Kertész Mihály emlékére

2011. December 22. / 22:47


Kertész Mihály emlékére

Százhuszonöt éve, 1886. december 24-én született Budapesten Kertész Mihály, aki Michael Curtiz néven vált világhírű, Oscar-díjas filmrendezővé Hollywoodban.



Születési dátuma körül nagy a bizonytalanság, a lexikonokban háromféle időpont is előfordul, a budapesti Izraelita Hitközség anyakönyvi hivatalának nyilvántartása szerint Kertész Kaminer Manó néven 1886. december 24-én született. Tizenhét évesen elszökött otthonról és akrobatának állt egy cirkuszban, az így összegyűjtött pénzből fedezte színiakadémiai tanulmányait. A diploma megszerzése után vidéken játszott, majd huszonöt évesen bonvivánnak szerződött a Magyar Színházhoz. Ekkor már tisztában volt vele, hogy a színpad nem az ő világa, jobban érdekelte a film és a rendezés.

1912-ben rendezte első filmjét, a következő évben néhány hónapot töltött az akkori idők legjelentősebb európai filmközpontjában, a koppenhágai Nordisk stúdióban, ahol statisztaként, vágóként, sőt színészként is kipróbálta magát. Hazatérve önbizalommal telve állt a kamera mögé, és hamarosan a vezető rendezők közé küzdötte fel magát. 1919-ig több mint negyven filmet forgatott, ezek között akadt kalandos történet és irodalmi adaptáció.

A Tanácsköztársaság alatt készített egy agitációs filmet, majd egy osztrák ajánlat miatt váratlanul elhagyta az országot. Bécsben monumentális történelmi és bibliai tárgyú filmeket forgatott, aztán felfigyelt rá Hollywood is: 1927-ben állandó munkatársnak szerződtették a Warner Brothers filmstúdióhoz. Első jelentősebb amerikai munkája 1929-ben a Noé bárkája című szuperprodukció volt, amelyet már Michael Curtiz néven jegyzett. A filmet Magyarországon is forgalmazták, a budapesti bemutatóra Kertész bevezetőt készített, amelyben személyesen, magyarul köszöntötte a közönséget – ez volt az első alkalom, amikor magyar szó hangzott el hangosfilmen. (Kertész az angol nyelvvel élete végéig hadilábon állt, ráadásul magyar akcentusa is megmaradt, így Hollywoodban számtalan anekdota keringett nyelvbotlásairól.)

Kertész gond nélkül alkalmazkodott az amerikai filmkultúra követelményeihez. Maradandót alkotott a népszerű műfajokban, és ő volt az első, aki már 1930-ban színes technikával dolgozott. Elsősorban szórakoztatni akart, de ezt minőségi szinten. Stílusát diktátorinak minősítették, de minden sztár vele akart dolgozni, mert neve garancia volt a sikerre – Errol Flynnel tizenkét, Humphrey Bogarttal nyolc filmet készített. Kalandfilmjei, westernjei, történelmi adaptációi a mai napig sem veszítettek frissességükből (Kid Galahad, Hét tenger ördöge, Robin Hood kalandjai). Ő rendezte 1942-ben a Casablancát, amelyért a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat kapta. A háborús melodrámán nemzedékek nőttek fel, és a mai napig műsoron tartják a világ televíziós társaságai.

Szinte a halála napjáig dolgozott, utolsó filmjét Komancsok címmel 1962-ben John Wayne főszereplésével forgatta. 1962. április 10-én halt meg Hollywoodban, rákbetegségben. Noha sokan az egyik legamerikaibb művésznek tartják, magyarságát mindig büszkén vállalta, de az óhazába soha többé nem látogatott vissza.

(MTVA-Sajtóadatbank)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kultúra
Kácsor Zsolt: Doktor Moll és a Szombat szombatsága
Élet + forma
Bibliai héber tanulás a Hunyadi téren
2019. Január 30. / 12:30

Bibliai héber tanulás a Hunyadi téren

Kommentek