Idén lett 85 éves az a zsidó asszony, aki forradalmasította az európai étkezést

2021. November 08. / 10:21


Idén lett 85 éves az a zsidó asszony, aki forradalmasította az európai étkezést

Kevesen tudják, hogy közel-keleti konyha fogásainak  nyugat-európai népszerűsége egy olyan zsidó asszonynak és családjának köszönhető, akiknek Nasszer egyiptomi elnök zsidóellenes intézkedései miatt kellett emigrálniuk Kairóból. Ezt az asszonyt Claudia Rodennek hívják, idén lett 85 éves, ebből az alkalomból közölt róla egy hosszú és méltató cikket a The New York Times.


Az, hogy a nyugat-európai emberek milliói kedvelik a pitát egyszerű fokhagymás hummuszba mártogatva, továbbá ismerik a gyrost, a piláfot, s nem idegen tőlük az izraeli konyha sem, voltaképpen egy Londonban élő, 85 éves zsidó asszonynak, Claudia Rodennek és családjának köszönhető.

Claudia 1936-ban Kairóban született egy szefárd zsidó családban, Elie Douek és felesége, Nelly gyermekeként. Hárman voltak testvérek, rajta kívül volt két bátyja is, a szülők kereskedők voltak, ebből tartották el az öt tagú családot. Claudia gyerekkorában sportolt és festett: 15 évesen hátúszásban országos bajnok lett, majd 1953-tól Párizsban, később pedig Londonban,  a St. Martin's képzőművészeti iskolában tanult festészetet. 

Hamarosan azonban az egész családja követte Angliába, ugyanis az 1956-os szuezi válság idején  Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök kiutasította a zsidókat az országból. A Douek család minden vagyonát hátrahagyva menekült, és Londonban telepedtek le, ahol később Claudia ismert festőművész lett.

merlin_196908090_774135a5-7667-44ca-9bc2-8b82af6995e5-superJumbo.jpg

Hogy miképpen kanyarodott pályája a főzés, a receptkönyvkiadás és a közel-keleti konyha, az arab és zsidó ételek népszerűsítése felé?

Hát úgy, hogy a Douek család londoni otthona az 1950-60-as években az egyiptomi száműzött zsidók találkozóhelyévé vált. Míg elhagyott kairói otthonukban a főzést cselédek végezték a gazdag kereskedőcsaládnál, az emigrációban a családtagoknak maguknak kellett odaállniuk a konyhapulthoz, ha hazai ízeket akartak kóstolni. A Douek család és barátaik Londonban keleti fűszernövényeket termesztettek és aprítottak, tésztákat gyúrtak, és töltött szőlőlevelek és közel-keleti mézes sütemények mellett nosztalgiáztak előző életükről. 

Abban az időben Közel-Keleten egy-egy család örökbecsű receptjei a legszigorúbban őrzött családi titkok közé tartoztak, az angliai száműzetésben azonban minden megváltozott. A receptek „valutává” váltak, méghozzá az egymással való kapcsolattartás, az összetartozás és a szeretet csereeszközeivé. Mint Claudia Roden nyilatkozta: „mindannyiunkban erős késztetés élt arra, hogy összegyűjtsük és feljegyezzük a recepteket, hiszen az ételeink a kultúránk és az identitásunk megőrzését jelentették, s tudtuk, ha nem gyűjtjük össze a családi recepteket, azok el fognak tűnni".

Több mint 1000 receptet és történetet gyűjtött össze. Mivel a Douekék londoni otthonában megforduló családok többsége a szefárd zsidó diaszpórához tartozott, nagyon sok zsidó recept gyűlt össze, de Clauida mintegy tíz éven át kutatta az arab világ más részeiről származó ételeket és szokásokat is.

Az így összegyűlt receptekből Claudia Roden (aki férje után vette fel a Roden nevet) 1968-ban, 32 évesen adta ki a „A Book of Middle Eastern Food”, azaz „A közel-keleti ételek könyve” című kötetét, amely az első híradás volt a Közel-Kelet gazdag konyhájáról a nem arabul beszélő világ számára. Ez a könyv több száz hagyományos arab és zsidó recept ismertetésével vezette be  a nyugati  szakácsokat a közel-keleti konyha művészetébe. 

Claudia Roden első könyve mérföldkőnek számított, hiszen korábban angol nyelven nem lehetett ilyen átfogó és részletes művet találni a Közel-Kelet gasztronómiájáról. Roden asszony munkája volt az első,  amely a Közel-Kelet teljes konyhaművészetét mélyrehatóan és tudományos igénnyel, ugyanakkor nagyon személyes módon mutatta be. 

Ma már ki lehet jelenteni: a most 85 éves Roden asszony 50 éves pályafutása során lényegében forradalmasította és megváltoztatta nemcsak a brit, de az egész nyugat-európai főzési és étkezési szokásokat. Műfajteremtőnek bizonyult a „The Book of Jewish Food”, azaz A zsidó ételek könyve című munkája is, amely irodalmi igényességgel mutat be egy kultúrát, ám mégis gyakorlati kézikönyv a zsidó fogások elkészítésének mikéntjéről. 

Ma, amikor egész Európában ismertek és népszerűek a közel-keleti arab és zsidó ételek, nehéz elképzelni, hogy Roden műveit kezdetben furcsa ellenszenv fogadta. Mint egyszer nyilatkozta, amikor az emberek megtudták, hogy közel-keleti ételekről ír, leggyakrabban azt kérdezték tőle, hogy „a receptek hozzávalóiban csak herék és állati szemgolyók vannak?". Ráadásul 1967-ben tört ki az arab-izraeli háború, s mivel Nagy-Britannia Izrael oldalán állt, az ellenséges kultúra ételei senkit sem érdekeltek.

könyv.jpg

Az azóta eltelt évtizedek alatt azonban művei és receptjei meghódították a nyugati világot. Összes könyve közül a „Claudia Roden’s Mediterranean” , azaz a Claudia Roden mediterrán világa című könyvét tartják a legjobbnak. 

Ennek a kötetnek a nagy rajongója a nálunk is jól ismert Nigella Lawson, aki már  1979, azaz 19 éves kora óta baráti kapcsolatban áll Roden asszonnyal. Nigella szerint ez a köny olyan, mintha Claudia kedves, vidám és nagylelkű jellemének „párlata” volna. 

– Ha ezt a könyvet olvasod, olyan, mintha Claudiával beszélgetnél a kertjében – mondta Nigella. – Ráadásul ott van előtted egy csomó kis tényér különböző szószokkal, s mindegyik azt kéri, hogy mártogass bele valamit. Ettől olyan érzése támad az embernek, mintha Claudia régi kairói házában ülne, és a teraszról nézné a naplementét.

(A The New York Times cikke alapján. Fotók: Lauren Fleishman/The New York Times)   

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek