Heisler András: Biztonságban vagyunk, de vannak aggasztó jelenségek

A malmői nemzetközi holokausztfórumon 44 országból 10 állam- és kormányfő tette tiszteletét, Magyarországot a családokért felelős tárca nélküli miniszter képviselte. A magyar delegáció bemutatója kapcsán Heisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét a Népszava kérdezte.

A Remember – React (Emlékezz és reagálj!) című malmői nemzetközi holokauszt fórumon Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: az Orbán-kormány ígéretet tett arra, hogy fellép az Izrael elleni bojkottot, tőkekivonást és szankciókat szorgalmazó BDS-mozgalmakkal szemben, harcolni fog külföldön a zsidók szabad vallásgyakorláshoz való jogért, és a szerb kormánnyal közös emlékművet hoz létre a közép-szerbiai Bor városában az egykori náci munkatábor helyén, ahova 1944-ben Radnóti Miklóst is elhurcolták. Magyarország határain belül viszont arra tettek vállalást, hogy folytatják a zsinagógák és zsidó temetők felújítási programját. Ennél kézzelfoghatóbb terveket Novák Katalin sem ismertetett. „Azt vállaljuk, hogy Magyarországon továbbra is biztonságban élhetnek a zsidó testvéreink” – jelentette ki a lap érdeklődésére a miniszter. (Novák Katalin előadása az alábbi videóban  41.54 perckor kezdődik.)

A fóumon elhangzottak kapcsán Heisler András, a Mazsihisz elnöke azt nyilatkozta a Népszavának: „tény, hogy a nyugat-európai zsidó közösségekhez képest a magyarországi zsidóság nagyobb biztonságban van, hisz' nálunk nincsenek fizikai támadások zsidó személyek és intézmények ellen, nincsen formálisan diszkrimináció, aggasztó jelenségek azonban így is vannak”. 

Felidézte, hogy a Medián nyáron publikált reprezentatív felmérése szerint a magyar társadalom 36 százaléka antiszemita nézeteket vall (erről bővebben lásd aGyűlölködésben a magyar társadalom felülmúlja az európai átlagot című cikkünket). Az elnök véleménye szerint gyalázatos, hogy hazánkban milyen magas a holokausztot relativizáló és tagadók aránya: a magyarok 21 százaléka hiszi, hogy az áldozatok számát túlbecsülték, 11 százalék kétségbe vonja a gázkamrák létezését, 16 százalék szerint pedig a szörnyűségek nagy részét a zsidók utólag találták ki. 

Ez utóbbi formálisan is holokauszttagadás, ami Magyarországon jogszabályokba is ütközik. „Ha kormányunk akart volna valamit vállalni a malmői konferencián, akkor azt kellett volna megcélozniuk, hogy leszorítsák ezeket a számokat, hogy csökkenjen az említett tévképzetek előfordulásának aránya” – mondta el Heisler.

A Mazsihisz elnöke kijelentette: „Ha a kormány nyíltan rasszista eszméket hirdető emberre bízza a Nemzeti Alaptantervet, az nem segíti a téveszmék elleni hatékony fellépést. Hibának tartom a Horthy-korszak figuráinak felmagasztalását, de annak sincs jó üzenete, ha az összeesküvések-elméletek egyik jelentős hazai képviselőjét állami kitüntetéssel jutalmazzák. Egy ilyen elismerés a magyar társadalom felé azt sugallja, hogy az általa vallott őrült összeesküvés-elméletek valójában elfogadhatóak”. 

Éppen ezért úgy látja, hogy célszerű lett volna az oktatással kapcsolatban vállalásokat tenni, és növelni a magyar emlékezetpolitika hitelességét.

 „Fontosnak tartanánk az oktatási kormányzat és a zsidó szervezetek között korábban elindított együttműködés folytatását is. Tudjuk, ma már közhely, hogy a történelemben minden a szavakkal kezdődött – ám ettől még igaz. Nekünk azért kell küzdeni, hogy ezek a szavak, ezek az antiszemita megnyilvánulások ne hangozhassanak el. Ehhez megfelelő oktatás kell, hiteles történelemszemlélet és egy olyan kormányzati attitűd, amelyik figyel arra, hogy a vállalhatatlan eszméket vagy elméleteket támogató személyekből ne lehessenek példaképek” – javasolta Heisler András.

A  NÉPSZAVA cikke teljes terjedelmében itt olvasható.