Amíg beszélünk róluk, addig él az emlékük

2020. Július 19. / 13:46


Amíg beszélünk róluk, addig él az emlékük

A Fülöpszállásról származó, református Gudmon Gábor betért a zsidó vallásba, majd elvett egy pesti zsidó lányt, Schwarcz Etelt. A házaspárnak nyolc leánygyermeke született. A vészkorszakban a nyolc gyermek közül hat kislányt megöltek az anyjukkal együtt Aushwitzban, csak az édesapa menekült meg a náciktól, de őt később agyonverte egy orosz katona. E valóban megtörtént tragédiáról szól Székely Gábor helytörténész dokumentumregénye.


„Amíg beszélünk róluk, addig él az emlékük" – így van ezzel a megállapítással Székely Gábor felső-kiskunsági helytörténész, aki a Fénylő fekete kő című dokumentumregényéről tartott író-olvasó találkozót  a csengődi művelődési házban. Műve a szerző édesapjának, unokatestvéreinek és azok szüleinek tragédiáját mutatja be. 

kő.jpg

A dokumentumregény a fülöpszállási Gudmon családról szól, ahol nyolc gyermek nőtt fel. Az egyik fiú, Gábor a Budapestre költözése után a református vallást elhagyta és felvette a zsidó hitet. Megismerkedett a 13 évvel fiatalabb Schwarcz Etellel, aki egy tehetős zsidó családból származott. A szülők ellenezték a házassági tervüket, mivel a lányt egy amerikai gazdag üzletembernek szánták. Ezzel szemben Gudmon Gábor felszolgáló volt, akit a leány apja által felajánlott „lelépési” pénz sem tántorította el a szándékától. Házasságot kötöttek, boldogan éltek, nyolc lányuk született.

A történet azonban tragédiával végződik, a Gudmon lányokat édesanyjukkal együtt Auschwitzba deportálták 1944-ben. Az apa megmenekült, mert a fülöpszállási református pap bizonyította, hogy nem zsidó vallású. Gábor mindent megtett, hogy kiváltsa egy nagyobb összeggel a családját, a pénzt odaadta egy csendőrnek, aki elfogadta azt, de a vonatról nem szállították le a családot. Az apa hazament Fülöpszállásra, egy tanyán élt, ahol a bánatba szinte belepusztult, majd amikor a szovjetek bevonultak, egy orosz katona agyonverte.

Székely Gábor elmondása szerint Gudmon Ibolya és Gudmon Tamara túlélte a halálgyárat. Ibolya Torontóban élt, és egy 1961-es levélben írt apja testvéreinek, hogy elkérje a családja fotóit. Ezt elküldték, ebből szerzett vissza nemrég néhányat a szerző, és a lányok képeivel gazdagítva jelenteti meg a könyv negyedik kiadását.

(Címlapkép: Auschwitz, fotó: Antoinettez/Pixabay)

FORRÁS: BAON.HU

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek