A televízió csodájáról szóló hír is megelőzte a zsidók elleni náci pogromot

2020. November 11. / 15:31


A televízió csodájáról szóló hír is megelőzte a zsidók elleni náci pogromot

Szerző: Kácsor Zsolt

Habár az 1938. november 9-10-i pogromok sorsfordító jelentőségűnek bizonyultak az európai zsidóság számára, a korabeli magyar hírlapok különösebben nem foglalkoztak a halálos áldozatokat követelő Kristályéjszaka borzalmaival. A hazai közvélemény figyelmét azokban a napokban Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása kötötte le, a nemzetközi sajtó pedig az amerikai elnökválasztásra és Kemal Atatürk halálára figyelt.

A Németországban 1938. november 9-10-én lezajlott pogromokat csak később nevezték el Kristályéjszakának, és azt is csak később ismerték fel, hogy milyen korszakos jelentősége volt a náci birodalom zsidóellenes propagandájában. Mint közismert, az ürügy az volt, hogy a zsidó Herschel Grynszpan lelőtte a párizsi német nagykövetségen dolgozó Ernst Eduard vom Rath követségi tanácsost 1938. november 7-én, emiatt a következő napokban Németországban csaknem száz zsidót megöltek, mintegy kétszáz zsinagógát felgyújtottak, több ezer boltot szétzúztak, majd több mint 30 ezer zsidót koncentrációs táborokba zártak.

A felülről szervezett barbár támadássorozat elérte a célját: sok ezer zsidó elmenekült Németországból, más európai országokban pedig bátorítást kaptak a szélsőjobboldali, zsidóellenes pártok. Ez történt a másik európai nagyhatalomban, Franciaországban, ahol jobboldali körök arra kívánták felszólítani a kormányt, hogy „tisztítsa meg Franciaországot a nemkívánatos emigránsoktól, akik folyton csak kellemetlen bonyodalmakba keverik az országot”.

kr3.png

Hogy kezelte az ügyet a magyar sajtó?

November 11-én a magyar lapok a Felvidék visszacsatolásáról írtak, egyéb hírek csak hátul kaptak helyet. A korszak egyik legszínvonalasabb napilapja, az akkor még csak az első évfolyamában járó Magyar Nemzet is valahol hátul, a kevéssé fontos események között foglalkozott a németországi tragádiával, noha a lapnak saját berlini tudósítója volt. A szerkesztőség olyannyira alulértékelte a pogromot, hogy még egy érdekes bulvárhír is megelőzte. Az újság november 11-i számában a pogromokról szóló tudósítást ez a hír előzte meg:

Gyilkossági nyomozás – televízióval

Berlini tudósítónk jelenti: A berlini rendőrség az európai bűnügyi nyomozás történelmében eddig példa nélkül álló érdekes módon kapcsolta be a televíziót egy gyilkosság kiderítésének szolgálatában.  Tudni kell, hogy a német birodalmi főváros öt központi helyén naponta díjtalan távolbalátó-előadások szórakoztatják a közönséget, amely ugyanezekben a televíziós postahivatalokban „képes telefonbeszélgetéseket" folytathat a nagyobb német városokkal. A távbeszélő személyek nemcsak hallják, hanem látják is egymást.  A berlini rendőrség megkeresésére most a televíziós postahivatalok este nyolc órakor kezdődő előadásaik keretében a központi vetítőből televíziós-filmet közvetítenek, amely az október 12-én rejtélyes körülmények közt meggyilkolt taxisoffőr, Herbert Taubel gyilkosának kézrekerítését hivatott elősegíteni. A tett színhelyén egy elnyűtt esőkabátot találtak. A televíziós-film most ezt a kabátot is bemutatja, hátha ilymódon akad tanú, aki az eddig kideríthetetlennek látszó gyilkosság nyomozását helyes irányba tereli.  A gyilkossággal kapcsolatban készített televíziós film közvetítését valamennyi birodalmi távolbalátó-állomás átveszi. 

Visszafogott Pesti Napló

A korszak másik emblematikus hírlapja, a Pesti Napló hasonló visszafogottsággal, de részletesebben tálalta a német eseményeket. A lap 1938. november 11-én Az ország területén rendikívül sok zsidót letartóztattak című cikkében ezt írta: „a Göbbels által bejelentett megtorló intézkedésekét még nem hozták nyilvánosságra, de beavatott körökben valószínűnek tartják, hogy a zsidók legnagyobb részét gyűjtőtáborokba zárják, illetékes helyen egyébként kijelentik, hogy a megtorlás mértéke attól függ, vajjon folytatódik-e külföldön a németellenes hadjárat".

pn1.png

A Pesti Napló saját véleménycikket nem közölt az esetről, csak MTI-tudósításokat. Ezekből szemlézünk az alábbiakban:

