Egy botanikus a Biblia növényeiről: „Isten titkai maradnak”

Van-e nyoma a Szentírásban a klímaválságnak? Az aszalt gyümölcs lenne a mennyei manna? A Sinai-félszigeten őshonos-e a csipkebokor? Számtalan növénytani tudományos és ismeretterjesztő munka után Fráter Erzsébet botanikus az utóbbi években főleg a Biblia növényeit és ételeit tanulmányozza. A tudóssal a Magyar Narancs ünnepi dupla számában olvashatnak interjút.

Érdekes interjút készített Fráter Erzsébet botanikussal „Isten titkai maradnak” címmel Karafiáth Orsolya a Magyar Narancs aktuális év végi dupla számában. A beszélgetés során a tudós egyebek között a búza és a konkoly, valamint az égő csipkebokor példázatáról beszél egy istenhívő botanikus szemével. 

Kedvcsinálónak következzék egy részlet az interjúból: „Vegyük a példázatot a búzáról és a konkolyról. Ebben az elvetett búzamagok közé az ördög is beleveti a magáét, a konkolyszemeket. A példázat arra tanít, hogy nem a te dolgod az ítélkezés: ne kezdd el gyomlálgatni a búzát, mert amikor a konkolyt téped, maga a búza is sérül. Ám, amit a magyar nyelv konkolynak hív, az egy nagyon szép, rózsaszín virágú szegfűféle, amit könnyű kihúzni a talajból, és könnyű megkülönböztetni is egymástól a két növényt. Amikor Károli Gáspárék lefordították magyarra a Bibliát, a 16. században leggyakoribb gabonagyomot írták bele a példázatba, nem is sejtvén, hogy a Szentföldön nem él konkoly. Létezik viszont a konkolyperje nevű gyakori gabonagyom, amely tényleg úgy néz ki, mint a búza, a gyökere bojtos és összefonódik a búza gyökérzetével. Egy ott élő embernek rögtön ez a kép jelent meg, segítve megérteni az üzenetet".

Fráter Erzsébet biológus az ELTE Természettudományi Karán végezte tanulmányait. Korábban a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott, 1998 óta az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársaként a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora. Legutóbbi könyvei (az Egzotikus piacokon – Botanikai kalauz a trópusi haszonnövényekhez, valamint A Biblia növényei) a Scolar Kiadó gondozásában jelentek meg.

A járványhelyzetben az említett Nemzeti Botanikus Kert egyelőre nem fogad látogatókat, de reméljük, hogy hamarosan elmúlik a veszély. Ugyanis Fráter Erzsébet a vácrátóti létesítményben úgynevezett Biblia-sétát is összeállított, amelynek során a  botanikus kert szakavatott sétavezetői mutatják be a Biblia gyakoribb növényeit, botanikai jellegzetességüket, kulturális jelentőségüket, a cédrustól a szőlőig, a mirhától a krisztustövisig. Választ adnak olyan kérdésekre is, hogy mi a mirhás bor, fává nő-e a mustármag, miből ácsolták Noé bárkája, s hogyan készült a papirusz?

(Címlapkép: Ulrike Leone/Pixabay)