ilyen kérdésekre kereste a választ a Szombat hasábjain Biró Tamás, az OR-ZSE rektorhelyettese, akinek a gondolataira Schweitzer Gábor reflektált a lapban. A jogtudós szerint a Mazsihisz számára a vallási és világi vezetés paritásának megvalósítása lenne kívánatos.
Izgalmas vitát generált Biró Tamás nyelvész-hebraista, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) tudományos rektorhelyettese, aki a Szombat című lapban tette fel ezeket a kérdéáseket: keresztény mintát kell követnie a Mazsihisz belső struktúrájának? Szükségszerű-e a papság kizárólagos dominanciája, mint a Magyar Katolikus Egyházban, vagy a vallási és a világi vezetés párhuzamossága, mint sok protestáns felekezetben? Van-e értelme önmagunkra erőltetni egy másik kultúrkörből, egy másik vallási-teológiai rendszerből származó fogalmat csakis azért, mert a mai magyar jogrendszer – jobb híján – az „egyház” szót alkalmazza a nem keresztény felekezetekre, így a muszlimokra és a keleti vallásokat követő közösségekre is?
Biró Tamás cikkével – amely ide kattintva olvasható – a lapban Schweitzer Gábor jogtudós szállt vitába. A jogtudós szerint a Mazsihisz számára a vallási és világi vezetés paritásának megvalósítása lenne kívánatos, másrészt rámutat arra: jelen viszonyok közepette a „zsidó hitközség” felépítése és működése nem lehet hasonlatos a polgárosodás korszakát megelőző „zsidó község” működésével. Hozzátette: a vezetés arculatát illetően a Mazsihisz legfőbb döntéshozó szerve, a közgyűlés már a megalakulás pillanatában döntött, hiszen a vezetést kizárólagosan a világiak kezébe adta – igaz, a jogtudós nem állítja, hogy egy ilyen jellegű döntést ne lehetne megváltoztatni.
Schweitzer Gábor írása itt érhető el.