„Ma reggel a fővárosban rendkívül súlyos rongálásokra került a sor.  Félhat óra tájban a tűzoltóságot tűzesetekhez hívták ki. Minden alkalommal a zsinagógák égtek. A  Prinz Regenten  Strasseban és a Passanen Strasseban levő zsinagóga a tűzoltóság munkája ellenére reggelig teljesen leégett. A város legtöbb uccáin valamennyi zsidóüzlet kirakatát bezúzták, az uccán levő cégtáblákat és kisebb kirakatokat felborították, az árukat kiszórták az uccára. A Kurfürstendamm és több más ucca Berlin nyugati negyedében csatatérhez hasonlít. A rendőrség tehetetlen volt a tüntetésekkel szemben.  Berlin 12 zsinagógája közül kilencet gyújtottak föl. A lángban álló templomok és a lerombolt üzletek körül óriási tömeg tolong. A nyugati városrész több uccáján, így a Wilmersdorfer Strassen a zongorakereskedések bútorait a kirakatokon át kidobálták az uccára. A Citroén gépkocsigyár kiállítási termének kirakatait teljesen összetörték. A Kurfürstendammon lévő Weiss-csárdát szintén összerombolták.” (MTI)  

„A rohamosztagok birodalmi vezetője és a német rendőrség főnöke a következő rendeletet adta ki:  Azok a személyek, akik a nürnbergi törvények szerint zsidóknak számítanak, nem tarthatnak maguknál semmiféle fegyvert. A rendelet megszegőit gyűjtőtáborba szállítják és húsz évig védőőrizetben tartják.” (MTI

Dr. Göbbels birodalmi miniszter a következőket közölte a német nyilvánossággal:  A jogos és érthető felháborodás, amely a német népen úrrá vált a Párizsban és Németországban diplomáciai képviselete egyik tagja ellen elkövetett gyáva orvgyilkosság és annak zsidószármazású elkövetője miatt, az elmúlt éj folyamán nagyarányban nyilvánult meg. A birodalom sok városában és községében megtorlásul zsidók birtokában levő épületeket és üzlethelyiségeket szétromboltak.  Felhívom a biroda'om lakosságát, hogy tartózkodjék minden további bármilyen természetű tüntetéstől és cselekedettől a zsidóság ellen. A végleges választ a párizsi zsidó merényletre a törvényhozás, illetve kormányrendelet útján adjuk meg a zsidóságnak”. (MTI)

 „Zsidó ünnepségekre nincs semmi szükség Németországban”

Az Ujság című lap a tördelésének és szerkesztettségének színvonalában valamelyest elmaradt az előbb említett kettőtől, ám javára legyen írva: nem várt november 11-ig, hanem már november 10-én, azaz igen frissen beszámolt a tragédiáról Nagy antiszemita zavargások Németországban címmel. Mint Az Ujság írja: „Berlinben különösen a nyugati városnegyed zsidó üzletei és zsinagógái előtt voltak viharos tüntetések. A közönség beverte a zsidó üzletek kirakatait. Majnafrankfurtban hasonló tüntetések voltak, ugyanígy Manheimben és Mainzban is. Több helyütt a zsidó lakások ablakait is beverték. Salzburgban a felizgatott tömeg szintén megtámadta a zsidó üzleteket és a zsinagógát és szétrombolta a berendezést. Hallein és Gastein fürdőkben ugyancsak tüntettek az ottani zsidók ellen".

A magyar olvasok ebből a lapból tudhatták meg leghamarabb a következő információkat: „A zsidóellenes tüntetések úgy Berlinben, mint a vidéki városokban csütörtök délelőtt is tartottak. Berlin nyugati részében, ahol a legnagyobb zsidó üzletek vannak, nagy tömegek hullámoztak a bevert kirakatok elölt és viharosan tüntettek a zsidók ellen. A szétrombolt zsidó templomok körül is megújullak a tüntetések. 

A berlini külvárosokban a felizgatott tömeg szintén szétrombolta a zsidó üzleteket és zsidó templomokat. A potsdami zsidó templomot, amelynek belsejében rejtett fegyverraktárra bukkantak, teljesen szétrombolta a felizgatott tömeg. Ugyanez a sors érte több környékbeli város zsidó templomát is. Hamburgból, Nürnbergbő, Lipcséből és sok más városból hasonló tüntetéseket jelentenek.  

A nemzeti szocialista párt berlini hivatalos estilapja, az Angriff megállapítja, hogy Berlinben három zsidó templom gyulladt ki, majd hozzáteszi, hogy a német nép nem sír búcsúkönnyeket az elpusztult zsidó templomok után. Ezek a zsidó templomok éppen elég hosszú ideig álltak a németség útjában s a felszabaduló helyet most minden bizonnyal hasznosabban tudják majd értékesíteni, mint eddig. Zsidó ünnepségekre nincs semmi szükség Németországban”.

Összeállításunk az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) gyűjteményének felhasználásával készült.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek